Mennyi vas van valójában a spenótban?

Egyes tévhitek emberek ezreinek életét változtatják meg. És bizonyára gyermekként azt is hallotta, hogy meg kell ennie a spenótját, mert az annyit tartalmaz vasaló, jobb? De ez tévhit: 100 évvel ezelőtt valaki egy tizedesjegy pontossággal tévedett, amikor táplálkozási táblázatot írt. Ettől az időponttól kezdve a spenótnak tízszer többet adtak jóvá vasaló mint amilyen valójában van.

A spenót vastartalma

Az aktuális vasaló 2.9 g spenótban 100 mg tartalom hirtelen 29 mg lett. Ezt a vesszőtévesztést ilyen generációk adták át. A táplálkozási szakemberek megállapították, hogy a spenót azonban magas mennyiségben tartalmaz magnézium, vitaminok B1, B2 és folsav.

Bár ez a zöldség még mindig viszonylag jó vasforrásnak tűnik, nagy mennyiségben tartalmaz olyan anyagokat is, mint pl oxálsav, amely gátolja a abszorpció vas a belekben. Így a spenótból származó vasat szervezetünk nem tudja optimálisan hasznosítani. Ezzel szemben az állati eredetű élelmiszerek vasát a belek jól felszívhatják.

Megelőzi a vashiányt

Egy kicsit mindenből! Mert ha egészségesen és változatosan étkezik diéta, aligha kockáztatja, hogy vashiány. Vasban gazdag ételek például a búzakorpa, a hüvelyesek, a pisztácia vagy az amarant.

Spenót eredete

A spenót eredetéről egyébként a következő elmélet áll fenn: feltehetően a növényi növény Perzsiából származik, először a mórokon keresztül jutott el Spanyolországba, és onnan terjedt el az összes európai országban. Ma a fő termelő országok az USA, Hollandia és Skandináv országok.