Metatarsophalangealis ízületi arthrosis

Bevezetés

Nagylábujj metatarsophalangealis ízület arthrosis más névenhallux rigidus”És a betegség elöl. Ezt a klinikai képet jellemzi arthrosis a metatarsophalangealis ízület a nagylábujj, vagyis az úgynevezett ízületi degeneráció. Utána Hallux valgus, metatarsophalangealis ízület arthrosis a második leggyakoribb lábbetegség. Főleg 40 éves kor után nyilvánul meg, és inkább a női nemre jellemző.

Okok

Hogyan nagylábujj metatarsophalangealis ízület az arthrosis előfordulása még nem tisztázott egyértelműen. Bizonyos tényezőket azonban kiváltó okként tárgyalnak hallux rigidus. Ide tartozik a nem megfelelő cipő viselése, a rövidített jelenléte Achilles-ín, gyulladásos megbetegedések, egy óriási kiterjedésű első lábsugár vagy annak magassága és helytelen súlyviselés.

Az utóbb említett okot ellapult lábbolt okozhatja. Azonban, metatarsophalangealis ízület a nagylábujj arthrosisát örökletes hajlam is eredményezheti. A nagylábujj metatarsophalangealis ízületének legkisebb sérülései is ezen a ponton provokálhatnak artrózist. Ezenkívül egyéb lábdeformitások, mint pl Hallux valgus vagy anyagcserezavarok, mint pl köszvény, növelje annak valószínűségét arthritis a nagylábujj metatarsophalangealis ízületének.

Tünetek

A metatarsophalangealis ízületi arthrosis két fő tünete: fájdalom és az ízületek merevsége. Egyrészt a fájdalom a nagylábujj metatarsophalangealis ízületének területén bekövetkező csontos változások, úgynevezett kis dudorok vagy csontos kiemelkedések okozzák a láb hátsó oldalán, vagyis a láb hátsó részén. Ezeket a csontos kiemelkedéseket „osteophytáknak” is nevezik.

Úgy néznek ki, mint egy kis csomók az ízület felett, és okozhatnak fájdalom a környező szövetek irritációjával. Az irritációt az a tény okozza, hogy a korábban a lábra illesztett cipők hirtelen túl szorosak lesznek, és a csontnyúlványok nyomás- vagy súrlódási pontokká válnak. A fájdalmat olyan tünetek kísérik, mint duzzanat, bőrpír a megfelelő irritált területen és túlmelegedés.

A fájdalom természetesen növekszik a mozgással, mivel ez súlyosbítja az irritációt. Ezért nem ritka, hogy az érintett betegek megváltoztatják a járási szokásokat. A betegek megkönnyítik a nagy lábujj metatarsophalangealis ízületének fájdalmas gördülési mozgását azáltal, hogy enyhítő testtartást és sántító járást alkalmaznak.

Ezért kompenzálják a láb külső szélét is. Ezt a tendenciát a láb belső elfordulása kíséri. A nagylábujj metatarsophalangealis ízületi arthrosisának súlyosságától függően azonban még az állva is fájdalmat okozhat.

Az ízületi degeneráció második fő tünete az ízületek merevsége. Az arthrosis, azaz az ízület kopása miatt a nagylábujj metatarsophalangealis ízülete egyre kevésbé mozgékony, így a mozgáskorlátozás végre olyan mértékben előrehaladt, hogy merevedett ízületről lehet beszélni. A fájdalom, a helytelen terhelés, a megváltozott járásmintázat és a testtartás enyhítésének végső összeköttetéseként a térd és a csípő területén problémák jelentkezhetnek.