Kondroitin-szulfát: Definíció, szintézis, felszívódás, szállítás és eloszlás

Kondroitin-szulfát (CS) a glikozaminoglikánok (GAG), más néven mukopoliszacharidok tagjának minősül, amelyek szénhidrátos oldalláncok, amelyek a proteoglikánok alapvető elemei. Valamennyi glikozaminoglikán 1,4-glikozidikusan kapcsolt diszacharid egységekből áll. A kondroitinok esetében kénsav rendszeresen csatlakozik oxigén or nitrogén atomok, így általában erősen savasan reagálnak. Az A és C kondroitin-szulfátok glükuronsavból és N-acetil-D-galaktozaminból állnak. Kondroitin-szulfát B hasonló felépítésű. Dermán-szulfát vagy béta-heparin L-iduronsavból és NAG-4-szulfátból.

Egyrészt, kondroitin-szulfát táplálék útján jut be a testbe. Hús- és tengeri állatokban található meg, főleg kagylókban és osztrigában. Másrészt a glikozaminoglikán kialakulhat magában a testben. Az endogén szintézis megköveteli glükózamin szulfát, a glikozaminoglikán bioszintézisének előnyös szubsztrátja. A kondroitin-szulfátok, mint állati proteoglikánok, nagyrészt beépülnek porcogó szövetek, és így képviselik a sejtek főbb komponenseit kötőszöveti, porcogó és csont. Ezek azonban megtalálhatók a bőr és a test nyálka.

Technikailag a kondroitin-szulfátokat korábban cápából nyerték porcogó, később pedig szarvasmarha-, illetve sertés-tracheidákból is.