Légi hajók | Véredény

Légi hajók

A nagy artériák, mint pl az aorta ágait pedig levegő néven ismerjük hajók. Jellemzően nagy arányban tartalmaznak rugalmas szálakat, ezért rugalmas típusúak. A légedény működéséből adódóan az áramlás szabálytalan szivattyúzása által generált pulzáló áramlás szív a távoli artériákban egyre inkább folyamatos áramlássá alakul át.

Ez úgy történik, hogy csak a fele áramlik vér a szisztolé alatt közvetlenül az artériákba. A másik felét kezdetben a rendkívül rugalmas aortában tárolják. A fal az aorta nagyon jó helyreállító erőkkel rendelkezik a számos rugalmas szál miatt, amelyek aztán a tároltakat megnyomják vér alatt az artériákba szívelernyedés. Ez kompenzálja a nyomás és az áramlás csúcsait.

Ellenállási hajók

Kis artériák és a arteriolák ellenállásnak nevezzük hajók. A csökkentést szolgálják vér a kapillárisokba jutás előtt. Ezek együttesen alkotják a teljes ellenállás 50% -át. Ez a hatás az egyedi átmérők erőteljes csökkenésén alapul hajók. A teljes ellenállást ezért nagyon erősen befolyásolja, és nagy hatást gyakorol a teljes perifériára (messze nem szív) ellenállás.

Kapacitás Hajók ̈ße

A kapacitású edények a vénás rendszer részei. A vénák nagyon jól megfelelnek. A megfelelés leírja az edény tulajdonságát, hogy a rugalmas szálak miatt bizonyos térfogatot vesz fel, a nyomás enyhe növekedése ellenére. Ez azt jelenti, hogy a kapacitású edények a teljes vérmennyiség körülbelül 80% -át képesek elraktározni. Szükség esetén ez a térfogat mobilizálható a simaizom-izmok tónusának növelésével.

Sphincter erek

Az ilyen típusú edények gyűrű alakú zárószerkezettel rendelkeznek. Ez lehetővé teszi a lefelé irányuló artériák véráramlásának szabályozását. Például a arteriolák szabályozza a vér áramlását a hajszálcsöves rendszer.

Kapilláris rendszer

Végül azt kell mondani, hogy a hajszálerek felelősek a tömeges transzferért. Míg a zsírban oldódó anyagok szabadon mozognak a falon, a vízben oldódó anyagoknak „diffundálniuk” kell a falon keresztül, vagy más szállítórendszerekre kell esniük. Mivel a kapillárisoknak óriási élettani jelentőségük van, hasznos ismerni azok felosztását: Folyamatos kapillárisok Fenestrált kapillárisok Sinusoidalis kapillárisok Folyamatos kapillárisok: Folyamatos kapillárisokkal a sejtek többnyire teljesen zárt falat képeznek.

Megvédett kapillárisok: Ez a típusú hajszálcsöves belső rétegében pórusok vannak, amelyek fontosak az alacsony molekulájú anyagok cseréjéhez. Főleg a bélrendszerben találhatók, ahol a felszívódási képesség viszonylag magas. Szinuszos kapillárisok: A szinuszos vagy szakaszos kapillárisok lényegesen nagyobb érátmérővel rendelkeznek, mint a másik kettő hajszálcsöves típusok.

Nagyon nagy pórusuk is van. Még a nagy molekulák is, mint pl fehérjék, ezen a falon keresztül felszívódhat. - Folyamatos kapillárisok

  • Megvédett kapillárisok
  • Szinuszos kapillárisok

A legtöbb edény jellegzetes háromrétegű falszerkezettel rendelkezik.

Ez az edény típusától és a körülményektől függően változhat. Általában minél nagyobb az átlagos nyomás, annál vastagabb és izmosabb az ér középső rétege. A legbelső réteget egyrétegű sejtlemez alkotja, más néven endothelium.

Ezek a sejtek hosszanti irányban helyezkednek el, így biztosítják az egyenletes véráramlást az ereken. Az endothelium ül egy alaprétegen, az alaplapon. Horgonyozza a endothelium az alatta lévő izomsejtekben gazdag rétegre.

Az endothelium alatt fekszik az úgynevezett szubendoteliális réteg, amely főleg extracelluláris mátrixból áll, azaz kötőszöveti, és alig tartalmaz sejteket. A vénáknak különlegességük van ebben a rétegben. Az intima duplikációját a vénás szelepek képezik, amelyek elősegítik a vér visszatérését a vérbe szív és zárja le, mint egy szelep, ha az áramlás megfordul.

A közeg az érfal legvastagabb rétege, és az intimától az úgynevezett Membrana elastica interna választja el, egy vékony, rostokban gazdag réteg, amely elősegíti a mobilitást. Főleg simaizom sejteket és extracelluláris mátrixot tartalmaz rugalmas és kollagén szálak. A kör alakú izomsejtek az érszélesség szabályozására szolgálnak.

Nagyobb erekben a táptalajt gyakran egy úgynevezett Membrana elastica externa követi. A külső réteg egy kötőszöveti amely beágyazza az eret a környező szövetbe. Többek között fibroblasztokat, rugalmas szálakat és kollagén szálak. Ezen kívül vannak apró erek az artériák ellátására (vasa vasorum) és nyirok hajó.