A longissimus izom átíveli az egész hátat, és a hát egyik mozgásizma. A vázizom elsősorban a gerinc kiegyenesítéséért felelős, és három különálló részből áll. Különböző rendellenességek kapcsolódnak a longissimus izomhoz, nevezetesen lordosis.
Mi az a longissimus izom?
A hátizmok különböző részekből állnak. A kisegítő izmok mellett ebben az összefüggésben meg kell említeni az autochton hátizmokat. Viszont az autochton hátsó izomzat magában foglalja a sacrospinalis rendszert, amely a Musculus longissimus cervicis, a Musculus longissimus capitis és a Musculus longissimus thoracis izmokból áll. Ez a három izomrész együtt alkotja a longissimus izom entitást. Az orvosi szakirodalom néha utal egy negyedik izomrészre, az úgynevezett Musculus longissimus lumborumra. Más szerzők azonban ezt az izomrészt az iliocostalis izom részeként értelmezik. Ez a hozzárendelési probléma alapvetően megfelel a lokalizált hátizomzatnak, amelynek egyes entitásait nehéz megkülönböztetni. A longissimus izom erector spinae izomként is ismert, amely szó szerint azt jelenti, hogy „a gerinc erektora”. Más hátizmokkal együtt alkotja az epaxiális törzs izomzatot. A vázizmot minden esetben szegmentálisan innerválják a gerinc rami posteriorjai idegek.
Anatómia és felépítés
Az embereknél a longissimus izom kiterjed a teljes hátra és kiterjed a keresztcsont hoz fej. A vázizom az iliocostalis és a semispinalis izmok között helyezkedik el, amellyel együtt alkotja az erector spinae-t és az epaxialis törzsizmokat. A longissimus izom mindegyik része hátul helyezkedik el a csigolya keresztirányú folyamataival. A Musculus longissimus thoracis része az Os-i facies dorsalis-ból származik keresztcsont. Ezenkívül az ágyéki csigolyák gerincvelői folyamatait és az alsó mellcsigolyák keresztirányú folyamatait tekintik a származási régiónak. A longissimus cervicis izom viszont az első-hatodik mellcsigolya keresztirányú folyamataiból származik. A longissimus capitis izom esetében a harmadik keresztirányú folyamatai nyaki csigolya a harmadikéig mellkasi csigolya származásnak tekintik. A longissimus thoracis izom tehát a mellkas és az ágyéki gerinc keresztirányú folyamataihoz kapcsolódik. Az ágyéki gerincben a második-tizenkettedik borda az angulus costae és a tuberculum costae között beszúrásnak tekintjük. A longissimus cervicis izom esetében a második és a hetedik nyaki csigolya hátsó tuberozitását tekintjük behelyezésnek. A longissimus capitis izom esetében ez a mastoid folyamat.
Funkció és feladatok
A longissimus izom különféle funkciókat lát el az emberi testben. Mindegyik olyan motoros funkció, amely többé-kevésbé a hátsó területre koncentrálódik. Mint minden izom, a longissimus izmot is úgy kell érteni, mint egy izomszövetből és a tápláló idegszerkezetekből álló neuromuszkuláris egységet. Végül tehát nem lehet közvetlenül beszélni a longissimus izom funkcióiról. Helyesebben, el kell olvasnia „a musculus longissimus és a rami posteriores alkotó neuromuszkuláris entitás funkcióit. Mivel az izom három különböző részből áll, motoros funkciói három részre oszthatók. A Musculus longissimus thoracis izomrész felelős a mellkasi és az ágyéki gerinc meghosszabbításáért és oldalirányú hajlásáért. Szintén felelős a mellkasi és ágyéki gerinc meghosszabbításáért és dorsiflexiójáért, miközben a lejáratot ez az izomrész is támogatja. A longissimus cervicis izomnak hasonló funkciói vannak. Összehúzódása dorsiflexiókat, valamint oldalirányú hajlamokat okoz a nyaki és mellkasi gerincben. A longissimus capitis izom pedig a dorsiflexiót, a rotációt és az oldalirányú dőlést váltja ki fej és a nyaki gerinc összehúzódása révén. Elvileg a longissimus izom kétoldalú összehúzódása a gerinc kiegyenesedését vagy meghosszabbodását okozza, a nyak. Ezzel szemben az egyoldalú összehúzódás felelős a gerinc oldalirányú hajlásáért. Az izom a központból kapja meg az összehúzódás parancsait idegrendszer. Az efferens utakon a parancsok a központi részről idegrendszer akciós potenciálok formájában éri el a motor véglemezét, ahol átkerülnek az izomba. Néha a lordosis a has úgynevezett görbületének tekinthető, amely ebben az esetben a ventrális irányba mutat.
Betegségek
A longissimus izom egyes részeit, mint az összes többi izomrészt, feszültség, helytelen megterhelés, görcs, gyulladás, és más izombetegségek. Ezen kívül elváltozások az ellátó idegek valamint a központi elváltozások a gerincvelő az izom vagy részeinek bénulását okozhatja. Trauma, daganatok, kompresszió vagy gyulladás felelős lehet az ilyen bénulásért. Elvileg a perifériás vagy központi betegségek idegrendszer az izom bénulását is okozhatja. Sokkal gyakrabban, mint bénulás esetén, a longissimus izom azonban olyan kóros jelenségekhez kapcsolódik, mint pl lordosis és a scoliosis. A Lordosis a gerinc előre görbülésének felel meg. Ban ben scoliosis, a gerinc oldalirányú eltérése van. Ezeket a rendellenes testhelyzeteket a longissimus izom egyedi állapotai okozhatják. A lordosis értelmében vett üreges hát kiváltó oka lehet például a nem megfelelően edzett, ezért a mozgáshiány miatt hipertóniás hátizmok, amelyek már nem lazulnak el rendesen. Különösen a későbbi szakaszokban a lordosis többé-kevésbé súlyos háthoz vezet fájdalom és elősegítheti a másodlagos betegségeket is, például a porckorongsérv vagy az elcsúszott csigolyák jelensége. Emiatt meg kell akadályozni a lordosis kialakulását. Megelőzés intézkedések tartalmazzák a robbantási technikákat, kikapcsolódás technikák és kiegyensúlyozott edzés a hát- és hasizmok, Továbbá a hátsó iskola.
