Mindig fáradt - Mit tehetek?

Sok ember állandó fáradtságtól szenved, vagy mindig fáradt. Ennek a jelenségnek az okai nagyon változatosak, és gyakran alváshiánnyal vagy túlterheléssel magyarázhatók. Krónikus fáradtság nagyon kimerítő az érintettek számára, mivel jelentősen korlátozza teljesítményüket a mindennapi életben és a munkahelyen.

A tartalékok felhasználásra kerülnek, és gyorsan mentális és fizikai túlterhelést eredményeznek. Az állandó fáradtság tehát a betegségek alapjává is válhat, mivel az érintettek kevésbé képesek védekezni. Emiatt feltétlenül tisztázni kell a teljesítmény szembetűnő csökkenését tartós fáradtsággal. A viszonylag ártalmatlan okokon kívül, amelyek általában mögötte állnak, bizonyos körülmények között súlyosabb okokat is figyelembe lehet venni.

Okok

A tartós nappali okok fáradtság sokrétűek. A leggyakoribb olyan okok, amelyek közvetlenül befolyásolják a nappali-éjszakai ritmust, mint például az alváshiány, a folyamatos korai felkelés nehéz fizikai vagy szellemi tevékenység vagy az éjszakai alvási problémák kapcsán. Még akkor is, ha a napi rutin gyakran változik, és nem követi az állandó rendszerességet, fokozott fáradtság következménye lehet, és mindig fáradt lehet.

A testnek ekkor nehezen tud alkalmazkodni a változó napi ritmushoz. Általánosságban elmondható, hogy a fáradtság figyelmeztető jelként jelenik meg a test részéről, hogy valami hiányzik. Számos fizikai, de mentális probléma is kimerültség tüneteket eredményez.

Ezekben a helyzetekben a testnek sok energiára van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon ezekkel a problémákkal. Ez az energia akkor hiányzik a mindennapi helyzetekhez, amelyeket az érintett korán jelentkező és tartós fáradtságban észlel. Ezenkívül a fáradtság tartós állapota is a jele lehet szerotonin hiány.

Mivel a fáradtság okai nagyon változatosak, nem mindig könnyű gyorsan megtalálni az egyedi okot. A következő okokat lehet figyelembe venni. A fentieken kívül számos más oka is lehet annak, amiért mindig fáradt vagy.

Ezeket minden egyes esetben betegenként tisztázni kell.

  • Életkörülmények: alváshiány, stressz, túlzott vagy elégtelen igények, mozgáshiány, folyadékhiány, túlsúly vagy alsúly, magas zsírtartalmú ételek (főleg lefekvés előtt), diéták, erős napfény, növekedési fázisok (gyermekek), ciklus- kapcsolódó fáradtság nőknél, terhesség, menopauza, pszichés stressz (aggodalmak)
  • Szerves okok: különféle fertőző betegségek (beleértve például az Epstein-Barr vírus okozta Pfeiffer-féle mirigylázat), vérszegénység, szívbetegségek, tüdőbetegségek, hormonális egyensúlyhiányok (például pajzsmirigy-, mellékpajzsmirigy- vagy mellékvese kéregbetegségek), diabetes mellitus, autoimmun betegségek, máj-, vese- vagy gyomor-bélrendszeri betegségek, rosszindulatú betegségek (daganatok) vagy éjszakai légzési problémák
  • Mentális betegség: Depresszió, kiégési szindróma, szorongásos rendellenességek, étkezési rendellenességek, demencia, alkoholfogyasztás, Parkinson-kór, sclerosis multiplex és még sok más
  • Gyógyszer: Altató, pszichotróp gyógyszerek, vér nyomásgyógyszer, migrén gyógyszerek, antidepresszánsok, allergiás gyógyszerek (pl. antihisztaminok), különféle fájdalomcsillapítók, kemoterápiás szerek

Azok az emberek, akiket a nappali fáradtság érinti, vagy a reggeli ébredés után, vagy a nap korai szakaszában érzik a teljesítményt. Ez a hajtás hiányát eredményezi, a szemhéjak megnehezülnek és ismételten leesnek.

Az érintettek lényegesen kevésbé ellenállóak, gyorsan reagálnak irritációval, és érzelmi kitöréseik vannak. Az élet stresszes szakaszában nappali fáradtság nem kell mindig aggasztónak lennie feltétel. Ilyenkor a test gyakran kimerült, és több alvást és változatosságot igényel, ami gyakori fáradtságban nyilvánulhat meg.

Ennek az időszaknak a végén azonban a fáradtság szintén meg kell csillapodnia. Lehetséges riasztási jel, amikor a fáradtsági fázist nem követi aktív, ébrenléti szakasz; az érintett tehát továbbra is állandóan fáradt, bár ennek nincs nyilvánvaló oka. Szintén észrevehető, ha a fáradtság nem javul az alvás, a fizikai aktivitás vagy a gyógyulási fázis után, ha a fáradtság sokkal hangsúlyosabb és tartósabb, mint a szokásos, vagy ha hirtelen jelentkezik anélkül, hogy az érintett személy előzetesen túlzottan megterhelné magát.

Különösen akkor, ha a fáradtság más tünetekkel jár, orvosi vizsgálatot kell végezni. Ezek közé tartozik például hányinger és a hányás, általános rossz közérzet, láz, erős éjszakai izzadás, akaratlan fogyás, fájdalom, szédülés, légszomj, depressziós hangulatok és emlékezet problémák. Általában meg kell vizsgálni a fáradtság okát, ha ez észrevehetően zavarja a mindennapi életet, és a teljesítmény észrevehető csökkenéséhez vezet. Mivel a tartós fáradtság okai nagyon sokfélék lehetnek, az orvosnak először áttekintést kell kapnia a beteg életkörülményeiről.

A diagnózis kezdetén folytatott részletes beszélgetés tehát része a folyamatnak. Az orvos számára érdekes tudni, hogy meddig létezett a fáradtság, mely pillanatokban jelentkezik és meddig tart. Fontos tudni azt is, hogy helytelennek tűnik-e az, hogy mindig fáradt vagy, azaz olyan tevékenységek után következik-e be, amelyeket valójában nem tartottak különösebben megerőltetőnek, vagy ébredés után még kora reggel beáll-e.

Azok a tényezők, amelyek növelik vagy javítják a fáradtságot, szintén érdekes lehet az orvos számára. A fáradtság körülményei, amelyek alvás vagy pihenés után nem javulnak, nagyobb valószínűséggel aggodalomra adnak okot. Az orvos végül rákérdez a szokásokra is, például az alvás-ébrenlét ritmusára és az alvás minőségére, hogy vannak-e nehézségek az elalvásban vagy az alvásban, akár lélegző megáll vagy horkolás észrevették.

Érdekes tudni azt is, hogy az érintett ember sportol-e elegendően, hízott-e vagy fogyott-e, hogyan eszik, dohányzik vagy gyakran iszik-e alkoholt. A pszichológiai tényezők tisztázása érdekében az orvos a magán- és a szakmai élet problémáival is foglalkozik. Az érintett személy kivételes stresszhelyzetben van?

Gyakran van-e hangulatingadozás, önbizalomhiány vagy depressziós hangulat? A szakmai élet szempontjából fontos lehet tudni azt is, hogy a beteg vegyi anyagoknak vagy más káros anyagoknak van-e kitéve. Bizonyos körülmények között ezek befolyásolhatják Egészség és így a fáradtság oka lehet.

Ugyanígy elengedhetetlen tudni, hogy a beteg melyik gyógyszert szedi, és a fáradtságon kívül észlelt-e más tüneteket is. A beteg életkörülményeire és a fáradtság mértékére vonatkozó alapvető információk tisztázása után az orvos különféle vizsgálatokat és vizsgálatokat végezhet a fáradtság pontosabb tisztázása érdekében. A beszélgetés során már elképzelhető, hogy milyen irányban kell tovább vizsgálódnia, hogy az ezt követő diagnosztikai tesztek konkrétabban felhasználhatók legyenek.

Tábornok után fizikális vizsgálat, a következő lépés gyakran szakemberhez történő beutalás. A háziorvos a gyanús októl függően választja ki ezt az orvost. Lehetséges szakemberek, akik gondoskodni tudnak a páciens tartós fáradtságáról: neurológusok (idegekkel kapcsolatos fáradtság gyanúja esetén), kardiológusok (gyanú esetén) szív betegség), diabetológusok (gyanú esetén) cukorbetegség), endokrinológusok (hormonális fáradtság gyanúja esetén), pszichológusok vagy pszichiáterek (feltételezett pszichológiai okok esetén).

Más szakemberekkel is lehet konzultálni. Ezek a szakemberek a szakterületüktől függően konkrétan kivizsgálhatják, mi lehet az oka annak, hogy mindig fáradt vagy. Például felírható egy (stressz) EKG, az vér vizsgálható különféle anyagcserezavarok, MRI vagy számítógépes tomográfia vagy an ultrahang különféle szervek vizsgálata végezhető. A különféle vizsgálati intézkedések révén sok esetben gyorsan meghatározható a folyamatosan jelenlévő fáradtság oka.