A metamorfopsziában szenvedő betegek szubjektíven érzékelt látászavaroktól szenvednek. Ennek a jelenségnek az oka általában pszichológiai vagy neurogén, és a vizuális zavar különböző formákat ölthet a torzulásoktól az arányos változásokig. A kezelés az októl függ.
Mi a metamorfózis?
Evolúciós biológiai szempontból a látásérzék az egyik legfontosabb érzékszervi rendszer az emberekben. A többi élőlénnyel összehasonlítva az emberi vizuális rendszer biztosította a túlélési előnyt. Az emberiség hajnala óta az emberek időnként leginkább a szemen keresztüli észlelésre támaszkodnak, hogy felmérjék a környezetükben rejlő veszélyeket és lehetőségeket. Az embereket tehát szemvezérelt lényeknek tekintik. Mivel az érzékszervi rendszer, mint minden más érzékszervi rendszer, nagyon komplex, idegsejtek által vezérelt rendszernek felel meg, a látórendszer rendellenességei viszonylag gyakran fordulnak elő. Az egyik csoport látászavarok a metamorfózis. Ez egy szubjektíven érzékelt látászavar, amely nem feltétlenül fizikai okoknak köszönhető. A metamorfopszia különböző formákban fordulhat elő. Ilyenek például a mikropszia, a makropszia, a diszmorfopszia vagy a teleopszia és a pelopszia. Más formák jelen vannak achromatopsia, kromatopsia, akineteopsia és korona jelenség esetén. Az érintett egyének minden esetben a környezetük torz vagy más módon megváltozott észleléséről számolnak be. Az egyszerű metamorphopsia mellett bonyolult metamorphopsia is létezik, ami pszichológiai hatásokat mutat.
Okok
Fizikai és pszichológiai jelenségek tekinthetők a szubjektíven érzékelt látászavar okozóinak. Ha fizikai patogenezis van, akkor az érintett egyének vagy szem-, vagy neurogén betegségben szenvednek. Neurogén okokkal a metamorfopszia főleg a látóideg vagy vizuális utak. Ezeket a jelenségeket megelőzheti például stroke vagy agyvérzés ebben az értelemben koponya-agyi trauma. A neuronális látóközpontokon belüli gyulladásos változások szintén neurogén tényezők lehetnek. Pszichológiai okok lehetnek jelen például a derealizáció összefüggésében. A derealizáció a feltétel amelyben a betegek távoli, mesterségesnek vagy nem hitelesnek érzékelik környezetüket. Az arányokat például hibásnak lehet tekinteni. A derealizáció a legtöbb esetben deperszonalizációval jár. Ilyen állapot fordulhat elő például akkor, amikor az emberek életveszélyes helyzetet élnek át. Derealizáció és deperszonalizáció révén a beteg kivonul a világból, vagy már nem érzékeli a világot valóságosnak, hogy megvédje magát az életet veszélyeztető vagy egyéb módon traumatizáló környezeti eseményektől.
Tünetek, panaszok és jelek
Különböző tünetek jellemzik a metamorfózisokat egyedi esetekben. A beteg feltétel a metamorphopsia formájától függ. Mikropsziában a beteg például kisebb méretben érzékeli a környezetét vagy az egyes részleteket. A makropsziában nagyításban látja a részleteket vagy az általános környezetet. Ezzel szemben a dysmorphopsia-ban szenvedők pásztázzák és torzítják a környezetüket. A teleopsziában a környezet távolodik, a pelopsiában pedig a tárgyak természetellenesen közel mozognak. Az achromatopsia-ban szenvedő betegek nem érzékelik a színeket. A kromatopsziában az egyes tárgyak színérzékelése vagy, mint a cianopsiában, a teljes környezet megváltozik. Az acineteopsia-ban szenvedő betegek egyáltalán nem érzékelik a mozgó tárgyakat, és koronajelenség esetén a környezetben lévő egyes tárgyak körül színes határ van. Különösen a vizuális érzékelés általános torzulása esetén a pszichológiai panaszok gyakran jelentkeznek, például szorongás vagy depressziós hangulat. Ha az észlelési jelenség pszichológiai okon alapszik, a kísérő tünetek általában rendellenes érzelmeket tartalmaznak.
A betegség diagnózisa és lefolyása
Bármely látászavar jellemzése magában foglalja a probléma differenciáldiagnosztikai feldolgozását. Az orvos megszerzi az első nyomokat a metamorfopsziához a kórtörténet. A diagnosztika során szűkíti a neurológiai, a szemszövet vagy a pszichológiai terület okát. Ennek érdekében a szemészeti és neurológiai értékelés mellett a pszichiátriai értékelést is elvégzik. A szemészetben az Amsler-teszt elérhető látáskárosodás diagnózis. A betegek prognózisa az októl függően változik. Neurogén látászavarok néha a legrosszabb esélye van a gyógyulásra.
Szövődmények
A legtöbb esetben a metamorphopsia pszichés és fizikai korlátokat is eredményez a betegben. Az érintettek elsősorban látászavaroktól és vizuális panaszoktól szenvednek, bár ezek pszichológiai okok miatt jelentkeznek. A látászavarok nagyon negatívan befolyásolhatják az érintett életminőségét, és csökkenthetik azt. A mindennapi életet ezek a rendellenességek is jelentősen megnehezítik, amelyek a különböző tevékenységek károsodását eredményezik. A vizuális panaszok nem ritkák vezet nak nek szédülés, hányinger és a zavara koncentráció és a összehangolás. Különösen gyermekeknél a metamorphopsia képes vezet a fejlődési rendellenességekhez. A betegség miatt a külvilág vagy megnagyobbodott, vagy csökkent a beteg számára. Ez is vezet veszélyes helyzetekre, ha a beteg nem képes felismerni vagy felmérni bizonyos veszélyeket. Ezenkívül a metamorphopsia általában együtt jelentkezik depresszió és szorongás. A szenvedők epilepsziás rohamokban is szenvedhetnek. A metamorfopszia közvetlen kezelése nem lehetséges, a kezelés nagymértékben függ a pszichológiai októl. Általában nem lehet megjósolni, hogy a betegség pozitív lefolyása bekövetkezik-e. A metamorfopszia azonban általában nem csökkenti a beteg várható élettartamát.
Mikor kell orvoshoz menni?
A metamorfopszia zavarokat okoz a látásban. Amint a látás rendellenességei jelentkeznek, vagy a látómezőben lévő tárgyakat másként érzékelik, mint más jelenlévő személyek, meg kell látogatni az orvost. Bár a metamorfopszia nem jelent szerves szabálytalanságot vagy látászavart, a szem funkcionális rendellenességét orvosi vizsgálatokkal kell megvizsgálni és kizárni. Ha a meglévő panaszok mértéke és intenzitása növekszik, orvosra van szükség. A tartós zavarok szintén aggodalomra adnak okot, és tisztázni kell őket. Ha az érintett személy a mindennapi életben megnövekedett balesetveszélyt észlel a látásromlás miatt, körültekintően kell eljárni. A napi feladatokat át kell alakítani és optimalizálni kell a további problémák, balesetek vagy zavarok elkerülése érdekében. Ha az érintett személy szorongást vagy pánikot szenved a látásromlás miatt, orvoshoz kell fordulnia. Ha csökkent a jólét érzése, fejfájás, emésztési rendellenességek vagy ingerlékenység, van olyan szabálytalanság, amelyet kezelni kell. Gyakran a panaszok pszichoszomatikus rendellenességek, amelyek a stresszek miatt kiegészítő jelleggel jelentkeznek, és orvosával kell megbeszélni őket. Hangulatingadozás, a viselkedési rendellenességek vagy a társadalmi életből való kivonulás további jelek, amelyeknek orvoshoz való konzultációhoz kell vezetni.
Kezelés és terápia
A metamorfopsziában szenvedő betegek kezelése az alapbetegségtől függ. Különböző terápiás megközelítéseket alkalmaznak olyan pszichológiai okok miatt, mint a derealizáció. Drog terápia célja elsősorban a betegek félelmének enyhítése a torz felfogástól. A pszichoterápiás terápia, kognitív-dinamikus megközelítést gyakran alkalmaznak. A betegek megtanulják újraértékelni vizuális érzékelésüket, és már nem érzékelik valótlannak vagy torznak. A szubjektív vizuális zavar fizikai okokkal társul, különösen az Alice Csodaországban szindróma kapcsán. Ez a szindróma gyakran jellemzi migrén rohamok vagy epilepsziás rohamok. Ebben az összefüggésben a betegek metamorfopsziája javul, feltéve, hogy az alapbetegség javul. Az érintett személyeket általában konzervatív módon kezelik gyógyszerekkel a rohamok késleltetésére. Ha a szem körüli hegesedés a látászavarral jár, akkor a hegek a lehető legjobban lézerrel ablálják. Metamorphopsia a jobb hátsó rész miatt agy a kárt nehéz kezelni. Idegszövet a agy rendkívül specializált. Ezért a agy általában nem képes teljesen felépülni a károkból.
Kitekintés és előrejelzés
A metamorphopsia prognózisát az alapul szolgáló elsődleges betegség határozza meg. Itt meg kell különböztetni, hogy a rendellenesség fizikai vagy pszichológiai-e. A pszichoterápiás kezeléssel és az életmód megváltoztatásával a pszichológiai problémákkal küzdő betegek mentesülhetnek a tünetektől. Lehetséges az adó megrongálódása is. Ez általában visszafordíthatatlan, így fizikai tünetek esetén a tünetek enyhítése gyakran nem érhető el. Neurogén rendellenességek esetén életveszélyes feltétel kialakulhat. Ha a betegség kedvezőtlenül fejlődik, a beteget veszélyezteti ütés vagy hirtelen vérzés léphet fel az agy területén. Ez növeli a korai halálozás kockázatát és intenzív sürgősségi ellátást jelent. Mentális rendellenesség esetén tisztázni kell, hogy mennyire kiterjedt. Egyes rendellenességek esetén fennáll a gyógyulás lehetősége. A legtöbb esetben a gyógyszereket úgy adják be, hogy a meglévő tünetek enyhüljenek. Ha a kognitív változások egyidejűleg zajlanak le, akkor gyógyulás érhető el. A folyamat azonban hosszadalmas, és a siker a páciens együttműködéséhez kötődik. Ha súlyos mentális rendellenességek vannak jelen, általában nincs jó kilátás a gyógyulásra. Gyakran nyilvánvaló a betegség krónikus lefolyása, vagy oszthatatlan a betegség.
Megelőzés
A pszichológiailag kiváltott metamorfózis megelőzhető a pszichológiai alkat erősítésével. Az alkotmány javítása például időben megvalósítható pszichoterápia stresszes helyzetekben.
Utógondozás
A metamorfopszia különféle szövődményekhez és kellemetlenségekhez vezethet, ha nem kezelik vagy nem megfelelően kezelik. Ezért ebben a betegségben az érintett személynek az első tünetek és kellemetlenségek esetén orvoshoz kell fordulnia, hogy megakadályozzák a tünetek további súlyosbodását. Általános szabály, hogy ez a betegség szintén nem tudja magát meggyógyítani, ezért mindig szükség van orvoslátogatásra. A legtöbb esetben a metamorphopsia által érintett személy súlyos vizuális panaszoktól szenved. Ebben az esetben a különböző tárgyak mérete már nem ábrázolható helyesen, így a mindennapi életben erős nehézségek és kényelmetlenségek merülnek fel. A színek érzékelése szintén erősen megzavarható. Sok beteg is kialakul depresszió vagy súlyos pszichológiai zavarok miatt ezek a panaszok, és gyermekeknél ez depresszióhoz vagy zaklatáshoz is vezethet. Nem ritka, hogy az érintettek szenvednek a étvágytalanság vagy ennek következtében súlyos fogyás. Általános szabály, hogy a betegség jól kezelhető, bár a további lefolyás erősen függ a diagnózis idejétől. Ebben az összefüggésben az érintett személy várható élettartamát általában nem csökkenti a metamorfopszia.
Mit tehetsz te magad
A metamorphopsia önsegítésének és önkezelésének lehetőségei viszonylag korlátozottak. Általános szabály, hogy az érintettek mindig függenek az orvosi kezeléstől a tünetek korlátozása érdekében. Különösen alkalmas a betegség pszichológiai vagy terápiás kezelése. Ezt sok esetben támogatni lehet, és beszélgetések kísérhetik barátaikkal vagy saját partnerükkel. A metamorfopsziában szenvedõkkel folytatott beszélgetések szintén pozitívan befolyásolhatják a betegség lefolyását. Mivel a betegek gyakran szenvednek migrén és az epilepsziás rohamok miatt a mindennapi életben nem szabad veszélyes vagy megerőltető tevékenységet végezni. Abban az esetben, ha epilepsziás roham, azonnal sürgősségi orvost kell hívni. Ha a beteg reagál, a beteget meg kell nyugtatni. Eszméletvesztés esetén rendszeres lélegző és a stabil oldalirányú helyzet biztosítani kell. A metamorfózis általában elkerülhető, ha az érintett felismeri a pszichológiai panaszokat ill depresszió korai stádiumban van, és kezeli őket. Ez nem mindig igényli orvoslátogatásokat. A szülőkkel vagy más közeli emberekkel folytatott tisztázó beszélgetések szintén gyakran segítenek.
