Komplikációk | A sípcsont fejének törése

Szövődmények

A szövődmények nem ritkák, különösen luxációs törések esetén. A megszakadt csonttöredékek károsíthatják a térdízület (belső, külső vagy keresztszalagok), valamint a meniszkuszok. Az ízület sérült részei miatt arthrosis az térdízület a sérülést követő évek során előfordulhat.

Ennek megakadályozása érdekében sípcsont fej törés általában műtéti úton kell kezelni. Egy másik speciális komplikáció az úgynevezett rekesz szindróma. Itt a sérülés az izmok duzzadását eredményezi.

Az alsó izmok láb az egyes rekeszekben vagy fasciákban helyezkednek el. Ha duzzanat lép fel ezekben a zárt rekeszekben, az izmoknak nincs elegendő helyük a tágulásra. Ennek eredményeként a vér az ellátás gyorsan megszakad.

A szövet kevésbé van ellátva vér és nagy a kockázata a halálnak. A klinikán ezért mérik az izomládákban lévő nyomást annak érdekében, hogy korai stádiumban észleljék a rekesz szindrómáját. Ilyen esetben az izomszöveteket műtéti úton osztják fel. Az alsó láb egy ideig nyitva marad a műtéti hegnél, hogy a alsó láb az izmok kitágulhatnak és vér a szöveti keringés biztosított.

Diagnózis

A sípcsont fennsíkjának diagnosztizálása törés, az érintettek röntgensugarai láb több síkon kell venni. A tengeren törés a rés általában már egyértelműen azonosítható. Alternatív megoldásként egy ilyen csonttörés számítógépes tomográfia (CT) segítségével vizualizálható.

Az MRI vizsgálat csak a kísérő szalag vagy ill homorú-domború lencse sérülések. Bizonyos esetekben további térdízület endoszkópia (arthroscopy) a műtét előtt végezzük, hogy az orvos pontosan láthassa, mennyire és hol sérült a térdízület belsőleg. Ennek következményei vannak a terápiás eljárás szempontjából. Az orvosnak magának a tibialis platótörésnek a diagnosztizálásán kívül ki kell zárnia a komplikációkat, például a rekesz szindrómát.

Ellenőrizni fogja, hogy a teljes láb érzékenysége megmaradt-e. Meg fogja tapintani a lábimpulzusokat is. Ha ezek nem tapinthatók, ez kompartment szindrómára utalhat.

Az izomládákon belüli nyomásmérés szintén úttörő. Elvileg fennáll a tibialis plató törés konzervatív vagy műtéti kezelésének lehetősége. A konzervatív terápia valójában csak akkor lehetséges, ha a törés csonttöredékei mind a helyükön maradnak, és nem tolódnak egymás ellen.

Alkalmazzák például nagyon idős, sok egyidejű betegségben szenvedő betegeknél is, akik nem lennének képesek megbirkózni az altatással. Konzervatív terápiában a lábat a vakolat körülbelül egy hónapig öntsük, hogy a csonttöredékek ne mozduljanak el és ne nőjenek vissza a helyzetükben. Luxációs törés esetén a csontdarabokat először a vakolás előtt vissza kell hozni a megfelelő helyzetbe.

Ez úgynevezett hosszabbító terápiával érhető el, amelynek során a vontatást az érintett lábra alkalmazzák nyújtás azt. Ez lehetővé teszi a csontdarabok megfelelő helyzetbe hozását. Kövesd a vakolat kezelés, a fizioterápiás gyakorlatok nagyon fontosak a sérült térdízület mozgékonyságának helyreállításához és javításához.

Körülbelül nyolc-tizenkét hét múlva a térd általában teljesen ellenálló. A konzervatív terápia általános eredménye azonban általában nem olyan jó, mint a sérülés műtéti kezelése. Az esetek túlnyomó többségében sípcsont fej a törést műtéti úton kezelik.

Ez minimalizálhatja a következményes károsodás kockázatát (például osteoarthritis az érintett térdben). A csonttöredékeket a műtét során a megfelelő anatómiai helyzetben rögzítik lemezekkel vagy csavarokkal. Különös gondot kell fordítani a sípcsont fennsíkjának anatómiailag korrekt rekonstrukciójára, mivel az a térdízület ízületi felületét képezi.

Ellenkező esetben, ha az illesztés nem pontos, helytelen terhelés és a térdízület további következményes károsodása alakulhat ki. A műtétet körülbelül három hónapig tartó intenzív fizioterápiás kezelés is követi, amely a térdízület mozgósítását és stabilizálását szolgálja. Az izmokat meg kell erősíteni, hogy optimálisan stabilizálni tudják az operált térdízületet.

  • Konzervatív terápia
  • Sebészeti terápia