Miért okoz függőséget a nikotin? | Nikotin

Miért okoz függőséget a nikotin?

Csak néhány másodperccel a bevitel után a nikotin eléri a agy. Ott képes úgynevezett nikotinerg receptorokhoz kötődni. Ily módon különféle fiziológiai jelkaszkádokat lehet célzottan mozgásba hozni.

Most azt feltételezik, hogy a nikotin a messenger anyag közvetíti (szinonima: neurotranszmitter) dopamin. Pontosan ez a hírvivő anyag a test saját jutalmazási rendszerének fontos alkotóeleme, amelyen keresztül az emberi szervezet képes támogatni a faj- és létmegőrző tevékenységeket. Továbbá nikotin, evés, ivás, amfetaminok, kokain vagy akár a nemi közösülés stimuláló hatást gyakorolhat a dopamin.

Az emberi lény tehát „megjutalmazza” önmagát, amikor dohányzás az önbizalom és az erő érzésének megadásával. Idővel azonban a nikotinerg receptorok a agy szaporodni kezdenek. Ily módon a dohányos toleranciát alakít ki.

Ezenkívül a szervezet megtanulja a toxin bizonyos mértékű feldolgozását. Ha a rendszeres nikotinbevitel nem sikerül, akkor jellegzetes elvonási tünetek jelentkeznek. Ezenkívül a viselkedési hatások fontos szerepet játszanak a függőség kialakulásában.

Mindenekelőtt példaképek (például dohányzás szülők) döntő befolyással vannak a nikotin-függőség kialakulására. Ennek oka az a tény, hogy a legtöbb viselkedési mintát a közeli személyekkel való azonosulás útján tanulják meg. Maga a cigarettaipar is sokkoló módon elősegíti a nikotin-függőséget.

A kizárólag jó megjelenésű, boldog embereket reklámozó, tudatosan alkalmi cigarettát fogyasztó reklám révén pszichológiai jutalomhatás érhető el. Ily módon a fogyasztók ezt közvetítik dohányzás alkalmi, menő és viccesnek tűnik mások számára. Másrészről úgy tűnik, hogy maguk a cigarettacsomagok elrettentő intézkedései alig mutatnak hatást.

A nikotin tényleges függőségét ezért különböző jutalmazó hatások közvetítik. Az a tény, hogy a rendszeres nikotinfogyasztás nem egészséges, mindeközben tudatában kell lennie. Azonban gyakran alábecsülik, hogy az addiktív anyag mennyire káros a szervezetre.

Aktivitáskövető Egészség A nikotin hatásainak meg kell különböztetni az akut veszélyeket és a hosszú távú egészségkárosodást. A nikotint rendkívül hatékony idegméregnek tekintik, amely csak rövid ideig veszi igénybe az idegsejtek stimulálását a bevitel után. Ez a stimuláció azonban gyorsan az idegsejtek bénulásához vezethet.

Körülbelül 50-100 mg nikotin tekinthető halálos dózisnak. Annak a ténynek köszönhetően, hogy az máj elég gyorsan képes lebontani az abszorbeált nikotint, azonban ez a mennyiség nem érhető el belélegzés. A dohányzás során a nyálkahártyán és a tüdőn keresztül felszívódó toxinok a véráramon keresztül eloszthatók az egész szervezetben.

Ily módon szinte minden szervre hatással lehet a nikotin fogyasztása. Mindenekelőtt a légutak és a szív-és érrendszer a toxin különösen súlyosan károsítja. A probléma az, hogy a Egészség a nikotin által okozott kár csak évek vagy évtizedek után következik be.

Emiatt a dohányosoknak sikerül megtagadniuk Egészség hosszú ideig fennálló kockázat. A legfrissebb becslések szerint évente mintegy 100,000-120,000 10 ember hal meg a nikotinfogyasztás következtében. Általában feltételezhető, hogy a dohányosok körülbelül XNUMX évet veszítenek életükből.

A nikotin mellett a cigaretta egyéb káros anyagokat is tartalmaz. Körülbelül 40 ilyen adalékanyag, köztük a kátrány is karcinogénnek tekinthető. Különösen az apró kátrányrészecskék telepednek le a légutak és a tüdő.

Ott károsítják az úgynevezett csillókat, amelyek felelősek a belélegzett levegőnk kiszűréséért és a szennyeződések eltávolításáért. Ennek eredményeként a légutak sokszor fogékonyabbá válnak a bakteriális és vírusos kórokozókra. Súlyos, visszatérő köhögés (dohányos köhögés) és krónikus hörgők gyulladása (krónikus hörghurut) az első jeleinek tekintik légutak kár.

Tüdő rák tipikus dohányos betegségnek is tekintik. Tanulmányok szerint feltételezhető, hogy a kialakuló emberek mintegy 85 százaléka tüdő rák rendszeresen fogyasztottak nikotint. Ezenkívül a cigarettákban található szén-monoxid egy másik mérgező gáz.

Ha az anyag bejut a véráramba, és a vöröshöz kötődik vér a létfontosságú oxigén helyett az oxigénhiány súlyos következmény. Ezt a veszélyt nem szabad lebecsülni, mivel a szén-monoxid sokkal jobban kötődik a hemoglobin a vörös tartalmaz vér sejtek. A nikotinnal kapcsolatos legfontosabb egészségkárosodások a következők: súlyos légszomj (például a tüdő felfúvódása miatt) Tüdőrák Hörgőtumorok Torokrák Szájüregi daganatok A koszorúerek keringési rendellenességei Szívroham Szívroham Gyomornyálkahártya-gyulladás Gyomorfekély

• Súlyos légszomj (pl. Pulmonalis hiperinfláció miatt)
• Tüdőrák
• Hörgőtumorok
• Torokrák
• Szájüregi daganatok
• A koszorúerek keringési rendellenességei
• Szívroham
• Szívroham
• Gyomornyálkahártya-gyulladások
• Gyomorfekélyek

Az aktív nikotinfogyasztás mellett a passzív dohányzás súlyos egészségügyi következményekkel is járhat. Mivel egy dohányos csak a dohányfüstnek mintegy 40 százalékát veszi fel maga, a többi szennyező anyag a környezetbe jut.

Ez elsősorban a szűretlen oldalsó füst. Feltételezhető, hogy az oldalsó füst szennyezőanyag-tartalma akár 130-szor nagyobb. A passzív dohányosok ezért ugyanazokkal az egészségügyi kockázatokkal vannak kitéve, mint az aktív dohányosok.

A passzív dohányzást különösen veszélyesnek tartják, különösen kisgyermekek és serdülők számára. Ennek oka az a tény, hogy a növekvő organizmus sokkal érzékenyebben reagál a nikotinra és más káros anyagokra. A nikotintartalmú gőzöknek rendszeresen kitett gyermekeknél bizonyíthatóan nagyobb a légúti gyulladás és fertőzések kialakulásának valószínűsége. Ezenkívül a passzív dohányzást az egyik lehetséges oknak tekintik hirtelen csecsemőhalál.