Kutya szőr allergia a gyermekben Kutya szőr allergia

Kutya szőr allergia a gyermekben

Kb. minden 4. gyermek allergiában szenved. Állat haj az allergiás tünetek egyik leggyakoribb kiváltója. Az első tünetek általában csak idősebb gyermekeknél jelentkeznek - általában 2 vagy 3 éves kortól alakulnak ki.

Gyermekeknél is a kutya allergiáját közvetíti vagy okozza haj, bőr, nyál és vizelet. Elvileg kutya haj az allergia ugyanúgy megfigyelhető a gyermekeknél, mint a felnőtteknél. Az előtérben olyan tünetek találhatók, mint a szem könnye, nátha, tüsszögés és bőrkiütések.

A kezelésnél a kutyaszőr allergia gyermekeknél kerülni kell a kutyákkal való érintkezést. Ha a kutyát háziállatként tartják, és nem adják el, akkor az allergia a tartós és szoros kapcsolat miatt súlyosbodhat, és allergiás kialakuláshoz vezethet bronchiális asztma. 5-6 éves kortól ún hipoérzékenység„specifikus immunterápiának” is nevezhető.

Ebben a terápiában az allergéneket 3 év alatt ismételten injektálják a gyermek bőre alá, hogy hozzászokjanak az anyaghoz. A gyermekek többségében a tünetek teljesen eltűnnek. Mint már leírtuk, az állati szőr allergia tünetei nem különböznek alapvetően gyermekek és felnőttek között.

Az allergének érintkezése a szem nyálkahártyájával a szem viszketését és könnyeit okozza, belélegzés keresztül a orr náthához, elzáródott orrhoz és tüsszögéses rohamokhoz vezet. Ha a tüdőt is érinti a belélegzés a hajkomponensek közül az allergiás asztma tünetei gyermekeknél is előfordulhatnak. Az érintett gyermekeknek nehéz lélegezniük, köhögés és asztmás rohamok léphetnek fel.

Különösen, lélegző támadás közben nehezebb kimenni - a sípoló hangok gyakran hallhatók. Súlyosabb esetekben a gyermekek nem kapnak levegőt és légszomjat éreznek. Amikor a gyermekek allergénnel érintkeznek, különféle bőrkiütések is kialakulhatnak náluk.

A gyanú, hogy a kutyaszőr allergia jelen van általában az érintettek fejezik ki. Ennek a gyanúnak a megerősítéséhez tanácsos orvoshoz fordulni. A tünetek összetéveszthetők más allergiák tüneteivel vagy bakteriális vagy vírusos fertőzésekkel is.

Az orvos általában először részletes kórtörténet. Ez fontos kérdéseket tartalmaz:

  • Melyek pontosan a tünetek?
  • Milyen gyakran és mikor fordulnak elő pontosan?
  • Kiválthatják őket bizonyos tevékenységek / helyzetek?
  • Javíthatja vagy ronthatja őket bizonyos tevékenységek / helyzetek?
  • Vannak hasonló tünetek más családtagoknál is?
  • Vannak más ismert betegségek és / vagy allergiák?

Ezt követi a fizikális vizsgálat. A vizsgálat során az orvos megvizsgálja a szemet, orr orrmelléküregek, és ha szükséges, az érintett bőrterületek.

Az első vizsgálatok után a gyanú általában már megerősítést nyer, de ezután bizonyos vizsgálatokkal megerősíthető. Különböző bőrtesztek használhatók az allergia kimutatására. A legelterjedtebb az ún szúráspróba.

Ebben a vizsgálatban az orvos különféle oldatban hígított allergéneket alkalmaz a betegre alsókar. Ezután a cseppek közepén egy kis lancettel megszúrja a bőrt, hogy az allergének a testbe kerüljenek. An allergiás reakció azokon a területeken történt, ahol a bőrpír és / vagy a bőrkiütés tíz-húsz percen belül megjelenik.

Ha az eredmény nem kielégítő, a szúráspróba intradermális vizsgálattal kiegészíthető. Ebben a tesztben az allergéneket közvetlenül a bőr alá fecskendezik be, így ez a teszt pontosabb, de fájdalmasabb is. A vér teszt megkérdőjelezhető allergiáról is információt szolgáltathat.

Általában azonban csak akkor hajtják végre, ha valamilyen okból a szúráspróba nem hajtható végre, vagy csak tisztázatlan eredményeket ad. Vér a laboratóriumban vesznek és tesztelnek egy specifikus antitest-altípusra (IgE, amely egyre inkább felszabadul az allergiás reakciók során). A teljes IgE, azaz az összes IgE-antitestek jelen van a vér, mérhető.

Ennek azonban csak korlátozott jelentősége van, mivel más tényezők (például féregfertőzések vagy dohányzás). Jobb meghatározni a specifikus IgE-t. Ez egy specifikus allergén, ebben az esetben egy kutyaszőr allergén ellen irányul. Ha ezt az értéket megnövelik, majdnem 100% -ot szól egy meglévő megfelelő klinikai kép kapcsán. kutyaszőr allergia.

Utolsó lehetőség a provokációs teszt. Ebben a tesztben a beteg közvetlenül szembesül a feltételezett allergénnel, például érintkezésbe kerül a szem nyálkahártyájával vagy orr. Mivel ez a teszt időnként súlyos allergiás reakciókat válthat ki, ritkán alkalmazzák, és csak szigorú felügyelet mellett szabad elvégezni.

A kutya szőrallergiájának fontos differenciáldiagnózisa egyéb allergiás betegség, például széna láz, allergia más állati szőrre, ételallergia vagy gyógyszerallergia. Néhány fertőzés (vírusos, bakteriális vagy akár férgek által okozott), az orrgarat bizonyos változásai vagy akár hormonális rendellenességek is hasonló tüneteket okozhatnak. Emiatt az alapos diagnózis elengedhetetlen még a kutyaszőr allergia látszólag egyértelmű eseteiben is.

A kutyaszőrök iránti allergiát már a tünetek előfordulásáról és jellegéről folytatott beszélgetés alapján lehet felismerni. Ennek ellenére a végső diagnózist csak további vizsgálatok után szabad felállítani. A leggyakrabban alkalmazott úgynevezett szúráspróba.

Ebben a tesztben, amint már leírtuk, lehetséges allergéneket viszünk fel a bőrre a alsókar és a bőr kissé megkarcolódik. Meglévő kutyaszőr allergia esetén a bőr ezen a ponton reagál. 15-20 percen belül elvörösödik, és tipikus selyemeket képezhet.

A teszt tehát pozitív lesz. Ezen a teszten kívül a vérvizsgálat végrehajtható. A RAST tesztben a beteg vérét vizsgálják antitestek, amelyek akut fertőzés esetén megnövekedett mennyiségben termelődnek.

A provokációs tesztet manapság nem használják túl gyakran. Az allergének közvetlenül a orrnyálkahártyapéldául közvetlen reakció lép fel. Mivel azonban a allergiás reakció itt nagyon erős lehet, és fenyegető helyzetekhez is vezethet, a tesztet csak ritkán alkalmazzák.

A kutyaszőr allergia elleni terápia legfontosabb összetevője az allergénnel való érintkezés következetes elkerülése („allergén hiány”). Ha lehetséges, az érintetteknek nem szabad tartaniuk saját kutyájukat, és az élet más területein lévő állatokkal is a lehető legkevesebbet kell tartaniuk. Gyakran későn, de nagyon súlyosan betegszik meg egy háziállattól az elválasztáshoz.

Ha egy ismert allergiájú kutya megvásárlásáról döntenek, átfogó információkat kell beszerezni az allergiabarát fajtákról. Mivel a kutya szőr allergénje nem olyan kicsi és jellemzően nem olyan tartós, mint például a macska szőr allergénje, elsősorban a higiéniai intézkedésekkel lehet megpróbálni ellensúlyozni a kutya szőr allergiáját. Különösen fontos a szőnyegek és a kárpitozott bútorok gyakori porszívózása (lehetőleg finom por- vagy vízszűrővel).

Ezenkívül a kutyának a lehető legkevesebbet kell érintkeznie a textíliákkal, amelyekbe a szőr könnyen beszorulhat. Azt is tanácsos, hogy a kutyát ne engedjük be a hálószobába, hogy a test legalább éjszaka helyreálljon. Ezenkívül meg kell győződni arról, hogy a kutyát gyakran fésülik és törölik, hogy a laza allergének minél kevesebbet csökkentsék.

Mindezek az intézkedések azonban általában nem képesek teljesen eltávolítani a kutyaszőrt egy lakásból. Ezért gyakran további gyógyszereket kell alkalmazni a tünetek kezeléséhez. Az allergia ellen általában, antihisztaminok általában a következő formában írják fel: A sok készítmény közül melyik működik a legjobban, melyik adagot kell egyedileg eldönteni.

Az optimális alkalmazási mód megtalálása néha eltarthat. De bár ez a terápia gyakran viszonylag jól segít, pusztán tüneti.

  • Tabletták
  • Kenőcsök
  • Szemcsepp és orrcseppek állnak rendelkezésre.

Ha a problémát ok-okozati úton kívánják kezelni, végső soron csak hipoérzékenység (még: deszenzitizálás) kérdésessé válik.

A hipoérzékenység, technikailag specifikus immunterápiának nevezik, kutya szőrallergiában használják a túlérzékenység leküzdésére. Ez jelenti az egyetlen kauzális terápiás formát - ha sikeres, az allergia gyakorlatilag meggyógyul. A kutyákkal való érintkezés után több tünet nem jelentkezik.

A hiposzenzibilizáció sikerességi aránya nagyon magas a kutyaszőrnél, 80% feletti. Szinte minden kezelt betegnél a tünetek jelentősen enyhíthetők. Hiposzenzibilizálás esetén kis mennyiségű allergén kerül ismételten a szervezetbe legalább 3 év alatt. Általában a bőrbe fecskendezik és folyamatosan növekvő adagokban adják be egy bizonyos maximális dózisig.

Ez az allergén toleranciájához vezet. A test sokkal gyengébben reagál a megújult kontaktusra. A kezelés főleg fiatalon sikert ígér.

Ennek oka, hogy a immunrendszer gyermekeknél még mindig nagyon képes tanulás és változó. Ezenkívül a sikerességi arány magasabb, ha egyszerre csak néhány allergia jelentkezik az érintettekben. Mivel az 5 vagy 6 éves kor előtti gyermekek injekcióját gyakran nem fogadják el, általában csak 6 éves kortól kezelik őket.

Míg ez az eljárás mára jól bevált és bevált macskaszőr allergia, egyelőre nem biztos, hogy a kutya szőr allergiájára is hatásos-e. Ezért ezt a kezelést még sokan nem fedik le Egészség biztosító társaságok. Általában csak akkor lehetséges, ha az érintett személynek nincs kutyája a háztartásban, mert különben a siker szinte kizárható.

In homeopátiaa kutyaallergiák kezelésének fő módja a kutya kerülése is. Mivel a kutya allergia általában gyenge, gyakran ajánlják terápiás intézkedésként homeopátia hogy a kutyát inkább a házon kívül tartsa. A kutya szőrallergiája ellen okozati hatású, jól bevált szer nem ismert homeopátia.

A tünetek csökkentésére azonban különféle gömbök használhatók. A szem viszketésének, a szemek öntözésének, a tüsszentésnek és az orrfolyásnak a kezelésére ide tartoznak például az euphrasiás gömbök (szemfény), kalcium szulfát máj, allium cepa (hagyma) És galphimia glauca (aranyeső). Fontos megérteni, hogy a gömbökben lévő hatóanyagok csak minimális mennyiségben vannak jelen a nagy hígítás miatt. Hatásuk, mint gyakorlatilag az összesnél homeopátiás gyógyszerek, megbízható vizsgálatokkal nem tudták bizonyítani. Ha a tünetek a homeopátiás gömböcskék alkalmazása ellenére is fennállnak, ajánlott más terápiás formákat alkalmazni.