MotionPeristalsis | Vékonybél

MotionPeristaltis

A vékonybélbe történő felszívódás után nyálkahártya, a tápanyagok átjutnak a véráramba. Az érhálózaton (kapillárisokon) keresztül a villusokban a vékonybél, a cukrok, az aminosavak (peptidekből) és a rövid és közepes láncú zsírsavak felszívódnak a vér hajók és továbbadják a máj a portálon keresztül ér. A hosszú láncú zsírsavak, az koleszterin éterek és foszfilipidek beépülnek nagy fehérje-zsír molekulákba (chilomicrons), és a nyirokereken keresztül szállítják a vékonybél, kezdetben a máj a véráramba.

A belek a víz felszívódása szempontjából is fontosak. Összesen körülbelül 9 liter folyadék szívódik fel egy nap alatt. Körülbelül 1.5 liter ebből az ivott folyadékból származik, a többit pedig a gyomor-bél traktus által termelt folyadékok (váladékok) alkotják.

Ezek közé tartozik nyál, gyomornedv, vékonybél lé, hasnyálmirigy-lé és epe. A vékonybél nyálkahártyájába történő felszívódás után a tápanyagok továbbjutnak a véráramba. A vékonybél villáiban található érhálózaton (kapillárisokon) keresztül a cukrok, a peptidekből származó aminosavak és a rövid vagy közepes láncú zsírsavak felszívódnak a vér hajók és továbbadta a máj a portálon keresztül ér.

A hosszú láncú zsírsavak, az koleszterin az étereket és a foszfilipideket nagy fehérje-zsír molekulákba (chilomicrons) építik be, és a vékonybél villáiban lévő nyirokereken keresztül szállítják, először a máj mellett a véráramba. A belek a víz felszívódása szempontjából is fontosak. Összesen körülbelül 9 liter folyadék szívódik fel egy nap alatt. Körülbelül 1.5 liter ebből az ivott folyadékból származik, a többit pedig a gyomor-bél traktus által termelt folyadékok (váladékok) alkotják. Ezek tartalmazzák nyál, gyomornedv, vékonybéllé, hasnyálmirigylé és epe.

Vékonybél fájdalom

Fájdalom a vékonybélben nem könnyű meghatározni. Sokféle klinikai kép okozhat fájdalom a vékonybélben. A spektrum itt az egyszerűtől változik székrekedés vagy emésztőrendszeri gyulladás súlyosabb krónikus gyulladás, bélfekély vagy mesenterialis infarktus.

Ezen betegségek közül sok viszonylag nem specifikusat is okoz fájdalom az alsó hasban, ami egyrészt nem könnyen megkülönböztethető egymástól, másrészt hasonlít más beteg szervek fájdalommintáira is, mint pl. a hasnyálmirigy, epehólyag, hashártya or vastagbél. A vékonybélben a fájdalom a klinikai képtől függően különböző „fájdalomminőségekkel” jelentkezik. Ezek a colicky (erős, hullámszerű) fájdalomtól a vékonybél elzáródásáig (illeus) az unalmas, hosszan tartó fájdalomig és az akut, szúró fájdalomig terjednek. fájdalom egy fekély vagy akut gyulladás. Elvileg minél hevesebb és súlyosabb a fájdalom, annál súlyosabb a betegség.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a fájdalom mellett előfordul-e úgynevezett védekező feszültség, amely ebben az esetben a hasfal tükröződő és csak részben önkényes megkeményedését jelenti, amely érintéssel kiváltható. A vékonybél régió fájdalmát mindig a már ismert, már meglévő állapotok összefüggésében kell vizsgálni. Például akut fájdalom a vékonybél gyulladása gasztrointesztinális után vírusok or ételmérgezés „normális” lehet, amíg nem tart tovább négy napnál.

Másrészt mesentericus ütőér infarktus későbbi csökkent vér A vékonybél érintett szakaszának ellátása például rövid, súlyos fájdalommal jelentkezik, amely aztán javul és szinte eltűnik, miközben a betegség fenyegető méreteket ölt. A vékonybél gyulladásos betegségét enteritisnek nevezik. A szoros helyzetviszony miatt az gyomor és a vastagbél gyulladásos is lehet, ezeket a betegségformákat aztán nevezzük gyomor influenza (gyomor) vagy enterocolitis (vastagbél).

Az enteritist különféle szempontok szerint osztályozzák: 1. az enteritis fertőző vagy nem fertőző 2. akut vagy krónikus a gyulladás? 3. mi okozta a gyulladást? A fertőző enteritist az okozhatja baktériumok (például

Salmonella, Shigella, E. coli, Clostridia), vírusok (pl. rotavírus, norovírus, adenovírus) vagy paraziták (pl. amőba, férgek, gombák). A nem fertőző enteritis a kifejezés a vékonybél gyulladása gyógyszer eredetű (ciklosporinok, citosztatikumok), okozza sugárkezelés, a vonatkozó szakaszban a csökkent vérellátás eredménye, toxinok okozzák, allergiák okozzák, például ételallergiák vagy műtétek után, vagy idiopátiás (ismert ok nélkül), mint pl. colitis ulcerosa or Crohn-betegség.

Az enteritidek túlnyomórészt keresztül hasmenés, amelyhez gyakran társul hányinger és a hányás. Egyéb, nem specifikus tünetek a bél görcsök, hasi fájdalom és a láz. A betegség folyamán a fokozott vízkiválasztás és a csökkent felszívódás a tünetekhez vezet kiszáradás és az elektrolit zavarai egyensúly mint szédülés, fáradtság, kedvetlenség és borjú görcsök.

Az enteritis terápiája kiváltó tényezőitől függ. A legtöbb enteritisben szenvedő beteg spontán gyógyulási folyamatot mutat hasmenés 3-7 napon belül alábbhagy és hányinger és a hányás 1-3 napon belül alábbhagy. Ezekben az esetekben a kezelés tünetorientált és a betegség súlyosságától függően, gyógyszeres kezeléssel hányinger, hasmenés és ahol szükséges, az elektrolit kisiklása.

Tartósabb gyulladások esetén fontos a beteg részletes konzultációja a fent említett kiváltó okok tisztázása érdekében. Ezenkívül a kórokozót a székletmintán keresztül detektálják. Ezután a terápiát a vizsgálatok eredményéhez igazítják. Például a bakteriális és parazita enteritist kezelik antibiotikumok ha a tünetek továbbra is fennállnak.