Koleszterin bioszintézis: Funkció, szerep és betegségek

koleszterin A bioszintézis lehetővé teszi a test sejtjeinek, hogy egyszerű kiindulási anyagokból 18 lépésben szintetizálják a koleszterint. Ez a bioszintézis elsősorban a máj és a bélfalak. Az örökletes anyagcsere-betegségek, például a Tangier-betegség, megzavarhatják a bioszintézisét koleszterin.

Mi a koleszterin bioszintézise?

koleszterin a bioszintézis lehetővé teszi a test sejtjeinek, hogy egyszerű kiindulási anyagokból 18 lépésben szintetizálják a koleszterint. Az emberi test endogén koleszterint állít elő biokémiai folyamatban, amely 18 különböző lépést foglal magában. Ez a folyamat koleszterin bioszintézis néven is ismert. Az összkoleszterin nagy részét a szervezet állítja elő. Az élelmiszerek révén csak minimális hányad kerül be. A koleszterin egy lipid, amely nélkülözhetetlen számos testi funkcióhoz. Például a test a koleszterinszinttől függ a szteroid hormon szintézisében. Ugyanez vonatkozik a különféle tárolási folyamatokra és a sejtmembránok felépítésére. A koleszterin bioszintézisének metabolikus útja lehetővé teszi, hogy minden sejtmaggal rendelkező élő szervezet önmagában egyszerű elemekből állítsa elő a fontos lipidet. A szervezet koleszterintermelését szükség szerint szabályozzák. A citoszolban és a sejtek endoplazmatikus retikulumában az anyagok átalakulása megy végbe. A transzkripciós faktorok pozitívan vagy negatívan szabályozzák a folyamatokat és befolyásolják a bioszintézist. Bloch és Lynen 1964-ben Nobel-díjat kapott a koleszterin-anyagcsere kutatásáért. Popják és Cornforth szintén jelentős mértékben hozzájárultak a koleszterin bioszintézisének vizsgálatához.

Funkció és feladat

Körülbelül 700 milligramm koleszterint termel az emberi test nap mint nap a bioszintézis során, és körülbelül 150 gramm koleszterint tartalmaz az egész test. A lipid nagy mennyisége elsősorban a agy és a mellékvesék. A koleszterin stabilizáló funkciókat tölt be a sejtmembránokban, és ezért fontos építőanyag. Emberekben a koleszterin bioszintézise elsősorban a bélben történik nyálkahártya és a máj. Bár a test számos sejtje képes a koleszterin szintézisére, a máj ennek ellenére termeli a legtöbb koleszterint. Mivel a szervezetből származó koleszterin nem tud átjutni a vér-agy gátat az agyba, az agynak saját központjává kell válnia idegrendszer koleszterin. Koleszterin a agy az összkoleszterin körülbelül 24 százalékát teszi ki. A koleszterinszintézis kimenete a DMAPP, amely a mevalonát metabolikus útjában képződik. 18 köztitermék teszik ki koleszterin bioszintézis. A szintézis előtt a test szintetizálja az acetil-CoA-t. Ez a folyamat a mevalonát bioszintetikus útvonalon megy végbe. A HMG-CoA segítségével az acetil-CoA kiindulási anyag mevalonsavvá válik. A mevalonát-bioszintézis útjának végtermékei a dimetil-allil-pirofoszfát és az izopentil-pirofoszfát. Csak most kezdődik a tényleges koleszterin bioszintézis. A meyalonate bioszintézis útjának két végtermékét egyesítve geranil-pirofoszfát képződik. Ez a vegyület farnezil-pirofoszfáttá alakul. Mindegyik esetben két farnezil-pirofoszfát vesz részt egy kondenzációs reakcióban, és ennek reakciójaként szkvalénné alakul. Ez (S) -2,3-epoxiszkvalént képez, amely viszont lanoszterinné alakul. A lanoszterol részt vesz a demetilezésben. Így 4,4-dimetil-5a-kolesta-8,14,24-trién-3p-ol lesz. Ezen a ponton számos oxidációs reakció megy végbe, így kapjuk a 14-demetil-aloszterint. A zimoszterol-karboxiláton keresztül az oxidáció végtermékei zimoszteronná alakulnak. Ezt követi a zimoszteron redukciója, így termelődik a zimoszterol. Az 5a-kolesta-7,24-dien-3p-ol révén 7-dehidrokoleszterint kapunk. Ha ezt a terméket hidrogénezzük, végül koleszterin képződik.

Betegségek és betegségek

A koleszterin metabolikus útját befolyásoló számos örökletes betegség familiáris hiperkoleszterinémia. Tekintet nélkül a diéta, erősen megemelkedett plazma koleszterin szintet ezekben a rendellenességekben vannak jelen. Érbetegségek és szív rohamok már korai életkorban kialakulhatnak másodlagos betegségként. A betegséget a gén hogy kódolja a LDL receptor. Ezen hiba miatt a LDL receptor csak hiányosan vagy egyáltalán nem képződik. A LDL Az érintett személyek szintje tehát jelentősen megemelkedik. A Xanthomas jellemzi a klinikai képet. Ezek zsírlerakódások a bőr, belső szervek és központi idegrendszer. hypercho nem kell családokban futnia, de megszerezhető is. A megszerzett formákat főleg az váltja ki alultápláltság. Cukorbetegség lehet az elsődleges betegség. Elhízottság or krónikus veseelégtelenség gyakran emelkedett koleszterin szintet. A diéták mellett szerek mint például a CSE-gátlókat használják az átlag feletti kezelésre koleszterin szintet. A sztatinok gátolhatja a koleszterin bioszintézisét. Ezt a gátlást a CSE-gátlókkal történő kezelés célozza meg. Megakadályozzák a HMG-CoA reduktázt, és ezáltal lehetővé teszik a szérum koleszterin koncentrációjának általános csökkentését. Ilyen módon például a másodlagos betegség érelmeszesedés lelassítható. A CSE-gátlók megakadályozhatják a koleszterinszintet is szív rohamok vagy egyéb, magas koleszterinszinttel járó kísérő betegségek. A hipokoleszterinémiák ellentétesek a hiperkoleszterinémiákkal. Az alacsony szérum koleszterinszint, mint a hipokoleszterinémiákban előfordul, rosszindulatú betegséggel függ össze rák az esetek többségében. A karcinómával kapcsolatos hipokoleszterinémiában az alacsonyabb koleszterinszintet általában a minden okból bekövetkező halálozás rizikófaktoraként értékelik. Alultápláltság, AIDS, vagy a súlyos fertőzések a súlyosan alacsony koleszterinszint egyéb okai. A hipokoleszterinémia azonban örökletes betegség részeként is előfordulhat. Ilyen betegségre példa a Tangier-kór. Az ebben a betegségben szenvedő betegek különösen szenvednek HDL hipokoleszterinémia.