Új-zélandi spenót: intolerancia és allergia

A korábbi időkben, amikor a spenót még nem volt kész főzni a szupermarketek polcain, az új-zélandi spenótot nagyra értékelték a valódi spenót helyett. Ennek oka, hogy a valódi spenóttól eltérően nem meleg hőmérsékleten csavarodik meg, ehető leveleket nyújt nyár elejétől őszig.

Itt van, amit tudnia kell az új-zélandi spenótról

Az igazi spenóthoz hasonlóan az új-zélandi spenót is tartalmaz oxálsav és a szaponinok, amelyek kissé megkeserítik íz. A keserű anyagok tartalma azonban alacsonyabb, mint a klasszikus spenótnövényeké. Ahogy a neve is mutatja, az új-zélandi spenót Új-Zélandról származik. A jégnövényhez kapcsolódó növény azonban megtalálható Ausztrália, Tasmania és Japán partjainál is. A meglehetősen hasonló aroma ellenére a leveles zöldség nem kapcsolódik a spenóthoz, amely a lúdtalp családjába tartozik, hanem a déli virágokba (Aizoaceae) tartozik. A növény latin neve Tetragonia tetragonioides. Az új-zélandi spenót egy egynyári gyógynövény, amely július és október között van szezonban, és rendszeresen be kell takarítani. Főként a vastag, lédús leveleket és hajtásvégeket használják, bár a leveles zöldség kereskedelmünkben ritkán kapható. A zöldség betakarítás után gyorsan romlik. Azonban könnyen a finom zöldség a saját kertjében, sőt az erkélyen is. A tavaszi vetéskor meg kell jegyezni, hogy a fagyérzékeny növény nagy kemény héjú magjai nagyon lassan csíráznak. Így a közvetlen vetés nem ajánlott, mert túl sok idő telne el az első betakarításig. Az eredetileg meglehetősen bájos kis növények napsütéses helyen, tápanyagokban gazdag, humuszban gazdag talajjal fejlődnek a legjobban, és impozáns növényekké fejlődnek, amelyek növényenként körülbelül egy négyzetméter talajt takarnak. Az ízletes, tartós és bőséges betakarítás érdekében a növényeket rendszeresen be kell takarítani. Csak így lehet folyamatosan új hajtások, hogy íz puha és finom. A háromszög alakú, húsos levelek salátaként nyersen és spenótszerűen elkészítve egyaránt finom alternatívája a fagyasztott termékeknek. Az új-zélandi spenót még konténer üzemként is virágzik, lehetővé téve a spenót betakarítását az erkélyen. Az aromája meglehetősen hasonló az igazi spenótéhoz, csak erősebb.

Az egészség fontossága

100 gramm új-zélandi spenót legfeljebb 30 milligramm C-vitamin, sőt, szinte minden zöld leveles zöldséghez hasonlóan, A-provitamint is tartalmaz, E-vitamin és különböző vitaminok a B csoportból (főleg vitamin B2, amely más néven riboflavin), bőséges kalcium, magnézium, foszfor és a vasaló. Ezenkívül az új-zélandi spenót tartalmaz kálium. Az igazi spenóthoz hasonlóan az új-zélandi spenót is tartalmaz oxálsav és a szaponinok, amelyek kissé megkeserítik íz. A keserű anyagok tartalma azonban alacsonyabb, mint a klasszikus spenótnövényeké, ezért a gyerekek általában ezt a leveles zöldséget részesítik előnyben.

Összetevők és tápértékek

A friss új-zélandi spenót sok mindent tartalmaz vitaminok és a ásványok értékes a test számára és Egészség, de nagyon kevés kalória. 100 gramm friss, feldolgozatlan csíra körülbelül 21 kilokalóriát tartalmaz. A tartalom fehérjék és a szénhidrátok szintén nagyon alacsony, két, illetve három gramm. Emiatt a leveles zöldség ideális egy egészséges és tudatos ember számára diéta, de nem szabad túl sok zsírral (pl. tejszínnel) elkészíteni. Ezenkívül 100 gramm új-zélandi spenót legfeljebb 180 milligramm magnézium, 150 milligramm foszfor és 60 milligramm kalcium Az vasaló a tartalom nagyon alacsony, átlagosan 2.6 milligramm. Így csak 100 gramm e zöldség biztosítja a napi szükséglet körülbelül felét magnézium (a DGE szerint a 25 éves és idősebb felnőtteknek naponta 350 milligramm magnéziumot kell fogyasztaniuk), ami a felnőtt napi napi kb. foszfor (a DGE szerint 700 milligramm), és akár a napi szükséglet háromszorosa is C-vitamin (a DGE szerint 10 milligramm).

Intolerancia és allergia

Azok, akik érzékenyek oxálsav kerülni kell az új-zélandi spenótot, vagy kombinálni azokat tartalmazó ételekkel kalcium, például egy pohár tej, túró, vagy a joghurt öltözködés. A kalcium tej semlegesíti a keserű oxálsavat. Esős ​​esetekben is óvatosság szükséges hideg néhány napos napsütéses nyarak, mert az új-zélandi spenót alacsony napsütéses körülmények között magas nitrátszintet fejleszt. Ugyanezen okból a zöldségeket a kertben kell termeszteni a legnaposabb helyeken.

Vásárlási és konyhai tippek

A konyhában csak a fiatal, kb. Tíz centiméter hosszú hajtásokat használja, négy-öt sötétzöld, vastag levéllel. Szüretelje a növényeket a lehető legkorábban és gyakran, mert minél gyakrabban vágja el a hajtáscsúcsokat, annál jobban elágazik a növény és jobb lesz a betakarítás. A betakarított új-zélandi spenót azonban a betakarítás után csak néhány órán át marad frissen a hűtőszekrényben, ezért azonnal utána kell feldolgoznia. A fogyasztásig tartó rövid távú tároláshoz a legjobb, ha a betakarított új-zélandi spenótot nedves konyharuhába csomagoljuk, és a hűtőszekrény zöldségterébe tesszük. Egyébként a rövid eltarthatóság a fő oka annak, hogy a zöldség nem kapható a szupermarketekben. A friss leveleket salátaként vagy hagyományos spenótként készítik. Ehhez a hajtásokat kifehérítjük a teljes vagy apróra vágott levelekkel forrásban víz. Az új-zélandi spenót ezután konzerválható fagyasztó azt. Természetesen friss elkészítés, mint leveles zöldség is lehetséges. A nyers saláta íz, különösen a kora nyári levelek, különösen gyengédek és zamatosak. Nyers fogyasztáshoz a keményebb szárakról kell leválasztani a leveleket. Továbbá, minél később betakarítják a leveleket, annál szilárdabbá válnak. Ezért a nyár végén vagy ősszel betakarított új-zélandi spenót a legalkalmasabb blansírozásra, párolásra vagy akár forrázásra. Előkészítésükhöz egyszerűen öblítse le a leveleket futás víz majd konyharuhával szárítsd meg, vagy szárítsd meg salátafonógépben. Nagy előny, hogy az új-zélandi spenót levelei és hajtásai közel sem esnek össze annyira, mint a hagyományos spenótéi, ami ebből a szempontból nem különösebben produktív. A benne lévő nitrát miatt az új-zélandi spenótot, csakúgy, mint a német spenótot, nem szabad újramelegíteni.

Előkészítési tippek

Bár az új-zélandi spenót botanikailag nem tartozik a spenótnövények közé, elkészíthető, mint a spenótzöldségek. A „spenótnövény” kifejezés nem a botanikából származik, hanem főzés. Az elkészítés módját írja le. A spenót zöldségeket általában úgy állítják elő, hogy a leveleket szárral vagy anélkül pároljuk, forraljuk vagy blansírozzuk. Folyadékok, például olaj, víz vagy húsleves alkalmas párolásra, és a főzés minden típusú előkészítés ideje nagyon rövid, maximum nyolc-tíz perc. Ezen kívül sok vitaminok új-zélandi spenót tartalmaz - mint pl C-vitamin - érzékenyek a hőre, ezért rövidek főzés kevés folyadékban ajánlott az idő.