Néha csak a testmozgás egészségesebbé teszi a munkáját. Súlyosabb betegségek esetén a munkahelyi változások is javulást hozhatnak. Ha arról van szó, hogy mitől lesz beteg az ember a munkahelyen, legalább két különböző statisztika létezik.
A leggyakoribb foglalkozási megbetegedések
Az elismert foglalkozási megbetegedések listájának tetején a zaj okozta halláskárosodás, azbeszttel kapcsolatos betegségek, és tüdő és a torokrák. Ez elgondolkodtathatja a rendszeres újságolvasókat. Végül is a munkavállalók betegszabadságainak és munkaképtelenségének napjainak többsége teljesen más panaszok miatt következik be: járványszerűen megnőttek a mozgásszervi betegségek és a hátproblémák. A mentális betegségek miatti beteg napok az utóbbi időben erősen megemelkedtek. Ezenkívül megnőtt a légzőszervi betegségek, például a krónikus hörghurut. Ezen túlmenően az általános sérülések, valamint az emésztőrendszer betegségei és a szív- és érrendszeri betegségek a betegszabadságok felső csoportjába tartoznak.
Munkahelyi betegség oka?
Az elismert foglalkozási megbetegedés (csak a foglalkozás által közvetlenül okozott betegségek számítanak foglalkozási betegségnek) és a betegszabadság közötti különbség oka az eltérő felelősség. Az előbbiek esetében csak a munkáltatók fizetnek járulékot a munkáltatók felelősségbiztosítási szövetségeihez, így engedményezik az esetleges felelősségi igényeket. Ezekre elsősorban munkahelyi balesetek esetén van szükség. A betegség azonban a munkaadói felelősségbiztosítási szövetség esetében is előfordulhat. Ha a fodrász bőr nem tolerálja a vegyszerek kezelését, vagy a péknek van allergiás reakció lisztporra az ok közvetlenül a foglalkozásban rejlik. Ezért ezekben az esetekben a munkáltatói felelősségbiztosítási szövetségek fizetnék a kezelést és az esetleges átképzést.
A gyakori betegségek nem foglalkozási megbetegedések
Egészség a biztosító társaságok felelősek minden más, úgynevezett széles körben elterjedt betegségért. „Ha valakinek gerincpanaszai vannak a miatt elhízottság és a alultápláltság és a szabadidõben esetlegesen téves stresszek miatt az ok nem foglalkozási ok "- magyarázza Stephan Letzel professzor, a Mainzi Egyetem foglalkozási orvosa -, hanem elsõsorban a személyes viselkedés vagy az öröklött tényezõk. Mindazonáltal a foglalkozás-orvosok nem hunyják szemüket a változó stresszek és terhelések ellen a munka világában. Tanulmányok kimutatták, hogy a széles körben elterjedt betegségek okai szorosan kapcsolódhatnak a munkahelyi helyzethez is. Ezt erősíti az egyre idősebb munkaerő - hangsúlyozza Letzel.
A stressz okozta pszichológiai megterhelés
A számítógépek szinte mindenütt bevezetése óta feszültség a fizikai és elsősorban a pszichológiai igények felé tért át. Néhány munkavállaló számára a munka elkeseredésig egységesebbé válik; mások számára az összetettség óriási mértékben növekszik. Utóbbiak mindenekelőtt a magasra panaszkodnak kötet a munka gyors ütemét, az elvárt nagy pontosságot és a figyelem állandó igényét. Akik túlterheltnek érzik magukat, állandó riasztási állapotba kerülnek. Belső feszültség, félelem, idegesség és kimerültség alakul ki. A kihívás viszont unalmat és hajlandóságot kelt, ezért pszichológiailag is megterhelő lehet. Még akkor is, ha a fáj a hátam, ez gyakran a munkahelyi pszichoszociális konfliktusoknak köszönhető. Az ellentmondásos munkautasítások, az elismerés és támogatás hiánya, a túlzott kontroll és a munkahely elvesztésétől való félelem mind megterhelik a testet és a pszichét. Ezzel szemben, hogy jól érezzék magukat, a munkatársaknak elismerést kell kapniuk a kollégáktól és a felügyelőktől. A munka eredményeire vonatkozó visszajelzések, az átlátható döntéshozatali folyamatok és a jó vállalati információs politika pozitívan befolyásolják a munkahelyi légkört.
Az ülés megterheli a gerincet
Hozzájárulás az ízület vagy a hát közös betegségéhez fájdalom természetesen a fizikai változás feszültség munkában. A foglalkozási orvosok azt javasolják, hogy a napi munkaidő legalább egynegyedét mozgásban töltsék, az ülést pedig a felére korlátozzák. A számítógépes munkaállomásokon azonban az emberek a napi munkaidő átlagosan 80–85 százalékát ülve töltik. Az ülés nagyobb megterhelést jelent a gerinc és a hátizmok számára, mint az állás vagy a járás. Ha az ágyéki gerinc intervertebrális korongjainak nyomását 100% -ra állítjuk be, akkor egyenesen ülve körülbelül 140%, és hajlított testtartásban ülve akár 190% -ra is emelkedhet. Az ülés nem csak megterheli a gerinc, de akadályozhatja is lélegző, vér keringés és az emésztést, és könnyebben fárad. Egyéb lehetséges másodlagos panaszok a következők: fejfájás, nyak és a vállát fájdalom, valamint a kényelmetlenség a karokban és a kezekben.
Mit kell tenni a betegség megelőzése érdekében?
Ennek az egyoldalú törzsnek az enyhe formái kezelhetők viselkedésbeli változásokkal és kompenzációval. Bárki, aki kap száraz szemek a folyamatos olvasástól vagy a bámulástól például használhat speciális szemcsepp ennek az úgynevezett irodai szem-szindrómának a leküzdésére. Kenőcsök vagy dörzsölés alkohol a gyógyszertárból is segíthet az izomfeszültségben vagy stimulálhatja vér keringés ismét fáradt végtagokban - ezek azonban intézkedések mindig úgy kell érteni, hogy a kiegészítés egy személyes programra az egyensúlyozás gyakorlásához.
