Mentális betegség: okai, tünetei és kezelése

Egyre gyakrabban olvasható a napi sajtóban, hogy mentális betegségek a lakosság száma növekszik. A környezetvédelmi szakértők tudják, hogy a mentális betegségek mindaddig nincsenek értelmesek, amíg a környezetben szenvedőket és a korábban megmagyarázhatatlan multisystem betegségben szenvedőket az elmebetegek közé sorolják. Az viszont igaz, hogy modern életünk egyre inkább a lelket terheli.

Mik a mentális betegségek?

A mentális betegségek egyre gyakoribbak a magány, a megnövekedett munkanyomás vagy a hiány miatt feszültség kártérítés. A genetikai hajlam elősegítheti őket, környezeti tényezők, szerhasználat, szülői erőszak vagy más negatív tapasztalatok. A mentális betegségek meghatározása nehéz, mivel a mentális betegségek klinikai képe eltérő. A mentális betegségeket azonban egyesíti a betegség helye: a lélek. Azt a pontot, amikor a mentális betegségeket kezelni kell, másként értékelik. Ha „jelentős eltérés” tapasztalható az érzés, gondolkodás, cselekvés és tapasztalás területén, akkor feltételezzük, hogy mentális betegségek okozzák. A fizikai tünetek elfedhetik azt a tényt, hogy a betegséget mentális tényezők okozzák. Ezt szomatizálásnak nevezzük. A betegség fogalma problematikus, mert mindenki másként él és érez. A fizikai tüneteket gyakran a pszichének tulajdonítják. Ebben az esetben az idő feleslegessé válik terápia ülés.

Okok

Elfojtott vagy öntudatlan félelmek, tapasztalatok vagy konfliktusok, amelyek már korán előfordulhatnak gyermekkor, az okának tekintik mentális betegségek. Gyakran csak évekkel később nyilvánulnak meg olyan mentális betegségek révén, mint pl depresszió or szorongási rendellenességek. Sok esetben a mentális betegségek okai multikausálisak, más esetekben azonban drasztikus tapasztalatokra vezethetők vissza, például korai gyermekkor sérülés. Az emberek másként dolgozzák fel a stresszes élettapasztalatokat. Mentális betegségek akkor jelentkeznek, amikor a feldolgozás nem megfelelő, és a trauma kompenzációja sikertelen. Genetikai, táplálkozási, visszaélésekkel kapcsolatos tényezők, például alacsony feszültség az ellenállás, a túlzott igények vagy a konfliktusok kezelésének képtelensége mentális betegségeket is kiválthat. A legtöbb mentális betegségnek saját oksági profilja van. Néhány ember hajlamosabb a mentális betegségekre, mint mások.

Tünetek, panaszok és jelek

A mentális betegség tünetei nagyban változhatnak. Mindig attól függ, hogy milyen mentális betegségről van szó. Így a pszichózis, teljesen más tünetek jelentkeznek, mint például an evészavar. Vannak azonban átfedések, például depressziós epizódok. Vannak azonban olyan szembetűnő jellemzők, amelyek általában mentális betegségre utalnak, például meghatározhatatlan vagy megalapozatlan félelmek, a betegségek és a saját testének állandó elfoglaltsága. Ezenkívül a rendszeres orvos- vagy sürgősségi ellátogatások, amelyek nem találnak semmit, arra utalhatnak, hogy valaki mentális Egészség kint van egyensúly. Ezenkívül a tartós depressziós fázisok és az állandó rossz hangulat is jelzés lehet, akárcsak a szabálytalan vagy kóros étkezési magatartás. Ez magában foglalja a hosszú éhezési vagy rendszeres időszakokat is hányás étkezés után. Az eset különösen súlyos, amikor a betegek szenvednek hallucinációk vagy azt az érzést keltsd, hogy valaki a szobában van, bár senki nincs ott. Előfordulhat, hogy önkárosító magatartás jelentkezik, a hirtelen kivonulással a mindennapi életből. A partnerek állandó cseréjét és a gyakran változó szexuális kapcsolatokat egyre inkább önmaga megerősítésére keresik. Bizonyos esetekben ezt kábítószer-fogyasztás kíséri, vagy rendszeresen és tömegesen alkohol fogyasztás. Az érintettek többnyire megmutatják emlékezet hézagok hosszú időn keresztül, anélkül, hogy a személy megváltoztatta volna a gondolatait szerek. Ha ezek a változással foglalkoznak, előfordulhat, hogy agresszióval reagálnak, szélsőséges esetben hajlamot mutatnak erőszakos cselekményekre vagy akár bűncselekményekre.

Diagnózis és lefolyás

A diagnózis és a kurzus prognózisa minden mentális betegség esetében eltér. Különböző mentális betegségeket nehéz felismerni, mert fizikai tüneteken keresztül nyilvánulnak meg. A diagnózisnak ki kell zárnia más betegségeket, ha a tüneti helyzet miatt nincs egyértelműen megállapítható diagnózis. A környezeti toxinok, a kábítószerrel való visszaélés, a gyógyszeres kezelés mellékhatásai és a pajzsmirigy rendellenességei mentális betegségként működhetnek. A kórtörténet tartalmaznia kell a család történetét vagy tapasztalatait is. Bizonyos mentális betegségek teszteléssel igazolhatók. A mentális betegség lefolyása változó. A „Nemzetközi Betegségek Osztályozása” (ICD-10) besorolásától függően a mentális betegségek lefolyása és kezelési lehetőségei nagyon eltérőek lehetnek. Elmebaj más utat fut, mint a nárcisztikus rendellenesség, pszichózis, határzavar vagy klinikai depresszió.

Szövődmények

A mentális betegség gyakran együtt jár más mentális betegségekkel, és elősegíti a testi betegségek kialakulását. Megfelelő kezelés nélkül a további tünetek kialakulásának valószínűsége különösen nagy. Sőt, időszerű nélkül terápia, fennáll a krónikás veszélye. Ebben az esetben a mentális betegségek tünetei annyira meggyökereznek, hogy tartósan fennmaradnak, vagy csak sokéves kezelés után vonulnak vissza. A lefolyást azonban egyes esetekben nem lehet pontosan megjósolni. Több évtized után is lehetségesek a kezelések sikerei. A kezelés alatt pszichotróp gyógyszerek, szövődmények merülhetnek fel a bevitt gyógyszerek következtében. A mellékhatások mértékétől függően a kezelőorvosnak a beteggel együtt el kell döntenie, hogy egy adott gyógyszer előnyei vagy hátrányai felülmúlják-e a hátrányokat. Mellékhatások nemcsak a pszichotróp gyógyszerek. Pszichoterápia nemkívánatos hatásokkal is járhat. Ide tartozik a terápiás siker elérésének elmulasztása, a tünetek súlyosbodása és új tünetek kialakulása. Ezek a mellékhatások különösen akkor lehetségesek, ha a megfelelő terápia módszert még nem találták meg a kérdéses beteg esetében. Sok mentális betegség társul társadalmi komplikációkkal. A magánkörnyezet gyakran megterhelődik a betegség miatt, és a szakmai vagy tanulmányi teljesítmény is szenvedhet. A súlyos mentális betegségek hivatalosan meghatározható fogyatékosságot jelenthetnek.

Mikor kell orvoshoz menni?

Ha a beteg tudatában van annak, hogy a mindennapi élet a családdal, a munkával és a szabadidővel egyre nehezebben kezelhető, akkor jobban el tudja fogadni a szakember segítségét. Ha az alábbi jelek több mint négy hétig fennállnak, szakmai segítséget kell kérni:

  • Reggel kelni nehéz a teljes fizikai és szellemi kimerültség miatt.
  • A megmagyarázhatatlan szorongás szinte lehetetlenné teszi a szükséges feladatok elvégzését, például háztartási munkákat vagy ügyintézéseket.
  • A társas kapcsolatok csökkentek vagy megszakadnak.
  • Megoldhatatlannak tűnő problémák, negatív gondolatok és szélsőségesek hangulatingadozás uralják a mindennapi életet.
  • Az érintett személy depressziós, ingerlékeny vagy akár agresszív.
  • Az általános fizikai feltétel szegény. Gyógyszerrel ill alkohol, az érintett megpróbál megnyugodni.

Hasznos az első beszélgetés a bizalom orvosával vagy a háziorvossal. Ez általában ismeri az érintettet, valamint a közvetlen környezetét, és szükség esetén megfelelő szakemberhez utalhatja.

Kezelés és terápia

A mentális betegségek manapság megelőzően kezelhetők, ha a család hajlamos függőségi rendellenességekre vagy pszichózisokra. A korai felismerés fontos, ha genetikai kockázata van a betegségnek. A kezelés a klinikai képtől függően változik. Számos mentális betegség gyógyítható, másokkal jobb pszichoterápia. Pszichotróp gyógyszerek vagy nyugtatók használhatók befolyásolásra agy anyagcsere bizonyos neurotranszmitterek hiánya vagy feleslege esetén. Problémásan a mentális betegségek terápiája, mint pl depresszió hosszú ideig tarthat a hatása. Egyes terápiák, mint pl szorongási rendellenességek, több évet kell várni, mielőtt felvennék egy klinikai programba. Mielőtt a páciens eljutna ebbe a szakaszba, gyakran már sok éven át szenvedést szenvedett el, amelyet gyorsabban orvosolni kell. Pszichológiailag kiváltott esetben alvászavaroka terápia késése is végzetes következményekkel járhat. A antidepresszánsok mellékhatásai vagy bizonyosok addiktív potenciálja szerek szintén problémásak. Minden esetben gondosan mérlegelni kell, hogy melyik terápiás megközelítésnek van értelme bizonyos mentális betegségek esetén, hogy ne okozzon még nagyobb kárt.

Megelőzés

Pszichoszomatikus klinikai képek esetében ismét egészen más szempontoknak van értelme. Itt a mentális és fizikai tüneteket együtt kell kezelni. A fizikai tünetek egyáltalán nem képzeltek, de bizonyos betegségek valóban kialakulhatnak a hosszú távú pszichológiai okok miatt feszültség, bizonyos függőségek vagy helytelen viselkedési minták.

Utógondozás

A mentális betegség által érintetteket gyakran egész életükben betegségük kíséri. Még a terápia befejezése után, vagy a pszichiátriai osztályon történő fekvőbeteg-tartózkodás után is sok esetben nem sikerült teljesen megszüntetni a mentális betegségeket, de a beteg megtalálta a módját, hogy jobban megbirkózzon depressziójával, ill. szorongási zavar a mindennapi életben. Ha mentális betegség van jelen, akkor a következetes utókezelés nemcsak tanácsos, de szükségszerű is. Az affektív rendellenességek, például a depresszió, gyakran az öngyilkosság fokozott kockázatával járnak, különösen akkor, ha az érintett személy a terápia után is viszonylag instabil. Ilyen esetekben az utógondozás elmulasztása néha életveszélyes lehet. Az utógondozás kapcsán pszichológus vagy a pszichiáter kíséri a beteget a mindennapi életbe való visszatérés során (kórházi tartózkodás után). Ha a beteg nem érintett személyeknél megbélyegzést tapasztal, ez az élmény felvethető az utógondozás során. A válságintervencióhoz utókezelésre is szükség van a betegség visszaesésének vagy jelentős romlásának megelőzésére feltétel. Hosszú távon a rendszeres utógondozás célja egyrészt a beteg stabilizálása, másrészt életminőségének javítása. Ez lehetővé teszi számára, hogy könnyebben megbirkózzon mindennapjaival.

Mit tehetsz te magad

A mentális betegségben szenvedés legkisebb gyanúja esetén orvoshoz kell fordulni: Minél előbb kezdődik a terápia, annál nagyobb az esély a sikerre. A nagy pszichés stressz fázisaiban orvosi kezelés ajánlott, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint idegesség, elalvási nehézségek és elalvás, fáradtság és a kedvetlenség a testi és szellemi pihenés után sem javul, sőt súlyosbodik. Életválság idején fontos, hogy megbeszélést folytasson barátaival, családjával vagy egy önsegítő csoporttal. Ha ez nem elegendő a mentális stabilitás helyreállításához, orvosi segítséget kell kérni. Az orvoslátogatást nem szabad elhalasztani, ha fennáll a veszélye önmagának vagy másoknak. Ugyancsak tisztázni kell az étkezési magatartás változását, amelyet masszív fogyás kísér. A kezelést igénylő mentális betegség további jelei megmagyarázhatatlanok hangulatingadozás hosszabb ideig, a koncentráció hiánya, agresszivitás, ingerlékenység és örömtelenség. A legkülönfélébb fizikai panaszok, mint pl fejfájás, emésztőrendszeri rendellenességek, hát fájdalom és a szív panaszok, pszichológiai okok is lehetnek. Ha a klinikai vizsgálatok során semmilyen fizikai ok nem mutatható ki, megfontolandó a pszichológiai tanácsadás. Az első kapcsolattartó pont általában a háziorvos, aki a tünetektől függően elintézheti a pszichiátria szakorvosához vagy pszichoterapeutához történő beutalást.