A mellkasi csigolyák a középső gerinc tizenkét csontos alkotóeleme. A mellkasi gerinc fő feladata a felsőtest stabilizálása és a szív és a tüdő. Olyan betegségek, mint pl csontritkulás károsíthatja a mellcsigolyákat és fájdalmat okozhat púp.
Mik a mellkasi csigolyák?
Az orvostudományban a mellcsigolyák a mellkas gerincének csontos részei. Egy személy összesen tizenkét mellcsigolyával van felszerelve. Ezeket a csigolyákat csökkenő sorrendben számozzuk. E séma szerint az egyes csigolyákat Th egytől tizenkettőig hívják. Minden mellkasi csigolya a gerinces testEgy csigolyaív és a csigolya folyamatok. A mellkasi gerinc a középső gerinc szerves része, és szerepet játszik különösen a borda ketrecének felépítésében. Az egyes csigolyák érintkeznek a borda és képezik az alapját a borda-csigolya kötődésének ízületek valamint az egyes izomcsoportok. Az összes mellcsigolya szerkezetileg viszonylag hasonló és összekapcsolódik. Az állatokat mellkasi csigolyákkal is ellátják. Azonban különböznek az emberi mellcsigolyától. A lovaknak például 18 mellkasi csigolyájuk van. A kecskéknek és juhoknak viszont 13. Az állati mellkasi csigolyák feladatai és alakja azonban ismét hasonlít az emberi anatómiára.
Anatómia és felépítés
A csigolyatestek rövid és henger alakú csigolyakomponensek és teszik ki a fő tömeg Egy mellkasi csigolya. Egymás alatt ezeket a csigolyatesteket úgynevezett intervertebrális lemezek kötik össze. A hátsó felület közelében gerinces test, minden csigolyatest tartalmaz egy csigolya lyukat, amely helyet biztosít a gerincvelő és hajók or idegek. Ezt a csigolya lyukat nagyrészt a csigolyaív. A csigolyák a csigolya lyukán keresztül egy vonalba esnek, és az úgynevezett csigolyacsatornát alkotják. A gerinc idegek áthaladnak a keletkező csigolyaközön. A csigolyaív láb megfelel a csontos határnak. A mellkasi csigolyák abban különböznek a gerincoszlop többi csigolyájától, hogy meglehetősen kerek csigolya lyukat viselnek. A mellkasi gerinc középső régiójában a lyukak is sokkal kisebbek, mint a gerinc többi részén. Mindegyik csigolyaívéhez rögzítve mellkasi csigolya laterális csigolya folyamatok. Az oldalirányú folyamatokat keresztirányú folyamatoknak is nevezzük. A dorzálisokat spinous folyamatoknak nevezzük. A két keresztirányú folyamat és egy mellett spinos folyamat, minden egyes mellkasi csigolya két ízületi folyamata van fent és lent, valamint két ízületi felülete van a borda. A borda-csigolya ízületek sok szalag stabilizálja, például a ligamentum capitis costae radiatum.
Funkció és feladatok
A mellkasi csigolyák több ízületi felületet alkotnak. A szomszédos mellcsigolyák például artikuláltan kapcsolódnak egymáshoz a csigolyaív lapos részén keresztül. Ez a tagolt kapcsolat csigolyánként négy formában létezik. Az úgynevezett bordafejekkel együtt a mellcsigolyák alkotják a borda-csigolya ízületet is. Ebben a tekintetben két egymás melletti mellkasi csigolya együttes csoportja veszi fel a fej egy borda. Csak az első, a tizenegyedik és a tizenkettedik mellcsigolya vesz részt a borda-csigolya ízületben. A mellkasi csigolyák egy-tíz közötti transzverzális folyamatai artikuláltan is kapcsolódnak a borda tuberozitásához. Ezen artikulációk egy része homorú, míg más része sík. A ízületek a mellkasi gerinc részlegesen részt vesz a hajlításban és meghosszabbításban, az oldalirányú hajlításban és a forgásban. Valójában a csomagtartó hajlítását és meghosszabbítását főként a mellkasi gerinc ízületei teszik lehetővé. Előrehajláskor a mellkasi gerinc görbül. Ezzel szemben a hátrafelé hajlítás során ellaposodik. A mellkasi gerinc is részt vesz a csomagtartó oldalirányú hajlításában. Ugyanez vonatkozik a felsőtest forgására is. A nyaki gerinchez vagy az ágyéki gerinchez képest azonban a mellkasi gerinc sokkal kevésbé rugalmas, mert minden szinten szilárdan meg van kötve a borda ketrecével. Ez a szoros kötés támogatja a hát felső részét és kiterjedt felsőteststabilitást biztosít. Mint ilyen, a mellkasi gerinc nem kis részben felelős azért, hogy a felsőtestet egyenesen tartsa. Ezenkívül a gerinc ezen része védi a belső szervek az mellkas terület, így különösen a tüdő és szív.
Betegségek
A mellkasi gerinc sérülései kevésbé gyakoriak, mint az ágyéki vagy a nyaki gerinc sérülései. Azonban a csont metasztázisok daganatos megbetegedésekből eredő leggyakrabban a mellkasi gerincben találhatók, és a csontváz segítségével tisztázhatók szcintigráfia. Óta gerinccsatorna a mellkasi gerincben meglehetősen keskeny, különösen ezen a területen a sérülések gyakran rendkívül súlyosak, és így okozhatnak kétoldali bénulás, például. Véletlen törések előfordulnak, de nem különösebben gyakoriak. A betegségek azonban minden bizonnyal befolyásolhatják a mellkasi gerincet. A legtöbb esetben a mellkasi gerinc betegséggel kapcsolatos panaszai lekerekített hátul vagy a hát megnövekedett formájában jelentkeznek. Gerincferdülés, Scheuermann-kór or csontritkulás hatással lehet az egyes mellkasi csigolyákra. Az orvostudományban scoliosis olyan növekedési deformitás, amelyben a gerinc oldalirányú eltérése van. Scheuermann-kórviszont egy csontosodás a gerinc rendellenessége. Ennek a jelenségnek a részeként a mellkasi csigolyák elülső részei nő lassabban, mint a hátsó részek 18 éves korig. A kialakuló deformitások általában súlyos háttal járnak fájdalom. Ha viszont csontritkulás a mellkas gerincét támadja, a csigolyák betegséggel kapcsolatos törései lépnek fel. A legtöbb esetben ezek a csigolyatörések a mellkasi gerinc alsó részén helyezkednek el. Ha a gerinccsatorna közben szűkül, sugárzik fájdalom és néha még bénulás is előfordul.
