Meghatározás
A nehézlégzés általában bármilyen formájú nehézség lélegző ami légszomjjal társul. Nem feltétlenül kell kísérnie fájdalom, hanem csupán leírja a feltétel amelyben a páciens szubjektív légszomjat érez a különféle lehetséges okok miatt.
Okok
A légszomj (dyspnoe) és a kísérő légszomj okai nagyon változatosak. Mivel légzési problémákról van szó, elsősorban a tüdő és a környező szerkezetek érintettek lehetnek. Például, tüdő rák utolsó szakaszában légszomjhoz vezet.
További információ a témáról: Hogyan diagnosztizálhatja tüdő rák? Lehetséges azonban az is, hogy a légszomj oka a szív vagy pszichológiai stressz miatt. A légszomj okainak minél szélesebb körű áttekintése érdekében ez a cikk először a felső légutakat, azaz a száj hoz gége, majd az alsó légutaknál, beleértve a tüdőt is.
A légszomj egyéb okai, mint pl szív problémákkal vagy gyulladással szintén külön foglalkozunk. A légszomjat a borda zúzódása is okozhatja. Ebben az esetben az érintett megpróbálja a lehető legkevésbé lélegezni, hogy megakadályozza a nagyot fájdalom.
A felső légutak tartalmazzák a száj (oris), torok (garat) és gége. A légzési distressz okai ritkán rejlenek a száj. Azonban egy epilepsziás rohampéldául a páciens elveszítheti uralmát a nyelv és a nyelv visszaeshet és becsukódhat a torok hogy a beteg ne lélegezhessen tovább.
Különösen a elsősegély, ezért fontos annak biztosítása, hogy azok a betegek, akik nincsenek eszméletük alatt, de mégis lélegző kerülnek a stabil oldalirányú helyzet a nyelv a visszaeséstől és ezáltal a légszomj okozója a kísérő légszomjjal. Amellett, hogy a nyelv, a szájban vannak más struktúrák is, amelyek légszomjat okozhatnak. Egyrészt, lélegző nehézségeket okozhat a helytelen táplálékbevitel, amelynél az élelmiszercsomók bejutnak a légcső.
A gyermekeket különösen veszélyeztetik, ezért a kisgyermekek felügyelet nélkül nem játszhatnak lenyelhető tárgyakkal. A felső területén légutak különféle nyirokszövetek is vannak, amelyeket Waldeyer garatgyűrűként foglalnak össze. Ide tartoznak például a mandulák (Tonsilla pharyngea), amelyek páronként könnyen felismerhetők a száj és a torok közötti átmenetnél.
Ezek a mandulák okozhatják a légzési nehézségeket, különösen gyermekeknél. Egyrészt „egyszerűvé” vezethet mandulagyulladás. A legtöbb esetben az úgynevezett A-streptococcus (Streptococcus pyogenes) a kórokozók mandulagyulladás.
Egyrészt a baktériumok fehéreset okoz genny bevonat a mandulákon, viszont a mandulák erősen duzzadnak. Különösen gyermekeknél, de felnőtteknél is, kezeletlenül mandulagyulladás ezért gyorsan légzési nehézség okává válhat. Különösen éjszaka a betegek légszomjra panaszkodnak, mert a kissé visszahúzódó nyelv további megterhelést okoz számukra, és megnehezíti a légzésüket.
Álcsoport (szubglottikus torokgyulladás, laryngospasmus) szintén fertőző kórokozók okozzák. Ez a gége vírus okozta. Főleg parainfluenza vírusok, de szintén befolyásolja vírusok hibásak a álcsoport és az ezzel járó légszomj.
Álcsoport főleg a kisgyermekeket, ritkábban a serdülőket érinti. A tünetek általában késő este vagy az éjszaka közepén kezdődnek. Erős ugatás hallatszik köhögés a gyerekek pedig súlyos légszomjra panaszkodnak, mert a gyulladás miatt a nyálkahártya annyira megduzzad, hogy a légutak nagyon keskenyek lesznek.
Ezt mindenképpen komolyan kell venni, mert különösen rossz esetekben fennáll a fulladás veszélye. Az igazi far (torokgyík) meg kell különböztetni az álkortól. Ez Németországban szinte kihalt az oltás miatt, de mindig vannak új esetek.
Torokgyík hasonló tünetei vannak, mint a normális mandulagyulladásnak, azzal a különbséggel, hogy a mandulák bevonata meglehetősen folyamatos és fehér-sárgásnak tűnik a diftéria fertőzésben. Ha valaki megpróbálja eltávolítani őket, további vérzés lép fel. Miatt a duzzadt mandulák, a diftéria fertőzés légszomjhoz is vezethet.
Egy másik fertőzés, amely főleg a kisgyermekeket érinti, az epiglottitis. Ez a gégefedő okozta baktériumok. Az okozó baktériumok általában a B típusú Haemophilus kapszula.
Mivel a tünetek hirtelen megjelennek, és gyorsan súlyosbodnak, fontos, hogy gyorsan forduljon orvoshoz, ellenkező esetben a légutak elzáródhatnak, ami a légzési nehézség oka, és ha nem kezelik, gyorsan halálhoz vezethet. Mielőtt azonban a légzési zavar bekövetkezne, fontos figyelni az olyan tünetekre, mint a hirtelen emelkedés láz, rekedtség és nyelési nehézség. A légszomj bakteriális és vírusos okai mellett a nyálkahártya duzzanata a gége területén is heveny légszomjhoz vezethet.
Ez angioödéma (quinckeedema) néven ismert. Ezt általában az okozza kábítószer-intolerancia, de kiválthatja daganat vagy immunkomplexek lerakódása is. Mivel egy heveny, fájdalommentes duzzanat meglehetősen gyorsan jelentkezik, különösen allergiás reakciók esetén, de önmagában nem múlik el, mindenképpen sürgősségi orvost kell hívni, ellenkező esetben fokozott légszomj vagy akár légzésleállás léphet fel.
Légzés az alsó légutakban is előfordulhat. Ide tartoznak a légcső (légcső) és az összes elágazó hörgőág, amely úgy elágazik, mint egy fa gyökere, és tovább ágazik el egészen a kerek alveolusokig, ahol a gázcsere zajlik. A légszomj oka egyrészt a légcsőben lehet.
Ez a nyelőcső közvetlen közelében fekszik. Ha a nyelőcső területe megnagyobbodik, például azért, mert az élelmiszer nehezen jut át a nyelőcsőből a gyomor, a légcső összehúzódhat a nyelőcső megnagyobbodásával. Van azonban az úgynevezett trachealis stenosis is, amely szűkületet okoz a légcső.
Ez a trachealis stenosis lehet veleszületett vagy hosszú távú csőbevezetés. Egy nagyon nagy strúma, azaz a pajzsmirigy, a légcső összehúzódását is okozhatja, és a beteg légszomjat szenved. A hörgők területén a légszomj oka is lehet a tüdő carcinoma, azaz rák.
Ez általában a légcső első fő ágának területén helyezkedik el, ezért előrehaladott stádiumban légszomjat okoz. A hörgő régióban azonban gyakoribb a klasszikus asztmabetegség, amelyet súlyos légszomj kísérhet. Az asztmás rohamot leggyakrabban egy allergén okozza (például tavasszal a pollen), de az is lehetséges, hogy az asztmás roham külső hatás nélkül következik be a gyakori tüdőgyulladás.
Az asztma a légszomj egyik leggyakoribb oka, egyre növekvő tendenciával. A betegek súlyos légszomjat is szenvedhetnek, ha az alveolusok membránján a gázszállítás zavart. Az alveolusokat csereállomásként kell elképzelni.
Itt a friss oxigénnel töltött levegő kicserélődik a széndioxid részecskékre a vér és a CO2 kilégzésre kerül. Ez a csere az alveolusok membránján keresztül zajlik. Ha például megnövekedett rostképződés van tüdő emfizéma vagy a tüdőfibrózis csökkent oxigéncserét eredményez, a beteg szubjektíven úgy érzi, hogy nem jut elég oxigén hozzá.
Ez fokozott légzéshez és szubjektív légszomjhoz vezethet. Akut tüdőgyulladás légszomjjal is társul. Tüdőgyulladás széles körben elterjedt és súlyos problémákat okoz, különösen a kórházakban.
Gyakran a baktériumok, pontosabban a pneumococcusok okolhatók a tüdőgyulladásért és az ezzel járó légszomjért. Tüdő embólia a légszomj különösen súlyos oka. Itt egy kis trombust a véráram a tüdőbe szállít, ahol eltömíti az edényt.
Ez odáig mehet, hogy a tüdő érintett területei összeomlanak, amelyet a beteg szubjektíven súlyos légszomjként tapasztal. Cisztás fibrózis a légzési zavarok másik oka lehet. Ebben az örökletes betegségben a kloridionok fokozott kiválasztódása következik be egy csatornahiba miatt.
Ennek eredményeként a hörgőkben viszkózus nyákkeverék keletkezik, amelyet a beteg csak meg tud köhögés nehezen fel. Ez súlyos légszomjhoz és súlyos köhögési rohamokhoz vezet. A bronchiolitis légszomjhoz és fokozódásához is vezet köhögés nyálkás köpet.
A bronchiolitis azonban az alveolusok akut gyulladása, amelyet általában parainfluenza okoz vírusok. Végső fontos ok az alsó részen légutak ami légszomjhoz vezethet, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Ahogy a neve is mutatja, krónikus tüdőgyulladásról van szó, amely gyakori nyálkás köhögéshez és súlyos légszomjhoz vezet.
Az akut tüdőgyulladás (tüdőgyulladás) légszomjjal is jár. A tüdőgyulladás elterjedt és súlyos problémákat okoz, különösen a kórházakban. A baktériumok, pontosabban a pneumococcusok gyakran okolhatók a tüdőgyulladásért és az ezzel járó légszomjért.
Tüdő embólia a légszomj különösen súlyos oka. Itt egy kis trombust a véráram a tüdőbe szállít, ahol eltömíti az edényt. Ez odáig mehet, hogy a tüdő érintett területei összeomlanak, amelyet aztán a beteg szubjektíven súlyos légszomjként tapasztal.
Cisztás fibrózis a légzési zavarok másik oka lehet. Ebben az örökletes betegségben a kloridionok fokozott kiválasztódása következik be egy csatornahiba miatt. Ennek eredményeként a hörgőkben viszkózus nyákkeverék alakul ki, amelyet a beteg csak nehezen tud köhögni.
Ez súlyos légszomjhoz és súlyos köhögési rohamokhoz vezet. A bronchiolitis légszomjhoz és fokozott köhögéshez is vezet, nyálkás köpet esetén. A bronchiolitis azonban az alveolusok akut gyulladása, amelyet általában parainfluenza vírusok okoznak.
Végső fontos ok az alsó részen légutak ami légszomjhoz vezethet, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Ahogy a neve is mutatja, krónikus tüdőgyulladásról van szó, amely gyakori nyálkás köhögéshez és súlyos légszomjhoz vezet. Amikor légszomjat vagy légszomjat tapasztal, sok beteg kezdetben magukra a tüdőkre gondolnak, de a szív majdnem olyan fontos szerepet játszik, mint a tüdő.
Egyrészt balra szívelégtelenség megnövekedett nyomáshoz vezethet a pulmonális keringés. Ez a nyomás „kipréseli” a folyadékot a kicsiről vér hajók. Ez tüdőödémát eredményez.
Ezt tüdőödéma súlyos légszomj kíséri és sürgős kezelést igényel. Az is lehetséges azonban, hogy a légszomj tulajdonképpen kizárólag a szív funkcionális rendellenességének tudható be. Sok beteg angina a pectoris fokozott légszomjra panaszkodik.
Ráadásul fájdalom a bal oldalon mellkasEgy szívroham légszomjjal is megnyilvánul, ami akár olyan rossz is lehet, hogy a beteg fél a fullasztástól. Általában sok oka van a légszomjnak, és a lista korántsem teljes. Sok allergia, pszichológiai tényező, vagy akár izmos vagy idegi ok vezethet légszomjhoz.
A test légszomjjal vagy légszomj érzésével reagálhat a stresszes helyzetekre. Ilyen helyzetekben autonóm részünk idegrendszer ami főleg aktív és ami növeli a cselekvési hajlandóságot tényleges vagy vélt stressz alatt - szimpatikus idegrendszer - túlnyomórészt aktív. Keresztül egy megnövekedett szívfrekvencia, csökkent bélaktivitás, fokozott verejtéktermelés és előkészített tüdő, a test így hajlandóbb a teljesítésre stressz vagy veszély esetén, ami szélsőséges esetekben légszomjat okozhat.
A légszomjat vagy a légszomjat allergia is okozhatja. Már az enyhe fizikai megterhelés is légszomjhoz vezethet allergia esetén. Ezeket a légzési problémákat azonban gyakran más tünetek is kísérik, például orrfolyás orr, torokfájás, könnyező szemek, tüsszögés vagy köhögés, súlyos viszketés vagy szempír.
A légzési nehézségek kapcsán az allergiára gyakran csak akkor gondolnak, amikor ezek annyira hangsúlyosak és allergiás asztmára emlékeztetnek. Tipikus a tünetek évszakfüggő előfordulása, előfordulása bizonyos helyiségekben vagy helyzetekben. Ha légzési problémák már fennállnak egy allergia kapcsán, ez már a tüdő érintettségét jelzi, és az allergiás előhírnöke lehet bronchiális asztma.
Ezekben az esetekben feltétlenül forduljon orvoshoz a tünetek kivizsgálása érdekében. Ekkor lehetőség van egy allergiás teszt. Ha allergia áll fenn, kerülni kell a légzési zavart okozó tényezőket vagy helyzeteket, és sürgősségi spray-t kell előírni, és mindig magával kell vinni.
Egyes allergiák esetén hipoenzitizálás is végezhető, amelynek segítségével az allergia visszaszorítható, és elkerülhetők a későbbi légszomj támadásai. Szélsőséges esetben megnagyobbodott pajzsmirigy olyan tünetekhez is vezethet, mint a légzési nehézségek. A lehetséges kozmetikai problémák mellett fulladás vagy általános feszesség is jelentkezhet a torok, ami a hátán fekve rosszabbá válik.
Lenyelés nehézségek, rekedtség vagy köhögési irritáció is lehetséges. Nagyított pajzsmirigy Más néven strúma vagy golyva és a pajzsmirigy megnagyobbodásának leggyakoribb oka az jód hiány. Ebben az összefüggésben fontos, hogy nemcsak a pajzsmirigy megnagyobbodása által okozott légzési nehézségekről van szó, ami önmagában nagyon kellemetlen, hanem feltétlenül tisztázni kell, miért következett be a pajzsmirigy ilyen megnagyobbodása. elsősorban.
Amellett, hogy a jód az imént említett hiány, a ciszták, autoimmun betegségek, enzimhibák vagy jóindulatú és rosszindulatú daganatok kialakulása szintén strúma. Mivel a terápiát az azt kiváltó betegségnek megfelelően kell megkezdeni, fontos, hogy tünetek, például légszomj és megnagyobbodott pajzsmirigy esetén forduljon orvoshoz. Vashiány világszerte a leggyakoribb emberi betegség, bár a hiány oka feltétel nagymértékben változhat.
Vashiány száraz körmökhöz és haj változások, repedések a szájzugokban és vérszegénység is. A vérszegénység tipikus tünetei a vashiány a légszomj az erõfeszítéskor (nehézlégzés), gyors szívfrekvencia (tachycardia), a bőr és a nyálkahártyák sápadtsága és gyors fáradtság vagy csökkent teljesítmény. Terápiás szempontból vaskészítményeket kell szedni, és ha lehetséges, meg kell szüntetni a vashiány okát.
Akut légszomj különféle pszichológiai okokból jelentkezhet. Például egy szorongás vagy pánikroham során a szorongás gyorsabb légzéshez (hiperventilációhoz), sőt fulladáshoz és halálfélelemhez vezet, kísérő vegetatív reakciók kíséretében, például fokozott izzadás, szívdobogás, remegés, hőhullámok, hideg záporok és száraz száj. Pánikrohamok, amely a pánikbetegség kifejeződése lehet, ismételten előfordulhat, támadásokban és nem specifikus helyzetekben.
A szorongásos rendellenesség vagy a hiperventilációs szindróma szintén légzési nehézségeket okozhat. A nagy izgalom, szorongás vagy stressz kiválthatja az úgynevezett pszichogén dyspnoét is. Ebben az esetben az érintettek hiperventilálni kezdenek.
A hiperventiláció egy fiziológiailag felgyorsult légzés, amely a tüdő gázcseréjét zavarja. A légzés mélységében és gyakoriságában bekövetkező változások izomhoz vezethetnek görcsök, szédülés, kényelmetlenség érzése a végtagokban és szorongás érzése a hiperventiláció következtében. Ha a hiperventilációt pszichológiailag indukálják, a nyugtatás vagy - ha szükséges - az érintett személy szedációja kontrollált újrahelyezéssel kombinálva általában a tünetek javulásához vezet.
tünetei tüdőrák gyakran csak előrehaladott daganati stádiumokban jelennek meg. Jellemzően ekkor fordul elő légzési zavar, haemoptysis, krónikus köhögés vagy visszatérő megfázás, fokozott éjszakai izzadás, esetleg láz és fogyás következik be. Ha ezen tünetek bármelyike előfordul, a tünetek tisztázása érdekében a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni.
A légszomjig nehézségeket okozhat a feszültség. Ellentétben azzal a széles körben elterjedt elképzeléssel, miszerint a tüdő többé-kevésbé önmagával tölti meg és üríti ki oxigénnel, és a környező struktúrák együtt mozognak, ezért tágítjuk a mellkas az izmok segítségével, ezáltal negatív nyomást keltve, és a tüdő ezt passzívan követi, és így felfújja és megtölti oxigénnel. Ez azt jelenti, hogy a tüdőt a külső izmok széthúzzák és újra összenyomják. Attól függően, hogy mennyi oxigénre van szükségünk és a feltétel a tüdő közül különböző számú izomcsoportot használnak - vannak olyan testhelyzetek is, amelyek megkönnyítik a légzést. Ez megmagyarázza azt is, hogy a légzőizmok feszültsége (bizonyos értelemben ezek hasi és mellkas izmok) jelentősen rosszabb légzéshez vezethetnek.
