Lábcsontváz: felépítés, funkció és betegségek

Az emberi láb felépítése a függőleges járáshoz való alkalmazkodás. Ennek a követelménynek a csontos alapja a tipikus felépítésű lábváz.

Mi a lábváz?

A lábváz felépítése képezi az alapját a láb fiziognómiájának és működésének. Összesen legalább 26-ból áll csontok, amely topográfiailag 3 szakaszra osztható. A hátsó lábat a 7 képezi tarsal csontok, amelyek az alsó végeihez kapcsolódnak láb csontok a taluson keresztül. A elöl az 5 lábujj csontjai alkotják, amelyek közül 2 van a nagylábujjban és 3 a másik lábujjakban. A két említett rész között van az 5 lábközépcsont csontok. Mindegyik a lábujjak egyik falán mozog, és kialakítja velük az úgynevezett sugarakat. A lábvázon a szezamoid csontok változó számban fordulhatnak elő. Az első alján lábközépcsont területén metatarsophalangealis ízület, 2 rendszeresen megtalálható. A lábcsontváz 3 szakasza építészeti szempontból úgy van kialakítva, hogy optimálisan kompenzálja a járás és az állás közbeni stresszt, annak ellenére, hogy a tömeg az összes lábcsont nagyon kicsi.

Anatómia és felépítés

A 7 tarsal a csontok 2 csoportra oszthatók. A talus (boka csont), calcaneus (sarokcsont), és a navikuláris csont (os naviculare) részt vesz a felső és az alsó részen boka ízületekill. Míg ezekben a mozgás bekövetkezik ízületek, az EU összes többi kapcsolattartó pontja tarsal a csontok feszesek ízületek (amfiartrózisok) nagyon csekély mozgékonysággal. Ez igaz a bázisok a lábközépcsontok közül, amelyek az os naviculare mellett a 3 ékírásos csontot (ossa cuneiformia) és a négyszögcsontot (os cuboideum) alkotják. A lábközépcsontok és a falcsövek csöves csontok, amelyek 3 alapkomponensre oszlanak: alap, test és fej. Míg a lábközépcsontok között is kevés az elmozdulás, az összes többi ízület igazi tagolás. Belülről kifelé a lábujjak és a lábközép számozása 1-től 5-ig következik teszik ki a megfelelő sugarak, a nagyujjal és lábközépcsont Az 1. ábrán például az első sugár képződik, a kis lábujj és az 5 lábközép pedig az ötödik sugarat képezi. A nagy lábujj kivételével, amelynek csak 2 van, az összes lábujjnak 3 végtagja (falangja) van, amelyek össze vannak csukva.

Funkció és feladatok

A lábváz olyan építészeti remekmű, amely lehetővé teszi a hatalmas terhek olyan kedvező elosztását, hogy viszonylag kevés feszültség az egyes részekre és a kis csontra kerül tömeg megkövetelt. Az első kulcspont ebben a rendszerben a talus. Az egész súlyt elviszi, ami az alsó részen keresztül kerül rá láb csontokat és különböző irányokban terjeszti. Ennek egy része a kalcán keresztül, míg más részek az elülső részen keresztül kerülnek a földre boka ízület és elosztjuk a megmaradt tarsal csontok és a középtalp. Ez a folyamat minimálisra csökkenti az egyes alkatrészek terhelését és megtakarítja a súlyt. Ezt a rendszert ideálisan támasztja alá a láb ívszerkezete annak 3 tartópontjával. A tarsus és a metatarsus úgy van elrendezve, hogy a láb hosszanti íve csontos keretét képezze. Az os naviculare-ból, a 3 ossa cuneiformia-ból és az 1–3 lábközépből álló belső sor a külső csontokon, a calcaneuson, az os cuboideumon és a 4-es és 5-es lábközépen nyugszik, hídívként átívelve a saroktól a metatarsophalangealis ízület. A láb keresztirányú ívét az érintett csontok ékalakja és a lábközépcsont és a tarzális csontok alatt elhelyezkedő feszes szalagok alkotják. Ívként átível a láb külső szélétől a láb belső széléig, érintkezési pontokkal a földhöz a nagy lábujj és a kis lábujj gömbjénél. Számos tartószalaggal és izommal együtt ez létrehoz egy puffer rendszert, amely egy szilárd, ugyanakkor ellenálló konstrukció, amely ideálisan osztja el a terhelést a csontok számos részén. A lábcsontok speciális elrendezése is az alapot képviseli feltétel guruláshoz járás közben. A boka és a lábujj ízületei biztosítják a láb mozgását, ami fontos a gyaloglás során, futás, ugrás és egyéb motoros tevékenységek.

Betegségek

A külső erő töréseket okozhat a lábváz minden területén, ami egyrészt fájdalmas károsodásokat, másrészt súlyos funkcionális korlátozásokat okozhat. Az ezen a területen lévő törések mindig azt eredményezik, hogy a láb egy ideig nem engedi meg a súlyát, függetlenül attól, hogy akár műtéti, akár konzervatív terápia elvégezték. Az úgynevezett meneteltörések különleges formát képviselnek. Nem traumák következményei, hanem fáradtság a lábközépcsont vagy a tarzális csont törései, amelyek a túlterhelés következtében következnek be. Bár a tünetek változnak, az érintettek funkcionális korlátai azonosak. Az ívszerkezet változásai gyakran egy kedvezőtlen elrendezés eredményeként következnek be nagy terhelésekkel együtt, például azok, amelyeket a elhízottság. Az úgynevezett lapos láb esetén a hosszanti boltozat leesik, a töredezett láb esetén a keresztirányú boltív és a lapos láb esetén mindkettő. Ennek eredményeként a terheléseket már nem lehet optimálisan pufferolni, és egyre több csontpont válik teherhordó elemgé. Ez nemcsak a csontok kedvezőtlen nyomásterheléséhez, hanem a teljes statika változásához is vezet, a térd- és csípőízületek és a gerinc további terhelésével. A lábujjak deformitása vezet egyrészt a kellemetlen nyomás kellemetlenség, másrészt a járás károsodása. Hallux valgus gyakran az első lábközépcsont eltérése következtében alakul ki a lábfejben, a helyzet változásával metatarsophalangealis ízület a nagylábujj. A nagylábujj eltér, és kifelé húzódik. Kalapács és karmos lábujjak a lábujj meghosszabbítása egyre korlátozottabbá válik, és megakadályozza a teljes borulást.