MRT szakadt meniszkusz esetén

A meniszkuszok porcos szerkezetei térdízület. A tagoltak között helyezkednek el csontok, azaz a comb csont (lat. combcsont) és az alsó láb csont (lat.

sípcsont). A meniscik a jobb kapcsolat kialakítását szolgálják a kettő között csontok és kompenzálják a különböző alakjuk és görbületük miatt fellépő inkongruúciót. Ezenkívül növelik az erőt elnyelő felületet a térdízület és így biztosítja az ízületi nyomás jobb elosztását.

Van egy belső és egy külső meniszkusz. Mindkettő a tibialis fennsíkhoz van rögzítve a csont egy meghatározott régiójában, az úgynevezett „intercondylaris anterior and posterior” területen. A belső meniszkusz a külső szalaghoz (collateralis szalaghoz) is kapcsolódik térdízület, így sokkal kevésbé mobil, mint a külső meniszkusz. Mindkettő félhold alakú; a külső meniszkusz még csaknem zárt gyűrűt is jelent.

Szakadt meniszkusz

Mint minden szerkezet, a meniszkusz is, amely a térdízület egyik fontos eleme, károsodhat. A homorú-domború lencse a könny a leggyakoribb sérülés. Ez a porcos szerkezet folytonosságának megszakításaként értendő.

Általában traumatikus események vagy degeneratív folyamatok okozzák. Erős nyíróerők, a térd elfordulása vagy elmozdulása, leesés és a mozgás hirtelen leállítása a homorú-domború lencse könny. Különösen idős korban, de valószínűleg fiatalabb korban is a kopás és a túlterhelés jelei okozzák a homorú-domború lencse könnyebben szakad.

A belső meniszkusz a térdízület gyakrabban érinti, mivel a belső szalaghoz való kiegészítő kötődés következtében csökkent mozgékonyságú. A legtöbb esetben a hátsó harmadik (belső meniszkusz kürt) szakad. A meniszkusz szakadás lokalizációja mellett különböző típusú könnyek osztályozhatók (keresztirányú, hosszanti és fogantyúkosárszerű meniszkusz szakadás).

Diagnostics

Meniszkusz-könny gyanúja esetén az első lépés a speciális vizsgálatokkal végzett klinikai vizsgálat. Az úgynevezett provokációs tesztek lehetővé teszik a meniszkusz belső és / vagy külső szakadásának detektálását és differenciálását kompresszióval és rotációs terheléssel. Egyéb módszerek közé tartozik a számítógépes tomográfia (CT; réteges röntgen), ultrahang és invazív módszerként a térd arthroscopy.

Krónikus meniszkusz elváltozások esetén arthroscopy jelezhető. Az akut / friss meniszkusz könny sokkal gyakoribb. Itt az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) tekinthető a képalkotó eljárások választott módszerének.