Mikor jelentkezik a légszomj?
Túl hideg levegő és mínusz hőmérséklet okozhat Egészség problémák. Különösen azok a betegek, akik már szenvednek tüdő a betegségek (különösen az asztmások vagy a krónikus hörghurutban szenvedő betegek) veszélyeztethetik a problémákat lélegző. A hideg levegő irritálja a légutakat, ezért szűkebbé válik, ami légzési nehézségeket okoz.
Hasznos lehet valamilyen „száj őr ”és lélegezzen be például egy sálat, hogy a hideg levegő ne érje közvetlenül a tüdőt. Az asztmásoknak jobban ajánlott, hogy ne gyakoroljanak szabadban hideg hőmérsékleten, hogy megakadályozzák az akut légszomjat. Ha lélegző étkezés után jelentkeznek olyan problémák, mint a légszomj vagy a légszomj, ennek különféle okai lehetnek.
Ha túl sok ételt fogyasztanak, a diafragma felfelé tolják, a tüdő összenyomódik és mozgásuk korlátozott. Ennek ellensúlyozására a túlzott táplálékfelvétel után gyorsabban és sekélyebben lélegzünk. Ugyanez a helyzet fordul elő, ha túl sok folyadékot veszünk be túl rövid idő alatt.
Ha az ételt nem rágják meg alaposan, ha túl fűszeres vagy zsíros, akkor ez ahhoz vezethet emésztési problémák és az így kapott lélegző problémák. Légszomj is előfordulhat, mint egy allergiás reakció az ételintoleranciához. A gyomor-nyelőcső által érintett emberek visszafolyás betegség (gyomorégés) étkezés közben időnként légzési problémákat is tapasztal.
Ezen okokon kívül a levegő vagy az étkezési utak daganata étkezés után légszomjat is okozhat. Ebben az esetben a daganat egy olyan térbeli akadályt jelent, amely étkezés közben akadályozhatja vagy legalábbis megszoríthatja a tüdőbe áramló levegőt. Ha az evés utáni légszomj és légszomj a túlevés miatt következik be, az étkezési szokásokat kisebb adagokra kell cserélni.
Ha nem ez az oka, akkor a tüneteket sürgősen orvosnak kell megvizsgálnia és tisztáznia. Sokan panaszkodnak éjszakai légszomjra. Ennek különféle magyarázatai vannak, amelyek az esettől függően érvényesek.
Például a lét túlsúly okozhatja a hasi tömeget és szerveket a diafragma felfelé fekve, főleg fekvő helyzetben. Ennek eredményeként a tüdő nem tud teljesen kibontakozni közben belélegzés, mivel nem tudnak megbirkózni az ellenük nehezedő tömeggel. Az a tény is, hogy a visszaáramlás vér a test perifériájáról az éjszaka folyamán megnövekszik, mivel a fekvő helyzet bizonyos szerepet játszik az éjszakai légzési nehézségekben, mert szív több vért kell pumpálnia a tüdő és a keringési tetveken keresztül.
Ha a szív túl gyenge, vér a tüdőbe támaszkodik hajók vagy túl keveset pumpál a tüdőbe, ez légszomjhoz vezethet. Tüdő betegség, ami csökkent szellőzés a tüdő és az oxigénellátás vér, éjszakai légzési nehézségeket is okozhat. Mivel a dohányosok megszokták a magasabb szén-dioxid-koncentrációt, ez a természetes légzési mozgás csökken, és csökken mind a légzési gyakoriság, mind a vér oxigénterhelése.
Ez légszomjat is okozhat. A glottalis görcs, amelynek oka még mindig nagyrészt ismeretlen, szintén légszomjat okozhat. Ha elalváskor légszomj (dyspnoe) jelentkezik, ennek különféle okai lehetnek.
Ilyen lehet például az alvással kapcsolatos krónikus asztma tüdő betegség, gyomor-nyelőcső visszafolyás (gyomorégés), Vagy szív betegség (szívelégtelenség). Ez a légszomj a fulladás félelmével együtt is előfordulhat. Az elalváskor szorongástól vagy pánikbetegségektől szenvedők szenvedhetnek ezektől a tünetektől, gyakran fokozott izzadással és szívdobogással kombinálva.
A légszomj okai amikor az elalvás nagyon változatos lehet, és teljesen más megközelítést igényelhet. Mivel a légszomjban szenvedő betegeknél gyakran jelentkezik szorongás elalvás előtt, ezért is fontos orvoshoz fordulni és a tüneteket tisztázni. A fekvő helyzetben fellépő légszomj (nehézlégzés) különböző korú embereket érinthet, és ennek különböző okai lehetnek.
Egyes betegségek lehetővé teszik számunkra, hogy gyorsabban lélegezzünk, ami sekélyebbé teszi a légzést és a test nem elégséges ellátással oxigénnel. A felnőttek normális légzési aránya 15 és 20 lélegzet / perc között van. A fekvés közbeni légszomj okai lehetnek elhízottság, a légutak vagy a környező struktúrák veleszületett rendellenességei, hanem bizonyos anyagokkal (például alkohollal vagy drogokkal) való visszaélés vagy akár mentális betegségek, szorongás vagy pánikbetegségek.
Az is lehetséges, hogy a légszomj kifejezője szívelégtelenség (szívelégtelenség) előrehaladott stádiumban vagy alvási apnoe szindróma okozza. Az alvási apnoe szindróma esetén megnövekszik az éjszakai légzésmegállások száma és ezáltal az oxigénhiány. Mivel a légszomj önmagában nem klinikai kép, hanem csak a kiváltó ok tünete lehet, a fekvés közbeni légszomjat orvosnak sürgősen tisztáznia kell, mivel ez súlyos betegségre utalhat.
Ha alvás közben légszomj jelentkezik (éjszakai légszomj), annak különféle okai lehetnek. Például éjszakai gyomorégés (gasztro-nyelőcső visszafolyás), asztma és krónikus tüdőbetegségek or szívelégtelenség (szívelégtelenség) éjszakai légszomjhoz, néha fulladásos szorongáshoz vezethet. Ez a helyzet lehet szorongásos és pánikbetegségben szenvedő betegek vagy pszichogén rohamok esetén is.
A paraszomnia, az a betegség, amelyben a betegek néha ébrenléti rendellenességekben szenvednek, vagy az alvás-ébrenlét átmeneti rendellenességei vannak, szintén okozhatja az éjszakai légszomjat. A parasomnia (pavor nocturnus) alformája más erős vegetatív reakciókkal is társulhat, például szívdobogás és hideg verejtékezés vagy éjszakai nedvesedés. Itt a stressz, a változás vagy a túlzott igények kiválthatók, és általában nincs szükség speciális terápiára.
Az éjszakai légszomj okai ezért nagyon sokfélék lehetnek, és teljesen más megközelítést igényelhetnek. Ezért fontos orvoshoz fordulni és elvégezni a fizikális vizsgálat ha tünetek jelentkeznek. Az alvási viselkedés lehetséges okaival kapcsolatos pontosabb következtetések gyakran levonhatók az alváslaboratóriumban végzett mérés után.
Mivel gyakran hozzáteszik, hogy az éjszakai légszomjban és fulladásos szorongásban szenvedő betegeknél az elalvástól való félelem alakul ki - ez az orvosi vizsgálat másik fontos oka. Stressz hatására megnő a szívteljesítmény, vagyis a vér térfogata, amelyet egy perc alatt a szívből pumpálnak a test keringésébe. Mind a szívfrekvencia és a szívverés hangereje megnő.
A cél a test megnövekedett oxigénigényét terheléssel fedezni. Ennek eredményeként a tüdőben több vért kell rövid idő alatt oxigénnel dúsítani, így a tüdő véráramlása és a légzési sebesség megnő. Edzés közben a vér hajók a tüdőben tágulással is reagál, így nagyobb véráramlás lehetséges.
Például, ha nagyon képzetlen vagy gyenge a szíve, akkor a szív nem tudja növelni ütés vértérfogat és a szívfrekvencia a megnövekedett oxigénigény szerint. A vért így megtámasztják a tüdőben és túlterhelik. A gázcsere és így a vér oxigénnel való dúsítása nem történhet meg a szokásos módon.
Hasonlóképpen a tüdőfibrózisban is, amelyben a funkcionális tüdőszövet helyébe a kötőszöveti, vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség esetén, amikor a légutak szűkültek, csökkenhet az oxigén diffúziója a tüdőből a vér felé. Szív és tüdőbetegségek csak két példa lehet stressz okozta légzési zavarok oka. Ha a légszomjnak nincs szerves oka, annak oka egyszerűen egy edzetlen test lehet feltétel.
Célzott sportok révén a szív és a tüdő egyaránt edzhető, így stressz hatására a szívverés mennyisége és a tüdő vérkeringése hatékonyan megnő. Ha a légszomjat már néhány lépcső megmászása okozza, ébernek kell lenni. Teljesen lehetséges, hogy a testmozgás során tapasztalható gyors kimerültség és légszomj (dyspnoe) mögött ismeretlen vagy nem megfelelően kezelt szívbetegség (szívelégtelenség) áll.
Pánikra azonban nincs ok, ha stressz alatt a légzés kissé gyorsabb. Teljesen normális, ha több fizikai munkát kell végeznie, amikor otthon nehéz fizikai munkát végez, edzés közben, meredek lejtőn vagy sprintben mászik. Az izom megnövekedett munkája miatt több oxigénre van szükség a test megfelelő ellátásához.
Ebben az esetben a test több CO2-t is termel cserébe, amelyet aztán légzéssel erősebben szabadít fel. Figyelem szükséges azonban, ha még alacsony fizikai megterhelés esetén is kijön a lélegzete, séták közben, a háztartásban vagy a kertben végzett könnyű tevékenység során, vagy csak néhány lépés megmászásakor. Ezekben az esetekben a légszomjat figyelmeztető jelként kell felfogni, és a tünetek tisztázása érdekében haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
Általános szabály, hogy a légzési nehézségek nem jelentkezhetnek utána érzéstelenítés Az érzéstelenítés csak akkor szűnik meg (pl. a légcsőben lévő csövet csak akkor távolítják el, ha az aneszteziológusok megbizonyosodtak arról, hogy a beteg képes spontán lélegezni és függetlenül reagálni, valamint hogy a védő reflex (például nyelési vagy köhögési reflex) vannak jelen. Az esetleges lenyelés megakadályozása érdekében, ill belélegzés of nyál vagy más folyadékok (az aspirációs kockázat minimalizálása érdekében), a beteg légutakat alaposan elszívják, mielőtt az érzéstelenítést befejezik.
Ha a szövődmények, például a légzési zavarok mégis felmerülnek a érzéstelenítéspéldául a páciens erős nyálkahártyája miatt a gyógyítóhelyiségben mindig van hozzáértő személyzet, aki azonnal reagálhat a felmerülő helyzetekben. Az egyik tipikus tünete a tüdőgyulladás légszomj (nehézlégzés) és gyorsabb légzés (tachypnoe). Ezeknek a tüneteknek a terápia részeként enyhülniük kell.
Ha ezek a tünetek a tüdőgyulladás megtörtént és megfelelően kezelték, és ha további tünetek, mint pl láz, köhögés, fejfájás és a végtagok fájása lehetséges, az érintetteknek újra fel kell keresniük háziorvosukat. Tüdőgyulladás a légszomj mellett más tüneteket is okozhat, amelyek, ha nem észlelhetők, minden szervre átterjedhetnek. Miután megállt dohányzás, fizikai és pszichológiai megvonási tünetek jelentkeznek, amelyek különböző időben különböző súlyosságúak lehetnek.
Ide tartoznak többek között: Elsősorban a légzési distressz előfordulása nem magyarázható a cigaretta lemondásával, mivel a tüdő kezd felépülni az exogén noxae (cigarettafüst) által okozott maradandó károsodásból. Ebben a folyamatban időnként fokozott köhögés és ebből adódó légszomj fordulhat elő. Sokkal inkább lehetséges, hogy a pszichológiai elvonási tünetek belső stresszt okoznak, amelyre a test légszomjjal (dyspnoe) és fokozott szívfrekvencia (tachycardia).
- Megnövekedett alapú ingerlékenység
- Fáradtság
- Cigaretta utáni vágy
- Idegesség
- A koncentráció problémái
- Ravens étvágy
- Reménytelenség
A túlzott alkoholfogyasztás aktiválja az autonóm részét idegrendszer ami hatékonyabbá teszi az emberi testet, az szimpatikus idegrendszer. Ez okoz vérnyomás felemelkedni, a szív gyorsabban pumpálni, izzadni, esetleg légszomjat vagy légszomjat is elérni. Stimulánsok, például kávé fogyasztása (koffein) aktiválja a szimpatikusat is idegrendszer.
A légszomj általában akkor jelentkezik, amikor terhesség annyira előrehaladt, hogy a méh, előre és felfelé irányuló növekedése miatt nyomja a diafragma felfelé, ezzel korlátozva a tüdő fejlődésének terét. Ezt a hatást támasztja alá a terhes nő fekvő helyzete, mert a szervek és a méh, beleértve a gyermeket is, a gravitáció miatt még jobban felfelé nyomja a membránt. Ennek következménye a légzési sebesség növekedése az oxigénfelvétel fenntartása érdekében.
Ez későn jellemző terhesség. A légszomj ezen formája javítható a helyzet megváltoztatásával, például előre ülve ülve vagy állva, mivel a tüdőnek akkora helye van, hogy a membrán leengedésével újra fejlődhessen. A vena cava a kompressziós szindróma légszomjjal is megnyilvánulhat.
Ebben az esetben a nagy hasi ér, amely a vért a testből visszahozza a szívbe, összenyomja a méh és kevesebb oxigénhiányos vért szállít a szívbe, következésképpen a tüdőbe. Minél fejlettebb a terhesség vagyis annál valószínűbb, hogy ennek elkerülése érdekében a terhes nő a bal oldalán fekszik. Továbbá légszomjjal járó asztma is előfordulhat terhesség alatt.
A terhesség alatti asztma kialakulása összefügg a női test fiziológiai változásaival. Mindenesetre tanácsos orvoshoz fordulni a légszomj okának tisztázása érdekében. A légszomj vagy a légszomj olyan vészhelyzet, amely gyakran fordul elő gyermekeknél, és amelyekre azonnali reakció szükséges.
A légszomjnak különféle okai lehetnek, akut (rohamszerű) vagy folyamatos lehet. A légszomj oka lehet légúti fertőzés, hörghurut, asztma, an allergiás reakció például egy an rovarcsípés vagy egy bizonyos élelmiszer (ételallergia), tüdőgyulladás vagy felszívott (belélegezve / lenyelve és belépve a légutak) idegen test. Néhány gyermek dacból, haragból vagy dühből visszatartja a lélegzetét fájdalom, ami oda vezethet görcsök és ebből adódó légszomj.
A légzési distressz a légzőszervi, tüdő- vagy szívbetegségek kifejeződése is lehet, vagy szorongás vagy pánikrohamok. Ha egy gyermeknek akut légszomja van, akut fulladásveszély áll fenn, és haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a gyermekorvossal és a kamaszorvossal, különösen éjszaka, és ha szükséges, fel kell keresni az ügyeletet vagy sürgősségi orvost kell hívni. Ezekben a helyzetekben fontos a nyugalom megőrzése és a gyermek megnyugtatása. Tachycardia, a nyugtalanságot és a fulladástól való félelmet súlyosbíthatja a nyugtalanság egyedül a szülők részéről. Ha allergia vagy asztma ismert, akut helyzetek esetén sürgősségi spray-nek mindig elérhetőnek kell lennie.
