Légzéskompenzációs pont
Az anerob küszöb elérése megbecsülhető például a légzési kompenzációs pont alapján is. Innentől kezdve lényegesen több CO2-t lélegeznek ki, mint korábban, mivel a fizikai megterhelés tovább növekszik. Ennek oka az a tény, hogy az anaerob energiatermelés növekedéshez vezet laktát kialakulása és acidózis.
Ez a légzés meghajtásának növekedéséhez vezet (hiperventiláció). A megnövekedett légzés viszont a CO2 erősebb kilégzéséhez vezet, amely a lélegző levegő által spiroergometria. Így az RCP nem egészen egyenértékű a anaerob küszöb de pontot jelöl az anaerob küszöb elérése előtt.
Az RCP elérése után az oxigénfelvétel inkább szubmaximális, mint maximális. Ezt a tartományt folyamatos teljesítményhatárnak nevezzük. Ebben a tartományban a terhelés gyors izomfáradtság nélkül folytatható.
Megszüntetési kritériumok
Spiroergometria széles körben használják a csúcs atlétákkal végzett munkában. Ugyanakkor a betegek mindennapi klinikai gyakorlatában is alkalmazzák, különösen a kardiológia (szív szakterület) és a pulmonológia (tüdő szakterület). Itt különösen fokozott figyelmet kell fordítani a beteg esetleges teljesítménykorlátozására és a fizikai túlterhelés esetleges jeleire. A felmondás kritériumai között spiroergometria hogy a páciensnek hirtelen feszültséget vagy nyomást kell jeleznie a mellkas (angina pectoris), vagy hogy az EKG-nak csökkenésének jeleit kell mutatnia vér áramlik a szív (ischaemia) vagy szívritmus zavar. A légzési elégtelenség, a hideg verejtékezés vagy a szédülés tüneteinek szintén meg kell szakítaniuk a vizsgálatot.
Ellenjavallatok
A spiroergometria olyan vizsgálat, amely jelentős fizikai megterheléssel jár. Ebben a tekintetben először meg kell határozni, hogy a beteg olyan betegségben szenved-e, amely nem engedi meg az ilyen stresszt. Ez magában foglalja: Azoknál a betegeknél, akik krónikusan beteg de még mindig közepes szintű a stressz, a stressz szintjét természetesen egyénileg kell adaptálni ahhoz, hogy képesek legyenek megbirkózni a stresszel.
