Nyál termelés vagy nyálképződés történik a szájüreg a számos kiskorú által nyálmirigyek a szóbeli nyálkahártya és három fő nyálmirigyek a szájüregben is található. Mivel nyálfizikai funkciói mellett fontos biokémiai feladatokat is ellát az emésztés megindításával kapcsolatban (cukor), a fertőzés elleni védekezés és a fájdalom szenzációk, nyál az optimális mennyiségben és összetételben történő termelés rendkívül fontos. A nyáltermelést az autonóm szabályozza idegrendszer.
Mi a nyálképzés?
A nyáltermelés vagy a nyálképződés a szájüreg a számos kiskorú által nyálmirigyek a szóbeli nyálkahártya és három fő nyálmirigy szintén a szájüregben található. Nyáltermelés és szekréció a szájüreg a szájüregben elterjedt, körülbelül 600–1,000 „kisebb nyálmirigyben” (glandulae salivariae minores) fordul elő nyálkahártya, amelyek a palatális mirigyek közé tartoznak, és a három „fő nyálmirigy”, amelyek mindegyike párban helyezkedik el: a fültőmirigy (glandula parotis), a submandibularis mirigy (glandula submandibularis) és a nyelv alatti mirigy (glandula sublingualis). Bár az orális nyál 95% -ban áll víz és csak 0.5% oldott anyag, a nyálban oldott anyagokat az egyes nyálmirigyek változó koncentrációban és összetételben járulnak hozzá, ezért fontos, hogy minden nyálmirigy működőképes legyen és hozzájáruljon a nyál optimális mennyiségéhez és összetételéhez. A kisebb nyálmirigyek nyálkahártya-váladékot termelnek, különösen a puha szájpadlás és a uvula, míg a páros által kiválasztott folyadék fültőmirigy vizes oldatból áll, amelyben fehérjék és a enzimek (különösen amiláz hogy lebontsa bizonyos szénhidrátok) És immunglobulinok fertőzés ellen védekeznek. Számos elektrolitok és a ásványok mint például magnézium, kálium, kalcium, vasaló és sok más a nyálban is kimutatható. A mandibuláris nyálmirigyek, amelyek szintén párosak, a száj nyálának nagy részét előállítják (elválasztják). Szeromukózus mirigyek, amelyek hozzájárulnak enzimek és a fehérjék valamint a nyálkahártya váladékai. A nyelv alatti mirigyek szekréciója tisztán nyálkahártya, vastag nyálból áll.
Funkció és feladat
A nyáltermelés fő feladata és funkciója a nyál optimális mennyiségben és összetételben való biztosítása a szájüregben az optimális időben. Átlagosan a nyálmirigyek 0.5-1.5 liter nyálat termelnek naponta. Még ha nem is fogyasztunk ételt, kb. 0.5 literes alapmennyiség szekretálódik. Egyrészt a nyál maga biztosítja, hogy nyálkatartalma miatt olyan folyamatok lehetségesek, mint a nyelés, a beszéd, az ízlelés és az illat; másrészt a nyál megakadályozza a fertőzéseket endogén antibakteriális és gombaellenes tartalma miatt enzimek és a hormonok. emésztőenzimek mint például amilázok már megkezdte a bontását szénhidrátok. A nyál enyhén lúgos jellege kombinálva fluorid és a rodanid csökkenti a kockázatát csontszú és hozzájárul a fogak megőrzéséhez zománc. Az opiorphinokat, a szervezet saját opioid fájdalomcsillapító anyagait, szintén kimutatták a nyálban. Részben a test a nyáltermelést használja arra, hogy a nyirokrendszeren keresztül kiürítse a hulladékokat vagy az ártalmatlan anyagokat a testből. Különleges érzelmi helyzetek, mint pl feszültség, az öröm, a harag és a félelem a nyálban észlelhető a koncentráció bizonyos hormonok. Például, A kortizol a nyál szintje hirtelen emelkedik stresszes helyzetekben. Szteroid hormonok - beleértve a nemi hormonokat - a nyálban is kimutatható. Például a szexuális izgalom közbeni csók stimuláló hatást gyakorolhat a partnerre, mivel kis mennyiségű nemi hormon kölcsönösen átkerül. Önerősítő vezérlőkör akkor lép fel, ha a folyamatot egyik partner sem szakítja meg tudatosan.
Betegségek és betegségek
A nyáltermeléssel kapcsolatos fő panaszok a nyál túltermelése vagy alultermelése lehetnek. Elvileg ennek oka lehet a mirigyek meghibásodása vagy megbetegedése, vagy pedig az autonóm idegrendszer amelyek túl gyengék vagy túl erősek. A nyál túltermelésének (hipersaliváció) sok oka lehet. Kórosan fokozott nyáltermelés gyakran fordul elő olyan neurológiai betegségek kapcsán, mint pl. Parkinson kór és a izomsorvadásos laterális szklerózis (ALS). Olyan betegségek, mint pl skizofrénia és mániákus depresszió általában a nyáltermelés zavaraival is járnak. A fokozott nyálképzés különféle gyógyszerek mellékhatásaként szerepel. A paraszimpatikus rendellenességekhez kapcsolódó mérgező anyagok hasonló hatást válthatnak ki. Az elégtelen nyáltermelést (hyposialia) folyadékhiány, specifikus betegségek, mint pl Sjögren-szindróma, gyógyszerekkel vagy a fej. A hyposialia a kellemetlen szárazság miatt észrevehető száj (xerostomia). A nyáltermelés zavara a nyálmirigyek közvetlen bakteriális vagy vírusos betegségének is következménye lehet, mint pl. mumpsz, vagy annak eredménye gyulladás a mirigyek. Hasonlóképpen az alapbetegségek, például a szerzett immunhiány (például, AIDS), emelkedett vér szőlőcukor szint és a hormonális egyensúlyhiány szintén hatással lehet. Ritka esetekben a nyál mirigyekből történő kiáramlása akadályozódhat a nyálkövek miatt. Nyálkövek általában keletkeznek kalcium apatit. Fehérje és vitamin hiányosságokat, alkohol és a nikotin a visszaélés a nyáltermelés károsodását is befolyásolja. A daganatok különösen a fültőmirigyekben alakulhatnak ki, bár az esetek körülbelül háromnegyedében jóindulatúak. Jellemzően a daganatok nő lassan és kezdetben csak kisebb tüneteket okoz. A ritkább daganatok bármelyik mandibularis nyálmirigyben vagy egy vagy több kisebb nyálmirigyben gyakran rosszindulatúak, és általában fájdalom, arcideg palies, és látható és tapintható csomók a száj és a nyak.
