Minimális változásban glomerulonephritis (MCGN) (szinonimák: minimális változás glomerulonephritis; minimális glomerulonephritis; minimális változás glomerulopathia (betegség) = MCD; ICD-10-GM N05.0: Meghatározatlan nephritikus szindróma: minimális glomeruláris elváltozás), csak vizualizálható glomeruláris minimális elváltozások az elektronmikroszkóp alatt.
A glomerulusok (glomerulus corpusculi renalis) a vesesejtek fontos morfológiai elemei, és felelősek az elsődleges vizelet ultraszűréséért.
A glomerulonephritis következő fő formáit különböztetjük meg:
- Minimális változás glomerulonephritis (MCGN) (glomeruláris minimális elváltozás) - a leggyakoribb oka nefrotikus szindróma in gyermekkor.
- Focalis szegmentális szklerotizáló glomerulonephritis (FSSGN) - társítva nefrotikus szindróma az esetek körülbelül 15% -ában.
- Hártyás glomerulonephritis (MGN) - a nephrotikus szindróma leggyakoribb oka felnőtteknél; az összes glomerulonephritid 20-30% -át teszi ki; lehet primer vagy másodlagos (más betegségekből adódó)
- Membranoproliferatív glomerulonephritis (MPGN) - társítva nefrotikus szindróma 50% -ban.
- Mesangialis IgA glomerulonephritis - a leggyakoribb forma, az esetek legfeljebb 35% -ával.
- Gyors progresszív glomerulonephritis (RPGN) - a betegek 2-7% -ában fordul elő; a betegséget több okozati csoportba sorolják
Az idiopátiás (nyilvánvaló ok nélküli) formát megkülönböztetik a másodlagos formától (a hematológiai neoplazmák összefüggésében (ide tartoznak a leukémiák és a lymphomák), szerek/ hatóanyagok, például NSAID-ok, arany, penicillamin, lítium, higany, és mások).
Minimális változás glomerulonephritis a nephrotikus szindróma leggyakoribb oka gyermekkor (általában akut megjelenéssel). A nefrotikus szindrómát proteinuria jellemzi (a fehérje fokozott kiválasztása a vizelettel), ami hipoproteinémiát eredményez (túl kevés fehérje van a vér), valamint hiperlipoproteinémia (lipid anyagcserezavar) és ödéma (víz visszatartás). Felnőtteknél a nephrotikus szindróma oka a glomerulonephritis minimális változása az esetek körülbelül 10% -ában.
Gyakorisági csúcs: A betegség túlnyomórészt 10 év alatti, leginkább 2 és 6 év közötti korban fordul elő.
Etetés és prognózis: A minimális változással járó glomerulonephritis (MCGN) spontán gyógyulhat (önmagában). Gyermekeknél a teljes remisszió (a tünetek teljes megszűnése) körülbelül egyharmadánál figyelhető meg megfelelő mértékű terápia. 25 éven belül az érintettek körülbelül 5% -ánál alakul ki terminál veseelégtelenség (vese kudarc).
Az MCGN gyakran visszatér (visszatérő). A megismétlődési arány 30%.
Megjegyzés: Úgy gondolják, hogy az MCGN „fokális szegmentális glomerulosclerosisra” (FSGS) is átjut.
