Mikobaktériumok: Fertőzés, terjedés és betegségek

A mikobaktériumok az aerob nemzetséget képviselik baktériumok. Egyes fajaik súlyos betegségeket okoznak, mint pl lepra és a tuberkulózis.

Mik azok a mikobaktériumok?

A Mycobacterium vagy Mycobacterium egy nemzetsége képződik baktériumok amely körülbelül 100 fajt tartalmaz. A mikobaktériumok a Mycobacteriaceae családba tartoznak, amelynek egyedüli képviselői. A mikobaktériumok közé tartoznak azok a fajok is, amelyek kóros hatással vannak az emberre. Például a Mycobacterium leprae felelős a lepra, míg a Mycobacterium tuberkulózis tuberkulózist okoz. Hasonlóképpen, az állatokat a mikobaktériumok is érinthetik olyan betegségekkel, mint a szarvasmarha tuberkulózis. A grammfestés nem azonosítja megfelelően a mikobaktériumokat. Sejtfaluk szerkezete azonban hasonló a gram-pozitívéhoz baktériumok. Ez azt jelenti, hogy a sejt membrán nincs felszerelve külső membránnal, és többrétegű peptidoglikánból áll. Mintegy 25 Mycobacterium faj fontos az orvostudomány szempontjából. A Mycobacterium tuberculosis és a Mycobacterium leprae mellett ezek közé tartozik a Mycobacterium bovis és számos nem tuberkulózisos mycobacterium is. A Mycobacterium tuberculosist 1882-ben fedezte fel Robert Koch (1843-1910) német orvos, aki a bakteriális tuberkulózis kórokozójának nevezte meg.

Előfordulás, eloszlás és jellemzők

A mikobaktériumok általában megtalálhatók a természetben. Például élőhelyeik közé tartozik a talaj és víz testek. Számos állatfajban is megtalálhatók. Csak néhány fajnak van szüksége speciális gazdára, ezért többségük a vadonban él. Legtöbbjük nem tuberkulózisos mikobaktérium, amely nem okoz betegséget. A Mycobacterium tuberculosis komplexbe tartozó patogén mikobaktériumok intracelluláris parazitaként találhatók a makrofágokban. A csíra speciális falszerkezetük védi a külső behatásoktól. Ennek mikolikus savak valamint viaszos anyagok. A lipidek a sejtfalon belül a mikobaktériumok tipikus savrezisztenciáját is eredményezi. Mivel a fal szerkezete megakadályozza a gyors cserét oxigén a környezettel a mycobacterium növekedése és szaporodása csak lassan halad előre, ami az összes mycobacterium tipikus jellemzője. A mikobaktériumok általános jellemzői közé tartozik, hogy mindig megkövetelik oxigén. Szerves anyagra is szükségük van, amelyet az energia megszerzésére használnak fel. Ennek a fajnak a legtöbb baktériuma rúd alakú. Csak az idősebb kultúrákban alakulnak ki néha ágak. Ezek a további menet során általában rudakra vagy gömbökre bomlanak. A sejtfal legtöbb komponense antigén komponensként működik. A gazdaszervezeteken belül immunreakciót váltanak ki, ami viszont IV allergia (késői típusú allergia). Ezenkívül tuberkulin reakció is előfordulhat. A mikobaktériumok további jellemző tulajdonságai közé tartozik a mycolic savak, a sejtfal kiterjedt lipidtartalma és a ftiocerol külső burkolata. A Mycobacterium bovis és a Mycobacterium tuberculosis rendelkezik az úgynevezett zsinórfaktorral is, amely lehetővé teszi a zsinórszerű vagy pigtailszerű növekedést az idősebb kultúrákban. A hosszú láncú mykolikus savak biztosítsa a mikobaktériumok kifejezett savállóságát. Speciális sejtfalszerkezetük miatt az csíra erős ellenállást kell elérniük, hogy a vad körülmények között is több hónapig képesek legyenek fertőzni, feltéve, hogy a kedvező körülmények fennállnak. Néhány kivételtől eltekintve a Mycobacterium rezisztensnek bizonyul antibiotikumok. Ezenkívül kifejezetten ellenáll a savaknak és lúgoknak. Fiziológiailag a mikobaktériumok rövidek a mozgásképtelen kokcoid rudakhoz. A. Növekedési üteme csíra két csoportra oszlik. Így vannak lassan növekvő és gyorsan növekvő mikobaktériumok. A lassan növő példányok generációs ideje 6–24 óra a laboratóriumi kultúrákban, míg a gyorsan növő példányoké 1–4 óra. Egy hét múlva a gyorsan növekvő mikobaktériumok makroszkopikusan felismerhetők telepként. A lassan növekvő kórokozók, ez a folyamat akár 8 hetet is igénybe vehet. A legtöbb kórokozók a lassan növő mikobaktériumok között találhatók.

Betegségek és betegségek

A Mycobacterium egyes fajai képesek súlyos betegségeket okozni az emberekben. Emberek, akik gyengültek immunrendszer különösen veszélyeztetettnek tekintik. Az állatokat egyes Mycobacterium fajok is érinthetik, és mezőgazdasági problémákat okozhatnak. A mikobaktériumok által okozott egyik legsúlyosabb betegség a tuberkulózis, más néven fogyasztás. Együtt malária és a AIDS, ez az egyik leggyakoribb fertőző betegségek. Becslések szerint világszerte az emberek körülbelül egyharmada tuberkulózis-fertőzésben szenved. A világ Egészség A szervezet (WHO) évente körülbelül 9 millió új esetről beszél. Ezenkívül évente körülbelül 2 millió beteg hal meg tuberkulózisban. Az esetek mintegy 95 százaléka a fejlődő országokban fordul elő. Számos mikobaktérium rezisztenciája a antibiotikumok teszi a harcot a fertőző betegség nehezebb. Ezenkívül a HI vírus együttes fertőzése sem ritka. A tuberkulózis sikeres kezelésének fontos tényezői a korai kezelés terápia, antituberkulotikumokkal végzett hatékony kezelés és a rezisztencia kialakulásának megelőzése. Lepra a mikobaktériumok által okozott egyik alattomos betegség is. A Mycobacterium leprae kórokozó csak lassan szaporodik, így a fertőzés után hónapokig vagy akár évekig is eltarthat a betegség kitörése. A továbbítás pontos módjai még mindig nem ismertek. A cseppfertőzés gyanúsítják. Azonban az emberek csak körülbelül 5 százalékát fenyegeti a leprás kitörése, mivel az összes többi ember genetikai immunitással rendelkezik. A fertőzés és a csíra továbbadása azonban lehetséges. A lepra észlelhető az arc, a fül és a végtagok fekélyképződésével.