Limfóma (Hodgkin-kór)

Lymphoma (Hodgkin-limfóma vagy korábban Hodgkin-kór) a nyirokrendszer rosszindulatú betegsége, amelyben nyirok a sejtek degenerálódnak. Tipikus tünet duzzadt nyirok csomópontok, de ezek nem okoznak semmit fájdalom. Egyéb tünetek lehetnek általános kényelmetlenség, mint pl fáradtság, láz és jelentős fogyás. nyirok csomópont rák általában jól kezelhető kemoterápiás kezelés és / vagy sugárzás terápia. A nyirokcsomó szakasza rák diagnosztizálják a gyógyulás esélyeinek legmeghatározóbb tényezője. Rák: ezek a tünetek figyelmeztető jelek lehetnek

Hodgkin limfóma és nem Hodgkin limfóma.

A nyirokcsomó duzzanata vagy megnagyobbodása a lymphoma. Egy ilyen daganat lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A rosszindulatú daganatok esetében az orvostudomány különbséget tesz Hodgkin-limfóma (Hodgkin-kór, lymphogranulomatosis) és non-Hodgkin-limfóma. A nemHodgkin-limfóma minden rosszindulatú limfómára utal, amely nem Hodgkin-kór. Itt részletes információkat talál a nem Hodgkin-okról lymphoma.

Mi a lymphoma?

A lymphoid kifejezés rák nincs egységesen meghatározva. Néha a rosszindulatú limfóma minden formájára utal, de a kifejezés gyakran csak Hodgkin-limfómát jelent. Amikor a nyirokrákra ebben a cikkben hivatkozunk, ez általában Hodgkin-kórt jelent. A Hodgkin-kór viszonylag ritka, összehasonlítva más németországi rákkal. 2 3 lakosra körülbelül 100,000-XNUMX embernél diagnosztizálják ezt a formát nyirokcsomó rák minden évben. Különösen a gyermekek, a serdülők és a fiatal felnőttek érintettek, és a Hodgkin-limfóma az egyik leggyakoribb rák közöttük. A daganatos betegség azonban idősebb korban is előfordulhat. A Hodgkin-kórt különösen gyakran diagnosztizálják a 20 és 30 év közötti, valamint a 60 és 70 év közötti embereknél. A férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket, az arány 3: 2. A Hodgkin-kór jellemző jellemzője, hogy bizonyos sejttípusokat detektálnak a nyirokcsomók. Az úgynevezett Sternberg-Reed sejtek degenerált B-ből származnak limfociták, amelyek irányíthatatlanul szaporodnak és nem halnak meg. A B limfociták a fehérhez tartoznak vér sejtek, amelyek viszont fontos szerepet játszanak az immunvédelemben, és az úgynevezett nyirokrendszer (nyirokrendszer) részét képezik. A degenerált fehérek nagy száma miatt vér sejtek, a immunrendszer a nyirokrák által érintettek gyakran gyengülnek. Ezért különösen fogékonyak a fertőzésekre.

A lymphoma okai

Mint sok más rák esetében, ennek okai is nyirokcsomó rák még nem ismeretesek biztosan. Feltételezhető azonban, hogy bizonyos vírusos megbetegedések növelik a Hodgkin-limfóma kialakulásának kockázatát. Úgy gondolják, hogy ez a fertőzött emberek esetében áll fenn májgyulladás B vagy C és a Epstein-Barr vírustöbbek között. Úgy gondolják, hogy a HIV-fertőzés növeli a lymphoma kockázatát is. Ezenkívül a tudósok feltételezik, hogy genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Eddig azonban a limfómában szenvedőknél nem azonosítottak következetes genetikai változásokat, így nem világos, hogy a betegség örökletes-e. Dohányzó az is lehet kockázati tényezők.

A lymphoma tünetei

Hogyan működik nyirokcsomó rák ismertté teszi magát? A nyirokcsomó rák tipikus tünetei duzzadtak, megnagyobbodtak nyirokcsomók, de nem okoznak semmit fájdalom. Ezzel szemben duzzadt nyirokcsomók összefüggésben fordulnak elő fertőző betegségek, olyan mint egy hideg, fáj, ha nyomást gyakorolnak. A nyirokcsomó rák esetében a duzzanatok általában több héten keresztül észrevehetővé válnak. Különösen a nyak, de gyakran a mellcsont mögött is. Ennek következményei lehetnek problémák lélegző, nyomás vagy száraz érzés köhögés. Ezenkívül a nyirokcsomók duzzanata látható a hónaljban, a hasban vagy az ágyékban. A duzzadt nyirokcsomókon és esetleg az ezzel járó nyomásérzeten kívül más jelek is utalhatnak a nyirokcsomó rákjára - ezek a tünetek azonban általában viszonylag nem specifikusak. Például a következő tünetek jelentkezhetnek:

• Jelentős fogyás
• Étvágytalanság
• Viszketés
• Csökken a teljesítmény
• A gyengeség érzése
• Fáradtság
• erős éjszakai izzadás (éjszakai izzadás)
• Ismétlődő láz
• Hasmenés

Alkoholos italok elfogyasztása után fájdalom a beteg nyirokcsomókban ritkán fordulhatnak elő. Emellett a fertőzések iránti fokozott érzékenység az egyik lehetséges jel. A betegség folyamán vagy késői stádiumban a rák átterjedhet és más szerveket is érinthet, például a csontvelő, tüdő, máj or lép. Ha igen, egyéb tünetek, például a lép or vérszegénység megeshet.

A lymphoma diagnózisa

Ha a nyirokcsomók hosszabb ideig duzzadtak, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Nyirokcsomó rák gyanúja esetén szövetmintát vesznek (biopszia). Általános szabály, hogy a teljes nyirokcsomót eltávolítják. A legtöbb esetben ez az eljárás a helyi érzéstelenítés. Az eltávolított nyirokcsomót ezután mikroszkóposan megvizsgálják a nyirokcsomó rák jelei szempontjából. Ha Sternberg-Reed sejteket találnak, ez Hodgkin-kór bizonyítékának számít. Ezenkívül a mikroszkóp alatt végzett vizsgálat meghatározhatja a Hodgkin-limfóma pontos altípusát. Megkülönböztetik a klasszikus Hodgkin-limfómát, amely az esetek körülbelül 95 százalékát teszi ki, és további négy altípusra oszlik, valamint a noduláris limfocitákban domináns Hodgkin-limfómát, amelyet önmagában betegségnek tekintenek.

Hodgkin-kór vizsgálati módszerei

A pontosabb megállapítások érdekében számos más vizsgálatra lehet szükség a biopsziapéldául a lehetséges észlelésére metasztázisok. Ezek tartalmazzák:

• Ultrahangos vizsgálat
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
• Számítógépes tomográfia (CT)
• A pozitron emissziós tomográfia (PET) (marker anyaggal végzett vizsgálat, hasonló a szcintigráfia).
• Röntgenvizsgálat
• Vérvizsgálat (vérkép és egyéb vérértékek)
• A máj és a csontvelő biopsziája

Ezeknek a vizsgálatoknak a tényleges elvégzését mely egyénenként változik.

Nyirokcsomó rák: meghatározza a stádiumot.

A diagnózis részeként meghatározzák azt a stádiumot is, amelyben a malignus lymphoma található. Hodgkin-limfómában a stádium kritikus annak meghatározásában, hogy mennyire jó a limfóma gyógyulási esélye. Ez az úgynevezett Ann Arbor osztályozás alapján kerül meghatározásra:

1. I. szakasz: Csak egy nyirokcsomó régió érintett.
2. II. Szakasz: Két vagy több nyirokcsomó régió az egyik oldalán diafragma érint.
3. III. Szakasz: Két vagy több nyirokcsomó-régió a diafragma érint.
4. IV. Szakasz: A nyirokrendszeren kívül egy vagy több szerv diffúz szervi érintettséggel rendelkezik.

Ha nincsenek általános tünetek, mint pl láz, éjszakai izzadás vagy fogyás (ún B tünetek) előfordulása esetén a megfelelő szakasz tartalmazza az A összeadást, például az IA szakasz. Ha ezek a jelek jelen vannak, a B utótagot hozzá kell adni. Az E utótag azt jelenti, hogy egy olyan szerv érintett, amely nem része a nyirokrendszernek.

Terápia: Hodgkin-limfóma kezelése

Kezelés nélkül a Hodgkin-limfóma általában végzetes. Azonban minél korábban kimutatták a limfómát, annál nagyobb az esélye annak, hogy a kezelés sikeres lesz, és az érintett személy meggyógyulhat. Ennek oka, hogy a rosszindulatú lymphoma általában nagyon érzékeny a sugárzásra, ill kemoterápiás kezelés. A műtét viszont nem alkalmas limfóma kezelésére. A típusa terápia használt különösen függ a lymphoma stádiumától, de a beteg életkorától is. Terápia nyirokcsomó rák esetén tapasztalt orvosnak kell végeznie, lehetőleg a hemato-onkológiára szakosodott klinikákon. Mindkét kemoterápiás kezelés és a sugárterápiát néha ambulánsan is elvégezhetjük.

Kemoterápia nyirokcsomó rák esetén

A limfómában gyakran alkalmaznak kemoterápia és sugárterápia kombinációját. A kemoterápiát általában több ciklusban végzik. A betegnek citotoxinokat (citosztatikumok), amelyek elpusztítják a gyorsan osztódó sejteket, például a rákos sejteket. Mivel azonban az egészséges sejteket is megtámadják, a mellékhatások, mint pl hányinger, hányás, fáradtság, fertőzésre való hajlam és hajhullás megeshet.

Radioterápia Hodgkin-betegség ellen

A sugárkezelés ionizáló sugárzást használ a rákos sejtek megcélzásához. A kezelés célja a sejtosztódás gátlása vagy teljes leállítása. Míg az egészséges sejtek gyakran képesek helyrehozni a sugárkárosodást, a tumorsejtek javító rendszere sokkal rosszabbul működik. Sugárterápiát gyakran alkalmaznak kemoterápiát követően.

A kezelés következményei

Mivel az egészséges szövetek is érintettek, sugárkezelés problémákat okozhat a szív, tüdő, vagy pajzsmirigy kezelés után, a sugárzás helyétől függően. Az érintett nőknél is fokozott a kockázata emlőrák. A kemoterápia szintén növelheti egy másik típusú rák kialakulásának kockázatát. Összességében azonban a kezelés két formájának előnyei meghaladják a lymphoma kockázatait. Ha gyermekvállalásra vágyik, a kezelés megkezdése előtt meg kell vitatni a terápia lehetséges termékenységi hatásait és a megfelelő ellenintézkedéseket.

Hodgkin-limfóma: fontos a nyomon követés

Ha a limfómát sikeresen kezelték, a terápia befejezése után rendszeres időközönként utólagos orvosi vizsgálatokat kell végezni. Ez biztosítja a relapszus korai felismerését. Ezenkívül a sugárzás vagy a kemoterápia lehetséges hosszú távú mellékhatásait is kezelik az utókezelés során. Ennek az utókezelésnek egész életen át kell lennie. Kezdetben az ellenőrzéseket általában három, hat és tizenkét hónap elteltével, valamint a terápiát követő második évtől kezdve félévente hajtják végre. Az ötödik évtől kezdve évente egyszer végeznek ellenőrzéseket. Ha egy beteg a teljes nyirokcsomó rákos kezelés után relapszust (kiújulást) szenved, akkor különösen magasadag kemoterápiát általában végeznek vagy a csontvelő átültetés a beteg saját őssejtjeivel (autológ őssejt-transzplantáció) előadott. Ha a kezdeti kezelésben csak sugárterápiát alkalmaztak, ezt visszaesés esetén kedvezőnek tekintik: akkor a limfóma gyógyítására a szokásos kemoterápia is elegendő lehet.

Nyirokmirigy rák: várható élettartam és gyógyulási esélyek

A diagnózist kapó betegek számára gyakran azonnal felmerül a kérdés: gyógyítható-e a limfóma? A Hodgkin-kór viszonylag jó prognózissal rendelkezik, mint más rákos megbetegedések, mivel a lymphoma az egyik legjobban kezelhető rosszindulatú daganat. Azonban a rák diagnosztizálásának szakasza mindig meghatározó a gyógyulás esélye szempontjából. Ha a nyirokcsomó rákot korai stádiumban észlelik, a Hodgkin-kór gyógyulásának esélye különösen nagy. De még később is, a rák gyakran még mindig jól kezelhető, így a gyógyulás általános esélye 80-90 százalék. A Hodgkin-kór várható élettartama - éppúgy, mint a gyógyulás esélye - attól függ, hogy a nyirokcsomó-rák milyen szakaszban fedezhető fel. Az ötéves túlélési arány körülbelül 90 százalék. Jelenleg alternatív terápiás megközelítéseket kutatnak a nyirokcsomó rák kezelésére. Itt különösen fontos szerepet játszik az antitestkészítményekkel végzett immunterápia. Táplálkozás rákban: 13 aranyszabály