Meghatározás
A motoros véglemez (neuromuszkuláris véglemez) egy kémiai szinapszis, amely elektromos gerjesztést képes továbbítani egy idegsejt egy izom rost.
A motoros véglemez feladata
A motor véglemezének feladata gerjesztés, azaz an akciós potenciál amelyet a idegszál, az utóbbitól az izomsejtig, ezáltal lehetővé téve az izom összehúzódását (összehúzódását).
Szerkezet
A motorizált véglap általában három részből áll:
- Az idegrost véggombja, amely e szál axonjának végénél szélesedést jelent, vagy az itt található membrán, amelyet preszinaptikus membránnak is neveznek (= a szinapszis előtt elhelyezkedő membrán),
- Az izomrostos sejt membránjának ellentétes része, amelyet posztszinaptikus membránnak is neveznek (= membrán a szinapszis után) és
- A két membrán között elhelyezkedő szinaptikus rés.
A gerjesztés folyamata
Ha egy akciós potenciál eléri a idegsejt, feszültségvezérelt kalcium csatornák nyílnak a véggomb membránjában. A kalcium az ionok ezután beáramlanak a sejtbe, és a citoplazmában lévő kis vezikulákhoz kötődnek, amelyek tele vannak az adóval acetilkolin. Mint a kalcium az ionok most a vezikulákhoz kötődnek, őket arra késztetik, hogy a preszinaptikus membrán felé mozogjanak és összeolvadjanak.
Ez a folyamat exocitózis néven ismert, és ebben az esetben a vezikulák tartalmát eredményezi acetilkolin, kifelé kiürülve. Most található a szinaptikus hasadék. A posztszinaptikus membrán erre számos receptorral van felszerelve neurotranszmitter.
Ezeket a receptorokat ionotropikusnak nevezzük, mivel kapcsolódnak egy olyan ioncsatornához, amely a receptorok elfoglalása után nyílik meg. A acetilkolin az itt előforduló receptorok nikotin-acetilkolin-receptorok, ez a kifejezés abból ered, hogy az anyag nikotin ezekhez a receptorokhoz is dokkolhat (bár a nikotin koncentrációja, amelyet elért dohányzáspéldául nem elegendő a csatornák megnyitásához). Ezenkívül van még egy acetilkolin-receptor, az úgynevezett muszkarin-acetilkolin-receptor, amely nem izomsejteken, hanem parasimpatikusan fordul elő. idegrendszer.
Amikor az acetilkolin kötődik a nikotinreceptorhoz, egy olyan csatorna nyílik meg, amely átereszti a kationokat (azaz pozitív töltésű ionokat). Ezeknek az ionoknak az izomsejten belüli és kívüli koncentrációja, valamint az ebből fakadó hajtóerők miatt ez főleg áramláshoz vezet nátrium ionok és kalciumionok a izom rost. Ennek eredményeként a posztszinaptikus membrán véglemez-potenciálja egyre pozitívabbá válik, a sejt depolarizációjáról lehet beszélni.
Így a sejt úgynevezett nyugalmi potenciálja először generátorrá válik, amely passzívan terjed a mentén izom rost elektrotonikusan. Ha azonban egy bizonyos küszöbértéket túllépnek, akkor ez feszültségfüggő nátrium csatornák is megnyílnak. Ez a folyamat egy akciós potenciál amely sokkal gyorsabban terjedhet.
A membránon keresztül az akciós potenciál eléri az izomsejt tubulusrendszerét is. Itt feszültség által vezérelt kalciumcsatornák nyílnak meg a bejövő akciós potenciál miatt, amely aktiválja a szarkoplazmatikus retikulum (amely megfelel a szomatikus sejtek endoplazmatikus retikulumának) ryanodin receptorait. Az eredmény az, hogy a kalciumionok hatalmas felszabadulása következik be ebből a tározóból.
A kalcium viszont biztosítja az aktin és a miozin kötési helyének felszabadulását, ezáltal elindítva a csúszó filamentum mechanizmusát: Az izomrost rövidül és az izom összehúzódik. Ezt a folyamatot elektromechanikus kapcsolásnak is nevezik, mivel az eredetileg elektromos jel (nevezetesen az akciós potenciál) mechanikus reakcióhoz vezet (nevezetesen az izom összehúzódásához). Az acetilkolin, amelyet korábban a szinaptikus hasadék, nem térhet vissza a idegsejt.
Ezért egy enzim, az acetilkolin-észteráz, először az acetát és a kolin alkotórészeire osztja fel, amelyek külön-külön vándorolhatnak a preszinaptikus membránon keresztül, egyesülhetnek és most acetilkolinként vezikulákba csomagolódnak. Többek között az acetilkolin-észteráz koncentrációja a szinaptikus hasadék lehetővé teszi az izomösszehúzódás hosszának és intenzitásának szabályozását, mivel ez közvetlenül befolyásolja, hogy az acetilkolin meddig marad ott, és összehúzódást okozhat. Ezért egyes gyógyszerek, valamint egyes mérgek támadásának pontja.
