A nehézlégzésben - köznyelven nehézlégzésnek nevezik - (szinonimák: Erőteljes nehézlégzés; hyperpnea; hiperventilláció nehézlégzés; éjszakai légszomj; orthopnea; paroxizmális dyspnoe; nyugalmi nehézlégzés; tachypnea; trepopnea; ICD-10-GM R06.0: Dyspnea) a légszomj szubjektív tünete, amelyet légi éhségnek is neveznek. A légszomj a légzőrendszer megbetegedéseinek egyik vezető tünete. A nehézlégzés különböző formái megkülönböztethetők:
- Tüdő - az ok itt a tüdőben van, mint a légmell (a levegő felhalmozódása a tüdő mellett; általában akut esemény, a súlyosságtól függően az életveszélyes klinikai kép).
- Kardiális - itt az ok a szív, mint a szívelégtelenség* (szív elégtelenség).
- Mellkas (csontváz) - ebben az esetben vannak törések (csonttörések) vagy a mellkas.
- Központi - ebben az esetben a nehézlégzés a központi rendellenességek miatt következik be idegrendszer (CNS).
- Anyagcsere - itt vannak olyan anyagcserezavarok, mint pl acidózis (a vér).
- Pszichogén - pszichológiai esetben feszültség (szorongás, pánik, harag) vagy betegség.
- Garat-légcső - itt az ok a garat és / vagy a légcső területén található.
* Magasabb szisztolés betegeknél szív kudarc légzési nehézség, ha előre hajol, például amikor zoknit vagy cipőt vesz fel. A dyspnea ezen formáját bendopnea-nak hívják (hajlítani, azaz lehajolni). Ezeket a betegeket a megnövekedett bal pitvar (a bal pitvar„) És tüdő hajszálcsöves („A tüdőt érintő”) nyomás közben ülve. Ezenkívül a légszomj fokozottan megkülönböztethető oxigén igény, mint edzés közben, vagy csökkent oxigénellátás, mint nagy magasságban. Ezenkívül a nehézlégzés funkcionálisan a következő kategóriákba sorolható:
- Fizikai megterhelés
- Terhelési nehézlégzés - az erőlködés következtében fellépő nehézlégzés.
- Nyugalmi nehézlégzés - a nehézlégzés előfordulása nyugalmi állapotban.
- A test helyzete
- Orthodeoxia (szinonima: Platypnoea orthodeoxia szindróma [POS] - tünetegyüttes a oxigén telítettség a helyzet változásakor fekvő helyzetből ülő vagy álló helyzetbe; okai szívbetegek („szívösszefüggő ”) anatómiai hibák, mint például tartós foramen ovale (PFO; patent foramen ovale), pitvari septum defektus (a szív fejlődési rendellenessége, amelyben a szív két pitvara közötti septum nincs teljesen lezárva) vagy pitvari septum verőértágulat (VSA) vagy tüdő („tüdőösszefüggő ”) okok, mint pl szellőzés-perfúziós nem egyezés vagy pulmonalis arteriovenous shunt; továbbá hepatopulmonáris szindróma (pulmonalis gázcsere zavara artériás hipoxémiával és intrapulmonalis vaszkuláris dilatációval).
- Orthopnea - vízszintes helyzetben fellépő nehézlégzés, amelyet felüléssel javítanak; legsúlyosabb nehézlégzés, amely függőleges helyzetben kiegészítő légzőizmok használatát igényli Megjegyzés: Mivel krónikus betegek szívelégtelenség gyakran fordul meg az ágyban (görögül: trepo), hogy levegőhöz jusson (pneuma), a tünetet trepopnea-nak is nevezik.
- Nem pozicionált nehézlégzés
- A kezdet módja
- Hirtelen jelentkező légszomj
- Lassan kezdődő légszomj
Ezenkívül a nehézlégzés két fő kategóriába sorolható: folyamatos légszomj és dyspnea támadásai (időtartama: másodpercektől órákig), valamint akut és krónikus nehézlégzés (> 4 hét). A nehézlégzés számos betegség tünete lehet (lásd a „Differenciáldiagnózisok” részt). Nemi arány: A férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket. Ez valószínűleg annak a ténynek köszönhető, hogy a nehézlégzéssel járó állapotok, mint pl COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) és a szívbetegség, férfiaknál gyakoribb. Gyakorisági csúcs: a betegség az életkor növekedésével gyakrabban fordul elő. A prevalencia (betegség gyakorisága) 6-27% az általános orvosi vagy belgyógyászati gyakorlatban (Németországban). Tanfolyam és prognózis: Az akut dyspnoe azonnali diagnózist igényel, hogy gyors legyen terápia lehetőleg korán beadható. Ettől függetlenül azonnali sürgősségi kezelésre van szükség. A nehézlégzés prognózisa az alapbetegség típusától és súlyosságától függ. Nem ritka, hogy a nehézlégzés társul fájdalom és pánikot okoznak az érintett egyénben. Megjegyzés: Idős betegeknél a nem egyértelmű etiológiájú (eredetű) dyspnoe társulhat szív- és nem szívműködési zavarokkal, valamint elhízottság. Egy vizsgálatban a nehézlégzésben szenvedő betegek csak 10% -a teljesítette a kritériumokat szívelégtelenség (szívelégtelenség) konzervált ejekciós frakcióval (HFpEF)…
Komorbiditások (kísérő betegségek): a tipikus kísérő betegségek a szívbetegségek (szívelégtelenség / szívelégtelenség, pulmonális hipertónia (PH) / pulmonalis hipertónia, akut koszorúér szindróma (AKS vagy ACS, akut koszorúér szindróma; a kardiovaszkuláris betegségek spektruma instabil angina pectoris (iAP; instabil angina, UA) a miokardiális infarktus 2 fő formájához (szívroham), nem ST-szegmens elevációs miokardiális infarktus (NSTEMI) és ST-szegmens elevációs miokardiális infarktus (STEMI)) és tüdőbetegségek (bronchiális asztma, krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), tüdőgyulladás/ tüdőgyulladás), valamint egyéb állapotok (vérszegénység/anémia, hiperventilláció, pánikbetegség).
