moxibustion

Szinonimák

Moxa terápia; rövid szó a moxibustion = moxen japán mogusa (név a boglárka) lat. A burnio (égés) moxibustiont eredményez

Bevezetés

Mint akupunktúra, a moxibustion egy módszer a hagyományos kínai orvoslás. A moxibustionban azonban a akupunktúra pontokat nem stimuláljuk akupunktúrás tűk de erős hévvel.

Meghatározás

A moxibustion bizonyos fűtésére utal akupunktúra pontokkal égő moxa. Ezek a boglárka (Artemisia vulgaris). A „betakarítás” után a leveleket megszárítják, megtisztítják és porszerű, vattaszerű szövetré dolgozzák fel.

Fekete üröm régóta gyógy- és fűszernövény, nemcsak a keleti világban. A moxibustion valószínűleg idősebb, mint az akupunktúra. A kőkorszakban a fájdalom- a fájdalom pontjain már enyhítő hatás érhető el fűtött gyógynövények alkalmazásával.

Európában a moxibustion a 17. század második felében vált ismertté. Ez a kezelési módszer a TCM (hagyományos kínai orvoslás), hogy a test minden energiája (Qi) energiacsatornákban, az úgynevezett meridiánokban áramlik. Ha külső vagy belső tényezők, például megfázás, megterhelés, stressz stb. Miatt egyensúlyhiány vagy diszharmónia lép fel, a test megbetegszik. A Moxibustion célja a egyensúly és gondoskodjon arról, hogy az energia újra áramoljon ezen meridiánok bizonyos pontjainak célzott hőkezelésén keresztül.

A nyugati világban más a magyarázat. Feltételezzük, hogy a helyi hő stimulálja a bőrt idegek, serkentve ezzel a agyalapi mirigy és a mellékveséket termelni hormonok. A behatoló hő elősegíti a helyi vér a szöveti keringés, serkenti az anyagcserét és a szervek működését, és erősíti a immunrendszer.

A moxibustiont helyi vagy általános panaszok esetén alkalmazzák, amelyek hideg érzéssel járnak. A „hideg elleni hő” elve itt nagyon hatékonynak bizonyult. A TCM rendszerében ez úgy értendő, hogy gyenge és üres állapotokat jelent, például csökkentett vér vérkeringés, megfázásra való hajlam, energiahiány és krónikus betegségek.

A moxa terápia fő alkalmazási területei a következők

  • Krónikus betegségek
  • Fájdalom (fej, váll, gerinc), tompa sérülések, idegfájdalom, fantomfájdalom
  • Kimerültség (kiégési szindróma)
  • Légzőszervi betegségek, hörghurut, megfázás, asztma
  • Hólyag- és vesebetegségek
  • Emésztőrendszeri betegségek, például Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás
  • Pszichoszomatikus panaszok, például depresszió, alvászavarok
  • Petefészek- és méhgyulladás
  • Fül- és orrmelléküregbetegségek

A moxibustion nem használható az arc területén, fej, nyálkahártya közelében, ha láz, akut gyulladás vagy közben menstruáció (menstruáció). A nemkívánatos mellékhatások a maradandó hegekkel járó bőrégések lehetnek. Néhány beteg szerint a füst kellemetlen és passzívra emlékeztet dohányzás egy kocsmában.

Őskorban Kína, és egyes esetekben ma is az égési sérülések és a hólyagok mindenképpen szándékosak. Itt a közvetlen moxibustiont használták és használják ma is. Itt egy kúp moxa gyógynövényt helyeznek közvetlenül az akupunktúrás pont felett a bőrre és meggyullad.

Manapság és a nyugati világban a közvetett moxibustion elvét alkalmazzák. Egy szelet gyömbér (fokhagyma vagy só) kerül a bőr és a kúp közé a bőr védelme érdekében. Ha a beteg úgy érzi, hogy a pont felmelegszik, akkor a moxakúppal ellátott lemezt a következő akupunktúrás pontra tolják.

Ezt nagyon körültekintően kell megtenni, mivel fennáll annak a veszélye, hogy a kúp leesik a gyömbérkorongról. Miután minden pontot kezelt, újra kezdi az első pontot. Mindegyik pontot 6-8 alkalommal stimuláljuk, amíg a bőr enyhe kipirosodik.

A moxa kúp mellett ott van a moxa szivar is. Hengerelt moxa gyógynövény vékony botjaiból áll, és a hegyén világít. A rendszer ugyanaz.

A szivart bőrkontaktus nélkül, körülbelül 0.5 cm-rel az akupunktúrás pont felett tartják, és megvárják, amíg a beteg forrónak érzi. Ezután néhány centiméterrel felfelé távolítják el, és röviddel ezután ismét felhozzák. Ezt az eljárást 6-8 alkalommal ismételjük, amíg a bőr meg nem pirul.

Az úgynevezett moxa tűkkel az akupunktúra fokozható égő. A moxa rögzítésére szolgáló speciális acél tűk koncentrált módon irányítják a hőt a terápiás pontokhoz. Végül, de nem utolsósorban vannak a moxa tapaszok. Ragadós oldalán hőt termelő gyógynövényeket tartalmaznak.

Általában a moxibustion alkalmas önkezelésre is. A betegnek azonban pontos információkat és utasításokat kell kapnia az orvostól. A pontokat vízálló filctollal lehet felvinni, és ha szükséges, a beteg mosás után felhívhatja őket.

A pontok megválasztása a tünetektől, a betegségtől és az energia-egyensúlyhiány helyétől függ. Ez a módszer különösen alkalmas tű szorongásban szenvedő betegek számára is.