A „Bartonella bacilliformis” baktérium által az „Oroya láz”Okozza. A fertőzés a kórokozó homoklégy általi átvitelével történik. Mivel Peruban, Ecuadorban és Kolumbiában a homokrepülés kizárólag a 800-3000 méter feletti hegyi völgyekben fordul elő, a betegség szintén csak ott terjedt el. Elsősorban a baktérium él vörösvértesteket (piros vér sejtek), másodsorban az is előfordulhat belső szervek.
Az inkubációs periódus két-három hét, esetenként akár négy hónap is lehet.
Tanfolyam
A kórokozók két különböző klinikai képet okozhatnak: az akut formát (Oroya láz) és krónikus lefolyású bőr tünetek. Alapvetően a betegség lefolyása három szakaszra osztható:
- Oroya láz - növekvő lázzal kezdődik, amely lymphadenopathiával (a nyirok csomópontok), hepatosplenomegalia (a lép és a máj), és markáns betegségérzet. Végül jön a hemolitikus vérszegénység (vérszegénység) vörösvértesteket.
- Miután a betegség ezen szakasza megkezdődik a kifejezett immunszuppresszió fázisa (ez a szakasz korábban általában végzetes volt, mert nem antibiotikum elérhető volt).
- Két-négy hónappal később következik a betegség fő fázisa, amelyben az úgynevezett „Verruca peruana” (Peru szemölcs) alakul ki. Ez a szakasz több hónapig is eltarthat.
A név eredete
1870 és 1890 között ismeretlen járvány fordult elő Peruban, amely főleg a vasutasokat érintette. Magas lázban, gyengeségben és vérszegénység. A betegség elsősorban a főváros Lima és La Oroya városa közötti új vasútvonalon terjedt el, és innen kapta a nevét.
Az Oroya-láz felfedezése
1881-ben egy fiatal perui orvostanhallgató meghalt Oroya-lázban. Szenvedett szemölcs-Szeretem bőr kiütések egyidejűleg. Az Alcides Carrion nevű diákbarát kapcsolatra gyanakodott a láz és a szemölcsök. Barátja sorsától ösztönözve Carrion maga is beoltotta a vér egy nő, aki a kiütésekben szenvedett. 22 nappal később felfedezte az első tüneteket (fájdalom, hányinger, láz).
Rövid idő múlva a fájdalom olyan rossz lett, hogy Carrion már nem tudott mozogni. Valamivel később meghalt a betegségben. A mai napig Peru nemzeti hősként ünneplik bátorsága miatt. A továbbiakban róla elnevezett „Carrion-kór” kórokozóját Alberto Barton csak 1909-ben fedezte fel és róla nevezték el „Bartonella bacilliformis” néven.