MRT szakadt ínnél MRI a vállízület

MRT szakadt ín esetén

Amikor erős a gyanú a szakadt ín a vállban (szakadt vagy szakadt rotátorköpeny), És a kórtörténet és a fizikális vizsgálat az vállízület jelezze ezt, a gyanú megerősítéséhez vagy igazolásához, majd az optimális terápia megkezdéséhez speciális képalkotás szükséges. Az alkalmazott képalkotó módszerek a következők: ultrahang és különösen az MRI képalkotása vállízület. Ez utóbbi különösen jó, mert a mágneses rezonancia képalkotás nagyfelbontású metszeteket készít, és különösen alkalmas nem csontos szövetek (beleértve a inak). Gyakran kontrasztanyagra van szükség az MRI-vizsgálat során vagy azelőtt a képalkotás javítása és még pontosabb képek készítése érdekében vállízület és a környező struktúrák. Az MRI-képen a kezelőorvos pontosan megnézheti, hogy az ín szakadt-e, hol és milyen mértékben, hogy aztán dönthessenek arról, hogy a konzervatív vagy a műtéti terápia megfelelő-e és meg kell-e kezdeni.

A vállízület anatómiája

  • Meghatározás és felépítés A vállízület több részből áll, amelyek tagolódnak (kölcsönhatásba lépnek) egymással. Az egyik a gömb alakú fej of felkarcsont (caput humeri), amely az ovális ízületi felülettel (cavitas glenoidalis) együtt lapockacsont (lapocka) képezi az emberi test legmozgékonyabb gömb- és foglalatízületét. Ez a gömbcsukló annyira mozgékony, mert alig van csontos vezetés.

    Mivel az ízület felülete a lapockacsont, ovális alakja és mérete miatt nem illik tökéletesen a fej of felkarcsont, az ízület felületét meg kell nagyítani. Emiatt a cavitas glenoidalis-t 3-4 mm széles glenoid labrum (Labrum glenoidale) veszi körül.

  • A glenoid ajak rostos áll porcogó és az izületi felülethez van rögzítve lapockacsont. Ezenkívül a ízületi kapszula a vállízület nagyon laza.

    Ez a lazaság és lazaság kb. 1 cm hosszú tartalék zóna (axilláris recessus) alakul ki az alja felé (caudalisan). A mélyedés azonban csak akkor látható, ha az ízület nyugodt helyzetben van.

  • A vállízület szalagos berendezése nagyon gyengén fejlett, bár a stressz nagyon magas a másikhoz képest ízületek.

    Ezért nincs irányítás a szalagokon keresztül. Az ízületet elsősorban az erősen fejlett izomzat tartja a helyén. Az ínszalagok lazasága miatt a luxusok (diszlokációk), valamint az izmok és az ín könnyei gyakran előfordulnak a rájuk nehezedő erős stressz miatt.

    A következő szalagok (a szalagot latinul ligamentumnak hívják, rövidítve ligamentumnak) társulnak a vállízülethez: A váll megerősítő szalagja ízületi kapszula (Lig. Coracohumerale). Ez az ínszalag a processus coracoideustól (a lapocka csontos folyamata = lapocka) fut a felkarcsont.

    Nagyon fontos a vállízület stabilizálása szempontjából. Az ínszalag két különbözõ részbõl áll, az egyik rész a felkarcsonttól a lapockáig terjed, a másik része a felkarcsonttól egy másik szalagig, az acromioclavicularis szalagig (Lig. Coracoaacromiale).

    Ez az ínszalag nem része a vállízület ínszalagos készülékének, de lefedi a fej a felkarcsont. A második szalag, amely a vállízülethez tartozik, a glenoid labrumtól indul a ízületi kapszula (Labrum glenoidale) (Lig. Coracoglenoidale) a lapocka (processus coracoideus) csontos folyamatához.

    A harmadik a Ligg. glenohumeralia. Ez több olyan szalag, amely az ízületi kapszula foglalatának szélétől a humerus fejéig tart.

  • Izmok A vállízületet támogató és a mozgásokat lehetővé tevő izmok mandzsettaként fekszenek az ízület körül.

    Ezért, ha minden izom kombinálódik, akkor a rotátorköpenyNégy különböző izomból állt: Az alsó csontizom (musculus infraspinatus), felső csontizom (musculus supraspinatus), az alsó válllevél izma (musculus subscapularis) és a kis kerek izom (musculus teres minor). A vállízület ízületi kapszulájának (lig. Coracohumerale) megerősítő szalagjával együtt kemény ínsapkát képeznek, amely mandzsettaként veszi körül az ízületet.

    Nagyjából a lapockától (lapocka) a humerusig terjednek. Ennek az izomzatnak a legfontosabb feladata, amint az elején említettük, a vállízület stabilizálása. A humerust a glenoid üregbe nyomják.

    Nagyon fontosak a különféle mozgásoknál is: a belső forgáshoz (csak golyóhoz vagy kerékhez) ízületek. Itt a kar külső oldala a test közepe felé fordul), külső forgás (oldala a felkar a test felé fordulva elfordul a testtől) és emberrablás (egy testrész oldalirányú terjedése a test közepétől távolabb).

  • Bursa zsákok A bursa tasakok nagyon fontosak a vállízület helyes működéséhez. A bursa subtendinea musculus subscapularis az alsó lapockaizom ínje alatt fekszik, és biztosítja, hogy az ín és a lapocka (lapocka) között ne legyen súrlódás.

    Van egy ovális üreg, amelyen keresztül a bursa kommunikálhat az ízületi kapszulával. A lapocka (Processus coracoideus) csontos vetülete alatt egy bursa is található, a bursa subcoracoidea. A hézag számára tartalék hely funkciója van.

    A bursa a lapocka másik csontos vetülete alatt, a acromion (bursa subacromialis) és a deltoid izom alatti bursa (bursa subdeltoidea) együtt alkotják a subacromialis collateralis ízületet. Anatómiai szempontból nem igazi ízület, de támogatja a emberrablás a kar.

  • A hidrogén jelentősége a szerkezetekben az MRI szempontjából Az emberi szervezet körülbelül 70% vizet tartalmaz. A hidrogén a test túlsúlyos eleme.

    A pozitív töltésű vízmolekulák mágnesezhetők, ami hasznosvá teszi a váll MRI-jét. A csont súlyától függően fekete vagy fehér színűnek tűnik az MRI képen (T1, T2, PD), mivel különösen kevés a hidrogén, míg a lágy szövetek nagyon gazdagok hidrogénben. Ban,-ben MRI a vállízületről, valójában csak a hidrogénatomok eltérő aránya detektálható, és a különbségek eredményezik a kontrasztot és így az MRI képet.

    Hidrogéntartalmuktól függően a lágy szövetek nagyon jól megkülönböztethetők az MRI-ben. Ezután a szürke különböző árnyalataiban jelennek meg. A legtöbb esetben a rosszindulatú és a jóindulatú szövet is megkülönböztethető egymástól.