neuroblasztóma

Neuroblastoma (ICD-10-GM C74.-: A. Malignus daganata mellékvese) az autonómák rosszindulatú daganata (rosszindulatú daganata) idegrendszer.

A neuroblastoma a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a gyermekek mögött akut limfoblasztikus leukémia (ÖSSZES).

Nemi arány: a lányokat és a fiúkat körülbelül azonos gyakorisággal érintik.

Gyakorisági csúcs: a betegség gyermekkor. Az esetek 90% -ában a daganat az élet első hat évében jelentkezik, a gyermekek 40% -ánál az első életévben alakul ki a betegség.

Az előfordulás (az új esetek gyakorisága) évente körülbelül 1 gyermekre vonatkozik (Németországban).

Etetés és prognózis: A neoplazia (neoplazma) bárhol előfordulhat, ahol a szimpatikus idegszövet található. Főleg a mellékvese medullájában vagy a nyaki, mellkasi és hasi határzsinórnál (a gerinc mentén) fordul elő. A daganatok körülbelül 70% -a a hason kívül helyezkedik el a retroperitoneális térben (anatómiai struktúrák, amelyek a hashártya és nem zárja be a hashártya), és körülbelül 20% -a a tüdő lebenyek a mediastinumban (mediastinalis tér, egy függőleges szöveti tér a mellkas üreg). A neuroblastoma általában gyorsan áttétet ad (lánydaganatokat képez). A diagnózis felállításakor metasztázisok már a betegségben szenvedők 50% -ában vannak jelen (jellemzően csontvelő, csont, regionális és távoli nyirok csomópontok, májvagy bőr). Csecsemőknél spontán regresszió lehetséges a gyógyulás érdekében.

A neuroblastoma lehet visszatérő (visszatérő), ezért legfeljebb 10 évig tartó nyomon követés javasolt.

Az 5 éves túlélési arány minden beteg esetében 79%, a 15 éves túlélési arány pedig 75%. Az egyéni kockázatoktól, például a neuroblastoma stádiumától, az életkortól, a molekuláris genetikai változásoktól függően meg lehet különböztetni az alacsony kockázatú betegeket és magas kockázatú betegek. E két betegcsoport túlélési aránya a következő: Az alacsony kockázatú betegek túlélési aránya> 95%, a magas kockázatú betegek túlélési aránya pedig 30% és 50% között van (5 évesen).