Mi a Paget-kór?

A női mellszövet (lat. „Mamma”) rosszindulatú elfajulását mellráknak nevezik. Különösen a nyugati országokban emlőrák ez a leggyakoribb rákfajták, és statisztikailag minden kilenc nőnél életében kialakul a rák.

A betegség csúcsa 45 év körüli, és a kockázat ezután ismét növekszik a menopauza. A proliferáló emlőrák két formára osztható, attól függően, hogy hol fordul elő:

  • A lobularis carcinoma, amely a mellszövet mirigyes lebenyén helyezkedik el, és
  • Ductalis carcinoma, amely a mell mirigycsatornáiban található.

Az emlőrák egyéb formái is ismertek, de sokkal ritkábban fordulnak elő. Ide tartozik a gyulladásos emlő karcinóma, amely egyben a legveszélyesebb forma is.

Az úgynevezett „carcinoma in situ” viszont még nem növekszik invazív módon (roncsolja a szöveteket), ezért jobb prognózisa van, de invazívan növekvő emlő karcinómává fejlődhet. Paget-kór az emlőmirigy egy formája emlőrák ami kezdetben főleg azon keresztül nyilvánul meg ekcéma képződés a mellbimbó terület. Ez ekcéma nagyon viszket.

Míg a változások a mellbimbó okozta Paget-kór már 1856-ban leírtak, ezek a változások nem társultak emlőrák (mellrák) 1874-ig J. Paget. J. Paget 15 betegen végzett vizsgálatot, akiknél megfigyelte, hogy hasonló sérüléseket mutatnak a mellbimbó és néhány évvel később mindegyiküknek emlője volt rák. A következő években számos további vizsgálatot és kísérletet végeztek a patomechanizmus (a betegség progressziója / fejlődése) kiderítésére. A legfontosabb vizsgálatot azonban Jacobeus végezte el 1904-ben, aki azonosította Paget-kór mint interduktális rák. Akkor azonban még azt hitték, hogy ez rák rákelőző volt feltétel, az apokrin mirigyek rákja vagy a bőr krónikus degeneratív változása.