Mi a különbség a karmos lábujjnál? | Kalapácsujjak

Mi a különbség a karmos lábujjnál?

A kalapácslábujj és a karomujj kifejezéseket gyakran összekeverik, vagy mindkettőt ugyanúgy használják. Vannak azonban olyan különbségek, amelyek meghatározzák a lábujjak deformációjának két formáját. A karmos lábujjban van egy túlfeszítés a metatarsophalangealis ízület között lábközépcsont csont és az első falanx.

A metatarsophalangealis ízület és a lábujj distalis ízülete hajlított. Ezzel szemben csak a metatarsophalangealis ízület egy kalapácsujj hajlított és a metatarsophalangealis ízület túlfeszített. Ennek eredményeként további különbség, hogy a karmos lábujjak állva gyakran már nem érintik a földet, a kalapács-lábujjak viszont már a földet érik. Bizonyos esetekben azonban egyértelmű megkülönböztetés nem lehetséges. Súlyos deformitások esetén gyakran már nem lehet megmondani, hogy származnak-e kalapácslábujjak or karmos lábujjak.

Milyen következményekkel jár a kalapácslábujjak az egész testre nézve?

Kalapácsujjak elsősorban a lábakra korlátozódnak. A kozmetikai szempontokon kívül eleinte nem okoznak kellemetlenséget, és legfeljebb oda vezethetnek, hogy az ember nem akar szégyenkezésből megmutatni a lábát, ezért kerüli a szabadidős tevékenységeket, például a úszás medence. A betegség további lefolyása során kalapácslábujjak gyakran okoz fájdalom, amely végső soron jelentős következményekkel járhat a test többi része számára. Mivel a fájdalom különösen járás közben érezhető, a kalapácsujjak kevesebb mozgást okozhatnak.

A fizikai aktivitás azonban nagyon fontos a Egészség szinte az összes szervrendszer közül. A testmozgás hiánya sok betegség kockázatát növeli. Bárki, aki szenved fájdalom a kalapácslábujjak miatt, ezért tevékenységük korlátozott, akkor időben kell kezelést kérnie, hogy megakadályozza a test többi részére gyakorolt ​​következményeket.

Prognózis

A kalapácslábujjak prognózisa elsősorban attól függ, milyen intézkedéseket hoznak fejlődésük befolyásolására. Általános szabályként a betegség lassú, de folyamatosan haladó lefolyása figyelhető meg a lábujjak növekvő deformitásával. Ez különösen akkor áll fenn, ha a mögöttes okok nem változnak.

Ha például szoros vagy magas cipőt viselnek, a lábujj deformitása általában tovább növekszik. Ha azonban nem műtéti intézkedéseket hajtanak végre, például tornát vagy alkalmi mezítláb járást, akkor a kalapácslábak romlása ellensúlyozható. Ha azonban a meglévő változásokat nem lehet ilyen módon megfordítani.

Műtét nélkül tehát a prognózis gyenge. Legjobb esetben azonban a helytelen elhelyezés beavatkozással teljesen gyógyítható.