Méhnyak közepes ganglion: felépítése, működése és betegségei

A nyaki közeg idegdúc a hatodik idegsejtek gyűjteménye nyaki csigolya. Számos rost származik belőle, amelyek különböző struktúrákba mennek át. Autonóm neuronstruktúraként további feladatokat lát el a jelek egyszerű feldolgozásán túl az információk egyszerű továbbításán túl.

Mi a nyaki közepes ganglion?

A nyaki közeg idegdúc a neuronok gyűjteménye a felső nyaki régióban. Ez része a truncus sympathicusnak, az úgynevezett határzsinórnak, amely 22-23 autonóm ganglionból (idegsejt-gyűjtemények) álló láncból áll. Középnyaknak is nevezik idegdúc és autonóm neuronális szerkezet. Mint minden ganglionnál, az idegzsinór megvastagodása következik be a nyaki közepes ganglionból. A határkábel (truncus sympathicus) három ganglionja közül a legkisebb. A periféria része idegrendszer és tartozik a szimpatikus idegrendszer. Így ez az autonóm része idegrendszer amit nem lehet tudatosan irányítani vagy irányítani. A definíció szerint a ganglion a idegsejt testek a periférián idegrendszer. Meg kell jegyezni, hogy a középső méhnyak ganglionja bizonyos állatfajokban, például a lóban, állandó, és nem minden egyednél létezik

Anatómia és felépítés

A középső nyaki ganglionnak orsó alakú alakja van. Az embereknél a hatodik helyen található nyaki csigolya az alsó pajzsmirigy közelében ütőér. Kisebb, mint a felső nyaki ganglion (ganglion cervicale superius). Számos rost származik a középső nyaki ganglionból, beleértve az ötödik és a hatodik nyaki gerincet is idegek. Ez a két gerinc idegek a nyaki részéből származnak gerincvelő és előkerülnek a nyaki gerincből. A méhnyak közé számítanak idegek. Más szálak futnak a nyaki artéria ahol az úgynevezett plexus caroticus communis-t, a carotis arteria (arteria carotis communis) körüli idegfonatot alkotják. A középső nyaki ganglion az alsó nyaki ganglionhoz és a csillagképes ganglion az ansa subclavia révén egy idegkígyó, amely körbefogja a subclavianust ütőér. A truncus sympathicus, az úgynevezett határzsinór része. A nyaki közepes ganglion, mint a felső és az alsó nyaki ganglion, a határzsinórral együtt szerepel a nyaki fascia (fascia cervicalis) mély röpcédulájában. Ott fekszenek a hüvely carotica mögött, az érideg hüvelyén. A Truncus sympathicus, amely 22-23 autonóm ganglionból áll, a koponya hoz farkcsont. Itt a zsinór paravertebrálisan, a gerinc mentén fut.

Funkció és feladatok

A ganglion megléte az idegzsinór megvastagodását eredményezi, amely a idegsejt testek vagy ganglionok. Lokalizációja miatt a középső nyaki ganglion a nyaki ganglionokhoz tartozik (méhnyak = nyak), amelyek a perifériás idegrendszer részét képezik. Összesen három szimpatikus nyaki ganglion létezik: a felső nyaki ganglion (ganglion cervicale superius), a középső nyaki ganglion (ganglion cervicale közeg), amelyet ebben a szövegben tárgyalnak, és az alsó nyaki ganglion (ganglion cervicale inferius). A perifériás idegrendszer az idegrendszer azon része, amely nem tartozik egyikhez sem agy vagy a gerincvelő és így nem központilag helyezkedik el. A perifériás idegrendszert így nevében nem központi idegrendszerként definiálják; a körülhatárolás pusztán topográfiai. A ganglionok, tehát a ganglion cervicale közeg is autonóm idegstruktúra, vagyis a szerkezet (a ganglion) nemcsak a puszta adat- vagy jelátvitelt szolgálja, hanem egyszerű feldolgozást is képes végrehajtani. Ezen a területen azonban további megállapítások nincsenek. Ennek eredményeként a ganglionok adatainak és jeleinek neuronális feldolgozásában a pontos funkció nem teljesen ismert. Valószínűnek tűnik azonban, hogy ez a szervhez közeli és a központi idegrendszertől független jelfeldolgozást eredményez. A méhnyak közepes ganglionja, valamint általában az összes ganglion egyfajta kontrollközpontnak tekinthető a perifériás idegrendszeren belül. Az információfeldolgozás összetett képessége a hálózatépítés tendenciájának tulajdonítható, amely a magas miatt van jelen koncentráció idegsejtekből kis helyen.

Betegségek

A ganglionok betegségei, akárcsak a perifériás idegsejtek, elképzelhetők külső behatások, valamint neuropátiák által okozott sérülések. Ebben az esetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mivel a szakértői orvosi kezelés elkerülhetetlen. A perifériás idegek összes olyan betegségét, amely nem traumatikus hatás következménye, úgynevezett neuropátiákként foglaljuk össze. Ezeket primer és szekunder neuropathiákra osztják. Tünetileg egy neuropathia kezdetben elsősorban úgy jelentkezik fájdalom az érintett ideg vagy idegek területén. A tünettel ellentétben fájdalomazonban a stimuláció teljes hiánya is előfordulhat. Súlyosságától függően reflex is lehetséges. Különböző alapbetegségek a neuropathiák lehetséges okai. A neuropathia leggyakoribb kiváltó oka cukorbetegség mellitus, más néven cukorbetegség. Ha cukorbetegség A mellitus kiváltó oka és számos ideg érintett, az úgynevezett cukorbeteg klinikai képe polyneuropathia jelen van. A neuropathiák egyéb okai a gyulladásos folyamatok, az anyagcsere-betegségek (pl cukorbetegség mellitus) vagy autoimmun betegségek. Között autoimmun betegségek, Guillain-Barré-szindróma említhető kiemelkedő példaként. Különböző kemoterápiás szerek mellékhatásként kiválthatják a neuropátiákat is. Ha traumatikus expozícióból eredő neuropathia vagy idegkárosodás gyanúja merül fel, orvoshoz kell fordulni, mivel az ilyen klinikai képek orvosi kezelést igényelnek.