Tünetek
A mélyvénás trombózis lehetséges tünetei és jelei a következők:
- Fájdalom vagy görcs a lábakban
- Duzzanat (ödéma), feszültség érzése
- Meleg érzés, túlmelegedés
- A bőr vöröses vagy kék-lila elszíneződése
- A felszíni vénák fokozott láthatósága
A tünetek meglehetősen nem specifikusak. Mély ér trombózis tünetmentes is lehet, és véletlenül fedezik fel. Egy mély ér trombózis életveszélyes tüdőhöz vezethet embólia és ezért azonnal orvosilag tisztázni és kezelni kell. Tüdő embólia többek között légszomjban nyilvánul meg, mellkasi fájdalom és gyors szívverés. Egy másik bonyodalom az poszttrombotikus szindróma.
Okok
Mély ér trombózis kialakulása okozza a vér vérrög (trombus) a lábak nagy vénáiban vagy a medence területén. Ez blokkolja a vér a perifériától vissza a szív. Tüdőben embólia, a vér az alvadék meglazul, és úgynevezett embólusként a pulmonalis artériákba jut. Számos kockázati tényezők létezik. Ezek közé tartozik (kiválasztás):
- Immobilizáció, ágynyugalom, bénulás.
- Orális fogamzásgátlók, hormonpótló terápia.
- Sebészeti eljárások, műtétek, például ízületcsere.
- Sérülések, törések
- Terhesség
- Túlsúly, elhízás
- Hosszú ideig ül, például légi utazás közben.
- Dohányzó
- rákok
- Szív elégtelenség
- Örökletes hajlam, thrombophilia
- Kor
- Mély vénás trombózis a beteg kórtörténetében.
Diagnózis
A diagnózist az orvosi kezelés során a beteg előzményei, klinikai képe alapján, pontszámokkal, laboratóriumi vizsgálatokkal (D-dimerek) és képalkotó technikákkal (pl ultrahang, MRI). Láb fájdalom és a duzzanatnak számos más oka lehet, például érhártyagyulladás, fertőzés vagy vénás elégtelenség.
Kábítószer-kezelés
A mélyvénás trombózist hagyományosan heparinokkal és K-vitamin antagonistákkal kezelték. Ma erre a célra közvetlen orális antikoagulánsok (DOAK) is rendelkezésre állnak. A diagnózis után a legtöbb beteg ambulánsan kezelhető. A szokásos időtartam három (hat) hónap; hosszabbításra lehet szükség. A szertől függően kezdeti terápia kis molekulatömegű heparin felírható. A vérzés a leggyakoribb káros hatás. Ezeket szükség esetén ellenszerekkel lehet megfordítani. Kis molekulatömegű heparinek aktiválja az antitrombint, amely viszont gátolja az Xa alvadási faktort a véralvadás vízesés. A szerek általában szubkután injekciót adnak be. A nem frakcionált heparint ma ritkábban használják:
- Dalteparin (Fragmin)
- Enoxaparin (Clexane)
- Nadroparin (Fraxiparine, Fraxiforte)
- Kapcsolódó ügynökök: fondaparinux (Arixtra).
A K-vitamin antagonisták gátolják a véralvadási faktorok képződését. A adag egyénileg állítják be, és folyamatosan ellenőrizni kell a protrombin idővel. A hatások késéssel jelentkeznek, és a kezelés abbahagyása után nem azonnal visszafordíthatók:
- acenokoumarol (Sintrom).
- Fenprokumon (Marcoumar)
- Warfarin (Coumadin)
Xa faktor inhibitorok közvetlenül gátolják a Xa véralvadási faktort és gyorsak a fellépés kezdete. Gyorsan elveszítik hatásukat abbahagyás után vagy a gyógyszer megszakításakor. Nem kell beadni őket, és nincs szükség monitorozásra vagy dózismódosításra:
- Apixaban (eliquis)
- Betrixaban (Bevyxxa)
- Edoxaban (Lixiana)
- Rivaroxaban (Xarelto)
Trombin gátlók gátolják a proteáz trombint, amely átalakul fibrinogén fibrinbe. A Dabigatránt reggel és este kapszulák formájában szedik:
- Dabigatránnal (Pradaxa).
Fibrinolitikumok (trombolitikumok) manapság ritkábban alkalmazzák. A kísérő gyógyszeres kezelés általában kompressziós terápia. A cél a kényelmetlenség enyhítése és a post-thromboticus szindróma megelőzése.
Megelőzés
- Testmozgás
- Súly csökkentés
- A dohányzásról való leszokás
- Igyál elegendő folyadékot
- Befolyásolható kockázati tényezők
- Kompressziós terápia
- Kábítószer-megelőzés
