Mellkasi fájdalom (mellkasi fájdalom): Diagnosztikai vizsgálatok

Kötelező orvosi eszköz diagnosztika.

• A létfontosságú jelek kiváltása (vegye figyelembe a létfontosságú veszélyességi kritériumokat)
  • Megismételt vérnyomásmérés mindkét karon a kar kerületéhez igazított mandzsettával. Értesítés:
    • Életveszély, ha súlyos vér nyomás diszreguláció (vérnyomás ≤ 90 Hgmm szisztolés vagy ≥ 220/120 Hgmm).
    • Vér nyomáskülönbség és fokális neurológiai hiány mellkasi fájdalom → gondoljon: Aorta boncolás (az aorta falrétegeinek akut hasítása (disszekciója)) ütőér)).
  • A légzésszám és a pulzusoximetria meghatározása (az artériás vér oxigéntelítettségének (SpO2) és a pulzusszám mérése) Megjegyzés:
    • Életveszély, ha
      • Tachycardia or bradycardia (szív sebesség> 100 / perc vagy <60 / perc).
      • Légzési elégtelenség (légzési elégtelenség / légzési gyengeség) (SpO2 <90%).
    • Nincs rutin O2 alkalmazás (oxigén igazgatás); O2 beadása, ha SpO2 ≤ 92%, hiperkapnia kockázatának hiányában (megnövekedett szén dioxid tartalma a vér); O2 igazgatás ha a beteg egyértelműen dyspnoára (légszomj) panaszkodik.
  • Testhőmérséklet mérés
    • Életveszély, ha központosítás, hideg izzadás.
  • A létfontosságú veszély egyéb kritériumai:
    • Tudatzavar
    • Terápia-refrakter fájdalom („nem reagál a terápiára”)
• Elektrokardiogram (EKG; 12-vezet EKG; további jobb kamrai elvezetések instabil betegeknél, és ha a 12 vezetéses EKG nem figyelemre méltó; szívizom elektromos aktivitásának rögzítése) - a szív ischaemia igazolására (csökkent véráramlás a szívizomra) szívizom) [lásd alább: „A miokardiális infarktus szakaszai (szív támadás) az EKG ellen ”; ha ST-magasságot észlelnek az EKG-n, akkor jelzés az invazív munkára szívkatéterezés laboratórium. Értesítés:
  • 12 vezetéses EKG-t kell meghatározni a kezdeti érintkezés után az első 10 percben, a beteg életkorától függetlenül (IB indikáció)
  • A jóindulatú korai repolarizáció egy prognosztikailag jóindulatú normális variáns, amelyet általában a fiatalabb férfiak találnak.
  • Akut koszorúér szindróma (AKS vagy ACS, akut koszorúér szindróma; a szív- és érrendszeri betegségek spektruma az instabil angina pectoris (iAP; angol instabil angina, UA; “mellkas feszesség ”; (iAP; instabil angina, UA; „mellkasi szorítás”; hirtelen jelentkező fájdalom régióban szív állandó tünetekkel) a szívinfarktus két fő formájához (szívroham), a nem ST elevációs miokardiális infarktus (NSTEMI) és az ST elevációs miokardiális infarktus (STEMI)) nem zárható ki egyetlen EKG és biomarkerek (nagy érzékenységű troponin T, hs-CTnT). ]

  Ha az EKG és a hs-cTnT negatív, akkor az összes szívinfarktusnak csak 1.5% -a hiányzik

• Röntgen az mellkas (Röntgen mellkas / mellkas), két síkban - ha tüdőfertőzés (tüdő fertőzés), mellhártyagyulladás (mellhártyagyulladás), légmell (a tüdő összeomlása, amelyet egy szelepmechanizmus tovább bonyolít), borda törés (bordatörés) stb. gyanús.

Választható orvosi eszköz diagnosztika - az előzmények eredményeitől függően, fizikális vizsgálat és kötelező laboratóriumi paraméterek - a differenciáldiagnosztikai tisztázás érdekében.

• Az echokardiográfia (visszhang; szív ultrahang) - instabil betegeknél [regionális falmozgási rendellenességek (WBS) nyilvánvalóak? ]; gyanúja esetén szívburokgyulladás [sürgősségi echokardiográfia és normál eredmények: szívüregek normál szélességben; jó LV funkció; nem pericardialis effúzió; aorta normál szélességben].
• transzözofageális echokardiográfia (TEE; a vizsgálatot a nyelőcsövön keresztül végezzük, amely közvetlenül a szívvel szomszédos szakaszban fut) vagy Angio-számítógépes tomográfia (szinonimák: angio-CT; CT-angio; vaszkuláris CT) - akut aorta szindróma (AAS) gyanúja esetén: klinikai képek, amelyek képesek vezet közvetve vagy közvetlenül aorta boncolás (az aorta falrétegeinek hasítása (disszekciója)) repedésig („szakadás”).
• Nyelőcső-gasztro-duodenoszkópia (ÖGD; endoszkópia a nyelőcső, gyomorés patkóbél) / endoszonográfia (endoszkópos ultrahang (EUS); belülről végzett ultrahangvizsgálat, azaz a ultrahang a szondát közvetlen érintkezésbe hozzuk a belső felülettel (például a nyálkahártya az gyomor/ belek) endoszkóp (optikai eszköz) segítségével). - Gyanús esetekben:
  • A nyelőcső betegségei (nyelőcső; pl. A mellkasi nyelőcső perforációja (iatrogén) endoszkópos műtét után; Boerhaave-szindróma, azaz a nyelőcső spontán megrepedése; általában masszív hányás; esetleg ben alkohol felesleg).
  • A gyomor (Ulcus ventriculi / gyomor fekély).
  • A patkóbél (nyombél fekély).
• Számítógépes tomográfia a mellkas /mellkas (mellkasi CT) - hörgőkarcinóma gyanúja esetén (tüdő rák), tüdő embólia, mediastinitis.
• Koronária CT (angol szív számítógépes tomográfia angiográfia(CCTA); nem invazív vizsgálat a koszorúerek) - akut állapotban mellkasi fájdalom stabil diagnózisú betegek kezdeti diagnózisához angina pectoris a koszorúér kizárására ütőér szűkületek közepes elővizsgálati valószínűséggel; továbbá a gyanú szerint: Tüdő embólia és a aorta boncolás (szinonima: verőértágulat dissecans aortae): az aorta falrétegeinek akut hasítása (disszekciója) ütőér), az érfal belső rétegének (intima) szakadásával és az intima és az érfal izomrétege (külső közeg) közötti vérzéssel, aneurysma dissecans értelmében (az artéria patológiás tágulása).
• A gerinc (gerinc MRI) mágneses rezonancia képalkotása (MRI) - ha méhnyak (a nyaki gerincet érintő) lemez elváltozás gyanúja merül fel.
• Cardio-MRI (a szív mágneses rezonancia képalkotása) - megmagyarázhatatlan mellkasi fájdalom Megjegyzés: Nem minden, a myocardialis infarctus klinikai tüneteiben szenvedő betegnél találunk koszorúér-szűkületet (elzárva) koszorúerek) On szívkatéterezés. Ilyen esetekben a szív MRI képes vezet tízből kilenc beteg helyes diagnózisához [a Német Radiológiai Társaság közleménye, EV, 28. 05. 2014.].
• Tüdő szellőző szcintigráfia/tüdő perfúziós szcintigráfia (nukleáris orvosi vizsgálatok) - tüdő gyanúja esetén embólia.
• A gerinc röntgensugarai, borda - ha csontos ok gyanúja merül fel.
• Hasi szonográfia (hasi szervek ultrahangvizsgálata) - ha cholecystitis (epehólyag-gyulladás) vagy hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-gyulladás) gyanúja merül fel.
• Spirometria (alapvizsgálat a tüdőfunkciók diagnosztikájának összefüggésében) - ha bronchiális asztma gyanúsítható.

További megjegyzések

• Alacsony kockázatú betegeknél feszültség visszhang, kardio-MRI és gyakorolja az EKG-t segít elkerülni a felesleges eljárásokat. feszültség az echo és a cardio-MRI invazív szívkoszorúér angiográfia* szignifikánsan ritkábban, mint a kezdeti CT-angiográfia (0.28 és 0.32 esélyhányados) gyakorolja az EKG-taz OR értéke 0.53 volt. A funkcionális tesztelés és a CT összehasonlításában angiográfia anatómia-alapú tesztként 133 károsodásához szükséges számot számoltak ki az alacsony kockázatú ACS betegek myocardialis infarctusának kockázatára tekintettel. A vizsgált stratégiák egyike sem volt hatással a későbbi miokardiális infarktusok gyakoriságára. A szerzők és az amerikai iránymutatás-ajánlások szerint a kezdeti funkcionális tesztet az V. betegeknél is alkalmazni kell. stabil angina. * radiológiai eljárás, amely kontrasztanyagokat használ a lumen (belső) megjelenítésére koszorúerek (a szívet koszorú alakban körülvevő artériák, amelyek vért juttatnak a szívizomba).

A miokardiális infarktus szakaszai az EKG-ban