Kortizon terápia hirtelen halláskárosodás esetén

Bevezetés

Ennek oka a halláskárosodás gyakran nem ismert. Az elmúlt évtizedekben számos különböző kezelési stratégiát próbáltak ki. Eddig egyetlen terápia sem rendelkezik tudományosan bizonyított előnnyel a többi terápiával szemben.

Az a feltételezés, hogy a hirtelen süketséget gyulladásos folyamat okozza, a kortizon terápia az 1970-es években. Glükokortikoid terápia (kortizon) akkoriban az USA-ban vezették be, és azóta bevált a hirtelen süketség kezelésében. Itt a glükokortikoidok infúzió formájában vagy tabletta formájában adják be.

A kortizon terápiájának javallata hirtelen süketség esetén

Egy hirtelen halláskárosodás meglehetősen spontán fordulhat elő. Hirtelen nagyon unalmas a hallási élmény, mintha egy láthatatlan harang alatt lennél. A fülzaj vagy szélsőséges esetekben súlyos szédülés is előfordulhat.

Hirtelen óta halláskárosodás különböző tényezők okozhatják, a kezelés nehéz. Mindkét zavar a vér a keringést, a vérzést, a gyulladásos folyamatokat vagy a fertőzéseket okként tárgyalják. Az okok egyike sem bizonyított.

Az a jelzés kortizon a terápia gyulladásos folyamat a hirtelen halláskárosodás kapcsán. A duzzanat, amely hirtelen süketséget okozhat, szintén csökken a kortizonnal. Mivel azonban a hirtelen halláscsökkenés az esetek körülbelül felében magától eltűnik, gyakran ajánlott megvárni és megnézni.

Nagyon súlyos és akut hirtelen süketség esetén azonban a kezelést hamarosan meg kell adni. Ha várakozással nincs javulás, az irányelveknek megfelelően nagy dózisú kortizon terápiát alkalmaznak. Ha a kezelés után nincs javulás kortizon tabletta vagy infúziók, a kortizon közvetlenül is beadható a középfül.

A kortizon hatása hirtelen süketség esetén

A glükokortikoidok az emberi kortizol hormonhoz hasonlóak. Pontosabban, a kortizont tartalmazó gyógyszereket szedik és kortizollá alakítják a máj. A kortizol általában a mellékvesekéregben képződik, és különféle hatásokkal bír az emberi szervezetre.

Ez egy stresszhormonnak tekinthető, amely hasonlóan működik, mint a katekolaminok adrenalin és noradrenalin. Egyrészt a kortizol hatással van a szénhidrátra és zsír anyagcserét. A cukor gyakrabban termelődik, a zsírszövet pedig erősebben bomlik le.

Ezenkívül a kortizol gyulladáscsökkentő és immunszuppresszív hatást fejt ki. Ez azt jelenti, hogy a immunrendszer elnyomódik és a fehér aktivitása vér sejtek (leukociták) redukálódnak. Ez a csökkent immunválasz felhasználható olyan gyulladások kezelésére, amelyeket nem az okoz baktériumok.

Például autoimmun betegségek esetén (olyan betegségek, amelyekben a immunrendszer megtámadja a saját test sejtjeit) az immunrendszer olyan mértékben elnyomódik, hogy a tünetek csökkennek. Ugyanez az elv vonatkozik a akut halláskárosodás. Feltételezzük, hogy a fül gyulladása váltja ki a akut halláskárosodás. A glükokortikoidok mint például prednizolon adják a gyulladás elnyomására. Miután a gyulladás megszűnt, a halláskárosodásnak is csökkennie kell.