Okoz
Ezek a sejtek szaporodása és a sejtek mennyiségének és méretének kontrollálatlan növekedése agyhártya. Az ok azonban, mint a legtöbb daganat esetében, nem ismert. Egy másik daganatos betegség miatt besugárzott gyermekeknél nagyobb a kockázata a meningiómák megtalálták. A legtöbb meningioma azonban spontán fordul elő. Ugyanakkor genetikai anyag törléseit (törléseit) is észlelték.
TünetekPanaszok
A beteg által kifejezett panaszok nagyban függnek a daganat pontos helyétől. Általában a tünetek azzal kezdődnek fejfájás amelyek gyakrabban fordulnak elő és súlyosabbá válnak. Az epilepsziás rohamok szintén nem ritkák.
A megbetegedett személyekre jellemzőek a jellemükben bekövetkezett változások (pszichológiai változások), amelyek általában hozzátartozóik kihallgatásának eredményei. Ezek a változások sokféleképpen nyilvánulhatnak meg. A betegek nehezen élveznek bármit, egyre agresszívebbé válnak, és gyakran nem megfelelő reakciókat mutatnak (például: nevetés rettenetes hírek miatt vagy temetésen).
Később a vezetés elvesztése és az apátia adódik a problémához. Már nem képesek önállóan kezelni a háztartásukat, nehézségeik vannak vagy nincs esélyük reggel felkelni az ágyból és hiányzóként megjelenni. További tünetek a bénulás, különösen a lábak, szagzavarok, látászavarok (csökkenő látásélesség, látómező korlátozása) vagy halláskárosodás.
Az érzékelés és a mobilitás szintén korlátozott lehet. Ha a daganat a gerinccsatorna, azaz ahol a gerincvelő áthalad, gerincszűkület alakul ki, amelyet orvosilag gerincszűkületnek neveznek. Ez akár oda is vezethet kétoldali bénulás.
Diagnózis
A diagnózist a beteg felvételével állapítják meg kórtörténet, azaz a beteg, de a hozzátartozók megkérdezésével is annak érdekében, hogy meghatározzuk a lehetséges jellemváltozásokat. Gyakran EEG-t (Electro-Enzaphalo-Gram) hajtanak végre annak érdekében, hogy azonosítsák a lehetséges helyigényt a agy hullámok. Az EEG egy ártalmatlan, nem invazív vizsgálat.
Az EKG elektródákhoz hasonló elektródákat a pácienshez erősítenek (ragasztanak) fej és a agy hullámokat mérnek. A diagnózis kiválasztásának módja azonban a meningiómák a CT (számítógépes tomográfia) fej. Ez a vizsgálat kezdetben ártalmatlan a beteg számára is. Csak az alkalmazott röntgensugarak lehetnek károsak túl nagy adagokban.
Szükség esetén CT-t (számítógépes tomográfia) is végeznek kontrasztanyag beadásával. Ezt injektálják a ér a beteg. A meningiómák megkülönböztethető a többi agy daganatok, mert a meningioma a agyhártya és általában az agyszövetbe nyúlik ki.
Itt nemcsak a daganatot detektálják, hanem a mindenkire jellemző ödémát (vízvisszatartást) is agytumor. Az MRI a fej (nukleáris spin vagy mágneses rezonancia tomográfia), amely pontosabb képeket ad, mint a CT (számítógépes tomográfia), szintén hasznos lehet a diagnózis felállításában. Ez a vizsgálat azonban lényegesen drágább, és csak akkor végezhető el, ha nincsenek ellenjavallatok (pacemakerek, mesterséges pacemakerek) szív szelepek). A meglévő mágneses mező veszélyesvé teszi a vizsgálatot ezek számára.
