A neurológiai késés az inger és az ingerreakció közötti idő. Így időtartama megegyezik az idegvezetési sebességgel. Ezenkívül a késés az orvostudományban jelentheti azt az időt, amely a káros szerrel való érintkezés és az első tünetek között van. A neurológiai látencia elhúzódik a demyelinizációban.
Mi a késleltetési periódus?
A neurológiai késés az inger és az ingerreakció közötti idő. Így időtartama megegyezik az idegvezetési sebességgel. Az inger észlelése és az ingerreakció közötti időintervallumot késésnek nevezzük. A látencia tehát egyrészt az ingerészlelésben részt vevő neurológiai struktúráktól, másrészt a megfelelő ingerfajtától függ. A neurológiában a látencia tehát a vezetési sebesség alapvető időtartama a idegrendszer. A klinikai gyakorlatban azonban a látencia kifejezés különösen összefügg azzal, hogy egy szervezet káros anyagoknak van kitéve. Ezeket az úgynevezett káros anyagokat a szervezet felszívja. A káros anyaggal való érintkezést klinikailag tünetmentes intervallum követi. Ebben az összefüggésben a késleltetési periódus a káros anyagoknak, például a sugárzásnak, mechanikusnak való kitettség közötti idő feszültség vagy méreg, és a tünetek első megnyilvánulásai. Ha a ható káros anyag mikrobiológiai természetű és így megfelel például a baktériumok, gombák, paraziták vagy vírusok, a késleltetési periódus helyett inkubációs periódusról beszélünk. A neurológiai definíció megfelel a szűkebb definíciónak. A károsodáshoz kapcsolódó definíció csak a legtágabb értelemben felel meg a tényleges késleltetési periódusnak.
Funkció és feladat
Bármilyen típusú késés végső soron késleltetés vagy reakcióidő. A káros szerek esetében például a késleltetés abból áll, hogy mennyi időbe telik egy szervezetnek reagálni rájuk. Ugyanebben az értelemben a neurológiai késés megfelel annak a reakcióidőnek, amely idegvezetékbe kerül az inger továbbításához. A neurológiai késés nemcsak az inger típusától, hanem az összes idegsejt szerkezetének vezetési és átviteli sebességétől is függ, amelyek részt vesznek az inger átadásában a célszervbe. A legtöbb esetben a célszervek az izmok. A idegrendszer különböző típusú vezetést tartalmaz, amelyek átmeneti ideje és szerkezete ideálisan illeszkedik a kívánt ingerreakciókhoz. Minden egyes idegszál szigetelőből áll mielinhüvely és a dirigáló tartalom. A vezetésben feszültséget vezetnek az elektrodinamikai törvények szerint. Az idegmembrán szigetelésként hiányos. Az idegpálya elektrolitjának nagy ellenállása van, például például réz erek. Emiatt a feszültség mentén gyors a feszültségesés idegszál az idegimpulzusok tehát csak rövid távolságokon továbbíthatók. Ezért az ionáteresztés további változását a membránok feszültségfüggő ioncsatornái indítják el. Az ingerek utazása az idegpályákon a válaszszervig, például egy izomig, az átmeneti idő vagy késés. A látencia a hőmérséklet függvénye. Így az idegvezetési sebesség Celsius-fokonként legfeljebb 2 m / s-mal növekszik. Ezenkívül a vezetés vastagsága befolyásolja a késést. A vastag axonok például nagyobb idegvezetési sebességgel továbbítják az ingereket, mint a vékony axonok. Más tényezők játszanak szerepet a káros szerekkel kapcsolatos késésben. A hatóanyag típusa mellett például az egyén immunológiai felépítése határozhatja meg a késleltetési időt.
Betegségek és panaszok
A neurológiai látenciát bizonyos neurofiziológiai vizsgálatok standard részeként mérik. A mérés nem egyetlen idegszál, hanem egy adott ideg rostjainak összes válaszának összegére utal. A mérés speciális esete a motor vezetési ideje. A bőr felületén mérhető idegfeszültségek rendkívül kicsiek és hajlamosak a tévedésre. Ezért motor idegek stimulálják a késleltetés meghatározására, és az orvos megállapítja futás képesség az izomválaszból, valamint az ingerlés és az izommozgás közötti távolság. Szigorúan véve az inger és az izomválasz közötti idő nemcsak a látenciát és ezzel együtt az idegvezetési időt, hanem a motor véglapjain keresztül az adott izomcsoportba történő átviteli időt is magában foglalja. Ez az idő kb. 0.8 ms. A leírt méréstípusban az izmokba történő átviteli időket le kell vonni a meghatározott motorátviteli időből a késleltetési idő megszerzéséhez. Ha a látencia kóros és ezáltal lelassult, az ok általában az átvitel demielinizációja idegek. Az ilyen demielinizáció vagy neurológiai betegséggel, mechanikus idegkárosodással vagy mérgezéssel jár. Demielinizációról mindig azt mondják, hogy az egyes idegrostok körüli szigetelő mielin lebomlott, vagy degeneratív megnyilvánulásokat mutat. Középen idegrendszer, a demielinizáció oka idegek lehet például autoimmun betegség sclerosis multiplex. Ebben a betegségben a testé immunrendszer tévesen a központi idegrendszer idegszövetét veszélynek tekinti, és azzal támadja a központi idegszövet szakaszokat autoantitestek amelyek demyelinizációt okoznak gyulladás. A központi idegrendszertől eltérően a demyelinizált idegrostok remyelinizációja a perifériás idegrendszerben is előfordulhat. A perifériás idegekben a demielinizációt a neuropátia kifejezés alatt foglaljuk össze. Az esetek többségében az ilyen neuropathiák más betegségekhez kapcsolódnak, és így csak egy bizonyos primer betegség másodlagos megnyilvánulása. Néha leggyakrabban a neuropátiákat és a perifériás idegek kapcsolódó demielinizációját figyelik meg a cukorbetegség vagy neurotoxikus anyagoknak való kitettség után. Ez utóbbi asszociáció magyarázza például, hogy a neuropathiákat miért gyakran figyelik meg krónikusan alkohol-függő egyének.
