Motoros fejlődés gyermekeknél

Motorfejlesztés – finoman hangolt rendszer

Fogás, futás, taps: Amit a mozgásfejlődés során először megtanulsz, az gyerekjáték. De a motoros cselekvésekhez sok különböző izom precízen összehangolt kölcsönhatása szükséges. Ezeket az idegeknek megfelelően kell szabályozniuk. Ehhez viszont a központi idegrendszer (CNS) különböző területeire és a különböző érzékszervek visszajelzésére van szükség – mindezt néhány ezredmásodperc alatt!

Az első mozdulat már az anyaméhben

A gyermek motoros fejlődése jóval a születés előtt kezdődik. A spontán mozgások már a terhesség 10. hetében megfigyelhetők. Az első rándulások azonban sokáig észrevétlenek maradnak, mert kezdetben túl gyengék a mozdulatok, és még mindig van elég hely a hasban.

A mozgás fontos a szellemi fejlődéshez

Az edzés ezután a születés után is szorgalmasan folytatódik: markolás, kúszás, ülés, állás és járás. De a motoros fejlődés sokkal többet foglal magában. Motoros készségekre van szükség ahhoz, hogy a babák fontos érzékszervi és fizikai élményekhez jussanak: szem- vagy szájmozgás nélkül nincs látás, beszéd, nevetés.

Ez azt jelenti, hogy a mozgásfejlődés a szociális interakció szempontjából is rendkívül fontos, és szorosan összefügg a mentális képességekkel is. És minden új elsajátított fizikai képességgel nő a kis ember önállósága!

A reflexek biztosítják a túlélést

A reflexek veleszületett akaratlan reakciók, amelyeket egy adott inger vált ki. Minden emberben ugyanúgy előfordulnak. A baba veleszületett reflexei biztosítják a túlélést.

A mellnél vagy cumisüvegnél ivást lehetővé tevő keresési, szopási és nyelési reflexek mellett számos olyan reflex is kíséri a mozgásfejlődést az első két évben. Ezek tartalmazzák:

Fogóreflex: A kézfej megérintésekor a baba ökölbe zárja a kezét és megfogja.
Sírási reflex: Ha a babát a hónalj alá tartja, és a talpát a padlóra helyezi, a baba automatikusan síró mozdulatokat végez.
Kapcsos reflex (Moro reflex): Ez egy túlélési reflex, amelyet például hirtelen rázkódások, hirtelen fejhelyzet-változások, hangos zajok vagy erős fények váltanak ki. A baba oldalra rántja karjait, és széttárja az ujjait. Aztán lassan összefonja a karjait a mellkasa fölött.

A szívási reflexhez hasonlóan ezek a reflexek is eltűnnek idővel. Más reflexek viszont egész életen át megmaradnak. Ilyen például a szemek automatikus hunyorítása, amikor erős fényforrás éri őket.

Az U vizsgálatok során a gyermekorvos ellenőrzi a gyermek reflexeit, mozgásfejlődési lépéseit. Ez lehetővé teszi számára, hogy észlelje a rendellenességeket vagy késéseket, és megértse azokat.

Nagy és finom motoros készségek

A motoros készségek durva és finom motoros készségekre oszthatók. A durva motoros készségek a testmotorikát és a mozgást, vagyis az egész test nagy léptékű mozgásait érintik. A finom motoros készségek közé tartozik a kéz és a láb apró mozdulatai.

Fontos durva és finom motoros készségek, amelyeket a gyermek folyamatosan fejleszt élete első éveiben:

Testkontroll: fejtartás, hasra gurulás, felülés, leülni tanulás
Mozgásszervi készségek: Pecsételés, kúszás, járni tanulás
Kéz-száj koordináció: megfogás, tartás, elengedés, tárgyak szájhoz vétele, evés.
Kéz- és ujjügyesség: csipesz fogása, eszközök használata, rajzolás, festés

Motorfejlődés – táblázat: Mikor mi történik?

Közvetlenül a születés után a karok és a lábak mozgásban vannak. Hónapról hónapra halad előre a baba mozgásfejlődése, és új készségeket fejleszt ki. A motoros fejlődési fázisok egyértelműen azonosíthatók. Ez az alábbi táblázatban látható. Felhívjuk figyelmét azonban, hogy a havi adatok csak hozzávetőleges iránymutatások. Minél idősebb a gyermek, annál nagyobbak az eltérések. Szóval ne hagyd magad megőrülni, ha már a szomszéd vele egykorú gyereke az utóddal ellentétben jár. Néhány hét késés még teljesen normális.

Kor	Bruttó motoros készségek	Finom motoros készségek
1. hónap	Reflex lény, enyhén felemeli a fejét hason fekvő helyzetben	A kezek többnyire ökölbe szorultak
2. hónap	Csecsemők karokkal és lábakkal rugdossák, fejüket rövid ideig hason fekve emelik fel
3. hónap	A babák akár 90 fokban is tudják tartani a fejüket karban vagy hason fekvő helyzetben, és szükség esetén a karokra támaszkodhatnak, izomtréninget szorgos rugdosással	Kezek összehozása a fej fölött fekvő helyzetben, ujjmozgások, az egyes ujjak a szájban landolnak
4th hónap	A baba ellenállással löki át a lábát, jobb lesz a fejtartás hanyatt fekvő helyzetben, először próbál megfordulni	Kéz-száj koordináció fejlesztése, célzott megfogás, tárgyak szájhoz vezetése, alkotások tartása, célzott elengedés még nem
5th hónap	Segítséggel ülve először oldalra kell fordulni, a felsőtestet megtámasztani hason fekvő helyzetben	Célzott megragadás talán első kézből történő változtatással
6th hónap	Első fordulás hason fekvő helyzetben, első kúszási vagy önálló leülési kísérlet	Lapos fogó markolat, palack a szájhoz, fekvésben fogás, kézről kézre váltva
7th hónap	Önálló ülés, hason fekvő helyzetből fekvő helyzetbe váltás, négylábú felállás és első kúszási kísérlet, kapaszkodós állás
8. hónap	Gyors kúszás, szabadon vagy segítséggel felállás, támasz nélkül szabadon ülés, első felhúzási kísérlet	A kézi játékok, integetve és tapsolva két tárgyat (pl. tömböt) üt össze
9. hónap	Az első próbálkozások felállni, az első próbálkozások, hogy lelógjanak a bútorokról vagy tárgyakról, az első kísérletek mászni.	Csípős markolat, vastag babakönyvlapok forgatásával
10th hónap	Felemelés és állás segítséggel, simítás a bútorok vagy tárgyak mentén, esetleg az első lépések segítség nélkül	Egyre jobban működik az ujjakkal való evés, a kortyos csészéből ivás, a dolgok dobása vagy leejtése, a forgatás, az olló és a harapófogó fogása
11. hónap	Egyedül áll, első szabad járási kísérlet, oldalsó lépések a kéznél	Első szerszámhasználat, kezdődik a kanállal evés
12th hónap	Szabadon állás és járás, oldalra járás, lépcsőzés kapaszkodással, első hajlítási és felállási kísérlet	Étkezés ökölbe szorított kanállal, labda dobása vagy kockák egymásra rakása

Az első születésnap után a gyakorlás szorgalmasan folytatódik. A baba most egyre jobban fejleszti finommotorikus készségeit és olyan eszközök napi használatát, mint a fogkefe, kanál vagy toll. Egyre jobb a csipeszfogás, vagyis a hüvelyk- és mutatóujj koordinációja az apróságok felvételéhez.

Javul a finommotorika és a szem-kéz koordináció, különösen rajzolás és festés közben. Normális, hogy a kétévesek egyik kezükből a másikba mozgatják a ceruzát. Csak ötéves kor körül alakul ki a jobb- vagy balkezesség.

Minél idősebb a gyermek, annál érdekesebbé válnak a sporttevékenységek, mint például a focizás vagy kézilabda, mászás és ugrálás, triciklizés vagy futóbiciklizés. Mindezen sporttevékenységek során a gyerekek edzik egyensúlyérzéküket és csiszolják testkoordinációjukat.

Mi befolyásolja a motoros fejlődést?

Így a következő tényezők negatívan befolyásolhatják a csecsemők motoros fejlődését:

alacsony születési súly
koraszülés
agyi rohamok
korai gyermekkori agykárosodás (agyi bénulás)
a szülők alacsony iskolai végzettsége
a szülők pszichés problémái
nem kívánt terhesség
problémák a partnerségben

Az alábbi tényezők nem befolyásolják, hogy a gyermek milyen gyorsan éri el a motoros fejlődés mérföldkövét:

nem
testvérek
Szülési mód (császármetszés/normál szülés)
Születési méret és súly
Szállítás babaként (heveder / babakocsi)
Anya kora
az otthon mérete
társadalmi státusz
Lakóhely

Motoros készségek fejlesztése: Mit tehetnek a szülők?

A jó testtudatosság fontos a gyermek élete hátralévő részében. A gyermek mozgásfejlődése szempontjából előnyös, ha a szülők vagy a pedagógusok többféleképpen motiválják a gyermeket a mozgásra.

A durva motoros készségek fejlesztése

A motoros készségek fejlesztésének kulcsfontosságú követelménye a megfelelő hely és a biztonságos környezetben való szabad mozgás lehetősége. Hagyja, hogy gyermeke sokat sétáljon mezítláb vagy csúszásmentes zokniban. Ez elősegíti a gyermekek egyensúlyát és motorikus készségeit.

Pontosabban, a következő játékokkal és tevékenységekkel fejlesztheti gyermeke motoros készségeit:

Elkapó és ugráló játékok
trampolining
Kúszó alagút
Kiegyensúlyozó
Lépcsőzés
Mászó
ugró emelő
Úszás
Játékok labdával, lufival, ugrálókötéllel

Finommotorika fejlesztése

A finommotorika fejlesztése jobban sikerül, ha a mozgási környezet meglehetősen korlátozott, és a gyermek az adott tárgyra tud koncentrálni. Életkortól függően a következő tevékenységek fejleszthetik a finom motoros készségeket:

Festés ceruzával, ecsettel, viaszkrétával vagy padlókrétával
Férőjátékok húrokkal és gyöngyökkel
Pin játékok és rejtvények
Építőkockák
Kalapácsos játékok
gyúrás
Összehajtható papír
Mikadót játszik
Szövés (szövőkerettel)
Ujjjátékok

A motorfejlődés késik?

Ezek a különbségek kulturálisan meghatározottak lehetnek (például azért, mert bizonyos modorok korlátozzák a gyermekek motoros készségeit), vagy azért, mert a gyerekek eltérő fejlődési irányzattal rendelkeznek. Például a jó motoros készségekkel rendelkező gyerekek általában később tanulnak meg beszélni, a jó nyelvtudással rendelkező gyerekek pedig később tanulnak meg járni.

Vannak azonban olyan fizikai elzáródások is (például születési trauma miatt), amelyek befolyásolhatják a gyermek mozgásfejlődését. Az alapos orvosi vizsgálat és a súlyos betegségek kizárása után itt néha csodákra képes egy osteopata látogatás. Ha a mozgásfejlődés egyértelműen károsodott vagy súlyosan megkésett, ezt a gyermekorvos általában az U-vizsgálatok megfelelő tesztjei alapján elég gyorsan felismeri.

Mi történik a gyermekorvosi vizsgálatok során? Erről az U-vizsgák című szövegben olvashat.