Méhlepény

Mi az utószülés?

Az utószülés egyrészt a természetes születési folyamat harmadik és egyben utolsó fázisa, másrészt a magzatvíz azon alkotóelemeit jelenti, amelyek az említett utószülési fázis során kilökődnek. A nyitó és az azt követő kiűzési szakasz után következik az utószülés fázisa. Ez a gyermek születésével kezdődik, és leírja a placenta teljesen megszületik.

A kiutasítást utószülés okozza összehúzódások. Amellett, hogy a placenta, a köldökzsinór, köldök hajók és a tojásbőr további összetevője az utószülésnek. Bizonyos esetekben az utószülés tartalmaz egy másodikat is placenta.

Mikor következik az utószülés?

Az utószülési szakasz a gyermek szülését követi, és általában átlagosan harminc percig tart. Ez azt jelenti, hogy körülbelül fél óra telik el a gyermek hüvelyi szülés és az utószülés teljes kiűzése között, azaz a placenta, a köldökzsinór és a tojáshéjak. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek felgyorsíthatják vagy késleltethetik a folyamatot.

Ha harminc perc elteltével az utószülés még nem teljes, és fokozott a vérzés, ez arra utalhat, hogy a méhlepény nem oldódik megfelelően. Ez súlyos szövődmény lehet, amely súlyoshoz vezethet vér veszteség. Ha nem észlelnek súlyos vérzést, és a folyamat további része nem figyelemre méltó, akkor az utószülés várhatóan valamivel harminc percnél tovább tart. A hatóanyag oxitocin, amely elősegíti összehúzódások, az egyik módja a szülés utáni szakasz szabályozásának, és ha szükséges, annak lerövidítésének. Megelőzésként, azaz megelőző intézkedésként is beadható, hogy a lehető legjobb módon irányítsa és ellenőrizze az utószülési fázist.

Szövődmények

A szülés utáni szakasz során különféle komplikációk léphetnek fel. A legfontosabb szövődmények közé tartoznak a placenta oldódási rendellenességei. Ez azt jelenti, hogy a méhlepény nem képes, vagy csak részben tud feloldódni a szülés utáni munka során, és a méhlepényben marad méh.

Ennek számos oka lehet. Például magában a méhlepényben lehetnek olyan rendellenességek, amelyekben nem ragaszkodik a méh mint a normális esetekben, de ehelyett részenként vagy akár teljesen át is növekszik rajta (placenta retenciós rendellenesség). Ezen felül a méh funkcionális gyengesége lehet az összehúzódásban, a méh atóniájában, amelyben nem képes az utószülést a összehúzódások önmagában és a méhlepény bent marad (placenta adhaerens).

A méh atóniáját gyakran súlyos vérzés kíséri. A placenta kioldódási rendellenességének másik példája lehet egy görcs, azaz a görcsös záródás méhnyak, amelynek során a méhlepény meglazult, de elakadt a születési csatornában (placenta incarcerata). A vér a szülés utáni körülbelül 300-500 ml-es veszteség normálisnak tekinthető.

Ennek ellenére az utószülés zavart megoldása sokkal nagyobb veszteséggel hozható összefüggésbe vér és ezáltal létfontosságú veszélyt jelentenek. A vérzés azonban nem mindig látható a vizsgáztató számára, mivel a vérzés befelé is előfordulhat, és így elsőre nem látható. A figyelmen kívül hagyott hiányos placenta megoldás során a méh súlyos fertőzései akár vérmérgezés (szepszis) és a vérzés szövődmények lehetnek.