Általános információk
Az intervertebrális lemezek összekapcsolják a gerinc csigolyatesteit egymással. A kérdéses csigolyatestek között helyezkednek el, és rostosak porcogó. Ez nem merev, hanem rugalmas csatlakozás, amely lehetővé teszi a gerincoszlop számára a mozgás lehetséges szabadságát.
Az emberi test 23 intervertebrális lemezzel rendelkezik, amelyek egy rostos gyűrűből (Anulus fibrosus) és egy puha kocsonyás magból (Nucleus pulposus) állnak. A csigolyaközi porckorongok elsősorban az izomfeszültség okozta puffernyomás-terheléseket a gerincen. Minél hosszabb ideig tartanak az intervertebrális lemezek (rosszul) vagy sérülnek, annál nagyobb a herniált vagy kiálló lemezek előfordulásának valószínűsége. De genetikai tényezők, arthrosis és a kopás jelei is szerepet játszanak.
Meghatározás
A lemez kiemelkedését az orvosi terminológiában korong kinyúlásnak vagy „hiányos lemez prolapsusnak” is nevezik. Az ember az életkor növekedésével egyre gyakrabban figyeli ezt az eseményt. A korongnyúlvány nagysága és jellege eltér az úgynevezett herniált porckorongtól (lemezprolapsus) és meg kell különböztetni tőle.
A herniált lemezen a lemez egyes részei belépnek a gerinccsatorna Az gerinccsatorna az a csontos csatorna, amelyben a gerincvelő hazugság. A korong nyúlványával ellentétben a porckorong rostos gyűrűje (Anulus fibrosus) részben vagy teljesen elszakad a herniált porckorongban.
A porckorongsérvnél a rostos gyűrű csak kifelé dudorodik, a legrosszabb esetben csak nagyon kissé szakadozik. Általában a képdiagnosztikában is vannak különbségek. Mágneses rezonancia képalkotáskor a lemez kiemelkedése alatt (röviden MRI) az érintett lemez függőleges átmérője kisebb vagy egyenlő a lemez magasságával. A lemez kiemelkedése fájdalommentes lehet. Helyétől függően azonban okozhat is fájdalom a gerinccsatorna, amely a test más részeibe is sugározhat.
A lemez kiemelkedésének tünetei
A porckorongsérv kezdetben tünetmentes lehet. Általában azonban abban nyilvánul meg fájdalom a gerinc érintett területén. Ez fájdalom sugározhat a test más részeire.
A lokalizáció ezután attól függ, hogy a gerincvelő vagy melyik idegek a dudor érinti vagy összenyomja. A gerincoszlop (ágyéki gerinc) ágyéki régiójának károsodása esetén a fájdalom például a lábakba sugározhat, míg a fej fájdalmasan sugározhat a karokba. A legújabb tanulmányok szerint a fájdalom azonban általában gyulladásos reakciókból származik, nem pedig idegtömörítésből.
Ritka esetekben a vegetatív funkciók is károsodhatnak. Ezek tartalmazzák gyomor, bél és hólyag problémák. Ezenkívül a korong kinyúlása mozgáskorlátozásokhoz és merevséghez vezethet.
Az ágyéki gerinc leggyakrabban érintett. Ez nagyobb súlyterhelésnek van kitéve, mint a gerinc magasabb részei. A nyaki gerinc is gyakrabban érintett.
A mellkasi gerincazonban szinte soha nem érinti. A lemez kiemelkedése lehet teljesen fájdalommentes, vagy súlyos fájdalom kísérheti. Ez egyrészt attól függ, hogy milyen gyorsan fejlődik a dudor; például egy korong dudor fájdalommentes lehet, ha több hét és hónap alatt kialakul.
Minél gyorsabban kidudorodik a korong, annál több idegrost tömörül. Ez súlyos fájdalmat, esetleg zsibbadást vagy bénulást okoz. Ezeket mélyen elhelyezkedőnek, unalmasnak és néha leírják égő.
A fájdalom helye a korong kiemelkedésének magasságától függ. Ha a nyaki gerinc érintett, a fájdalom főleg a nyak és felkarol az ujjakig. Ha a mellkasi vagy ágyéki gerinc érintett, a betegek főleg panaszkodnak hátfájás és a lábakba sugárzó fájdalom. Ennek oka az a tény, hogy a csapdába esett gerinc idegek kiterjed a láb ágyéki gerinc dudorodás esetén, vagy nyaki gerinc dudor esetén a karba.
A sorozat összes cikke:
