Mycoplasma Fermentans: Fertőzés, átvitel és betegségek

Mycoplasma A fermentans egy parazita mikroorganizmus baktérium formájában, amelyet az emberi test különböző régióiban észleltek. A Mollicutes osztályba tartozik, pontosabban a Mycoplasmataceae családba.

Mi a Mycoplasma fermentans?

Mycoplasma A fermentánokat először Ruiter és Wentholt fedezte fel 1952-ben, amikor egy nemi szerv fertőzését tanulmányozta. Két évvel később Edward ismét kimutatta, aki 1955-ben megadta a baktérium mai nevét. Azóta a faj négy különböző törzsét tanulmányozták részletesen és jellemezték. Mycoplasma A fermentánok parazitaként élnek az emberi testben, amely egyedüli gazdaszervezetként és így táplálékforrásként működik koleszterin, cukrok és különféle aminosavak. Mivel a baktérium kórokozó hatása még mindig vitatott, a Mycoplasma fermentans-t néha kommensálnak vagy parafágnak nevezik - olyan életformáknak, amelyek a gazdájuk rovására élnek, de cserébe nem károsítják. A Mycoplasma fermentans elsődleges élőhelye a nemi szervek területe, ahol a sejtek felszínéhez kapcsolódik a hámszövet, alapszövet nélkül vér hajók. Ezenkívül jelenlétét megerősítették a légző- és húgyúti traktusokban.

Előfordulás, eloszlás és jellemzők

A Mycoplasma fermentans fő jellemzője a sejtfal hiánya. A baktériumot csak egy lipoprotein membrán veszi körül, ezért nem festhető a klasszikus Gram festéssel a fénymikroszkópos megjelenítés céljából. Ugyanígy hiányzik a cukor or aminosavak hogy egyébként gyakran jelenik meg baktériumok. Általában védelmet nyújt az emberrel szemben immunrendszer. A Mycoplasma fermentans sem képez spórákat, ami azt jelenti, hogy egyetlen, gyakran egyébként nagyon vastag spórafal sem alakulhat ki védelem céljából. A baktérium ozmotikus rezisztenciája ezért meglehetősen alacsony. A sejtfalak hiánya miatt az penicillinek amelyek ma népszerűek, hatástalanok a Mycoplasma fermentans ellen, mert a antibiotikumok kizárólag a baktérium sejtfalak szintézisének blokkolására szolgálnak. Ugyanez vonatkozik az enzimre is lizozim, amely a testben fordul elő és szerepet játszik az emberben immunrendszer a kórokozók sejtfalainak lebontásával baktériumok. Ezzel szemben ún makrolidok hatékonyan alkalmazhatók, amelyek megzavarják a baktérium fehérje bioszintézisét és ezáltal gátolják annak növekedését. Alternatív megoldás a kinolonok, amelyek megtámadják a baktériumok genomját. A mindössze 0.1–0.6 mikrométeres méretű Mycoplasma fermentans az egyik legkisebb baktériumok képes önálló szaporodásra. Aktív anyagcserével rendelkezik, és bizonyíthatóan képes átalakítani vagy fermentálni a cukrokat, mint pl szőlőcukor or fruktóz, hanem különféle aminosavak útján enzimek. A Mycoplasma fermentans azonban nem képes bizonyos anyagcsere folyamatokra. Példa erre a hiánya koleszterin bioszintézis és az ebből fakadó koleszterin-bevitel iránti igény. A Mycoplasma fermentans rendelkezik RNS-sel és DNS-sel is, de a genom nagyon kicsi. Kör alakú és ma már teljes egészében ismert. Összesen valamivel több mint egymillió bázispár van. A Mycoplasma fermentans különleges felülettel rendelkezik molekulák az emberi hámsejtekhez való kapcsolódáshoz. Ezek azonban nem a baktériumokban található szálszerű vetületek (pili). Nem oxigén szükséges a későbbi növekedéshez. A Mycoplasma fermentans azonban fakultatívan anaerob, azaz képes akár jelenlétében oxigén. A 37 Celsius fokos hőmérséklet bizonyult ideális növekedésnek feltétel. Ebből a szempontból a baktérium így optimálisan alkalmazkodik az emberek életéhez.

Betegségek és betegségek

Azt, hogy a Mycoplasma fermentans nem szimbiont, hanem egyoldalú haszonélvező az emberrel, mint gazdaszervezettel, a korábbi vizsgálatok kimutatták. Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy a baktérium milyen mértékben patogén, azaz betegséget okozó hatású. Számos tanulmányt végeztek már ezzel kapcsolatban, de nem mutattak egyértelmű bizonyítékot a Mycoplasma fermentans előfordulása és bizonyos betegségek közötti kapcsolatra. További ilyen jellegű vizsgálatok eddig nem valósultak meg, ami azt jelenti, hogy a ez a baktérium az emberi testben továbbra is bizonytalan. Ennek ellenére a Mycoplasma fermentans még mindig kimutatható bizonyos betegségek kóros vizsgálata során, és következésképpen társul hozzájuk. Ebben az összefüggésben úgy tűnik, hogy a baktérium egyfajta támaszként szolgál a tényleges kórokozó számára. Ebben a tekintetben gyakran van beszél egy társfertőzés vagy egy másik fertőzéshez való kapcsolás is, így a fertőzés folyamata felerősödik vagy felgyorsul. A Mycoplasma fermentans főként HIV-fertőzésekhez kapcsolódik, mivel a boncolások már bizonyították a baktérium egyidejű jelenlétét. Van azonban összefüggés bizonyos légúti megbetegedésekkel, reumás panaszokkal ill arthritis. Gyakran, fáradtság és izom fájdalom lehetséges tüneteként említik gyulladás a Mycoplasma fermentans okozta. A szoros összefüggés olyan betegségekhez, mint a Fibromyalgie vagy a krónikus kimerültség szindróma, röviden a CFS, még nem bizonyított. Még abban az esetben is gyulladás az előnyben részesített élőhelyen, a nemi szervek területén, még nem nyújtottak be bizonyítékokat kórokozóként.