Az életkor előrehaladtával a szellemi teljesítmény csökken, mert a agy szintén öregedési folyamatoknak van kitéve. Ezt a fejlődést felgyorsítják a szív- és érrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok és a neurodegeneratív betegségek. Ez érinti a figyelmet, emlékezet és intelligencia. Ha intelligenciáról van szó, megkülönböztetünk:
- Kristályos intelligencia - ez a kultúra és az oktatás révén megszerzett ismeretekre (például történelmi tényekre), a nyelvi ismeretekre és megértésre, valamint a megszerzett tudáselemek közötti analógiák kialakítására vonatkozik.
- Folyékony intelligencia - újszerű problémák megoldásának képessége, mintafelismerés, valamint elvont gondolkodás.
A kristályos intelligencia mentális aktivitással öregségig fenntartható vagy növelhető. Csak körülbelül az élet 65. évétől következik be a csökkenés. A folyékony intelligencia körülbelül a 20. életévtől éri el a csúcsát, majd folyamatosan csökken. Egyéb változások:
- Az információfeldolgozás sebessége csökken.
- Maga a gondolkodás is lassabbá válik.
- A munkavégzés teljesítménye emlékezet csökken.
- forrás emlékezet, amely az emlékek kontextusát tárolja, szintén csökken.
Míg a rövid távú memória (az információkat itt tároljuk 20 és 30 másodperc között) csak kis mértékben csökken az élet 8. évtizedéig, különösen a hosszú távú memória epizodikus része (személyes tapasztalatok és tapasztalatok tárolása) középkorától kezdve csökken. A hosszú távú memória szemantikai része (amely felelős az általános tények és a világismeretek tárolásáért - pl. Ausztria szövetségi fővárosa) szintén csökken az életkor előrehaladtával, de állandó marad, vagy növekszik, ha az információ önéletrajzi. Önéletrajzi információ az, amely mérvadó szerepet játszik a személy életrajzában. Az életkor előrehaladtával a hosszú távú memória nem deklaratív (implicit) részében is csökkenés következik be, amely az érzelmi és viselkedési minták és eljárások tudatalatti felidézésére vonatkozik (pl. Kerékpározás). Hasonlóképpen változások történnek a hippocampus - ahol az életkorral kapcsolatos kötet veszteség történik. Ez a hippocampus amely átadja a nappali alvás során felszívódó tudást a hosszú távú memóriába. Az enyhe kognitív károsodás (MCI) jellemzői:
- Nehézség az összetett feladatok elvégzésében
- Az epizodikus emlékezet problémái: tények és események, amelyek vagy az ember életrajzához tartoznak, vagy az ember úgynevezett világismeretét alkotják
- Problémák a kinevezésekkel
- Szókeresési problémák
- A mindennapi funkciók nem vagy csak minimálisan (összetett cselekvések esetén) károsodnak
A betegek kognitív edzéssel képesek ellensúlyozni ezeket a változásokat agy olyan, mint egy edzhető izom. A neuroplasztika lehetővé teszi tanulás programok. A kognitív képzési programok a megismerést támogató alapvető funkciókhoz kapcsolódnak:
- Figyelem
- Megőrzés és memória (szemantikus és epizodikus memória).
- Vizuális-térbeli érzékelés
- Végrehajtó funkciók (gondolatok, érzések és viselkedés vezérlésére szolgál).
Jelzések (alkalmazási területek)
- Enyhe kognitív károsodás
- Elmebaj (hogy minél jobban lassítsuk a progressziót).
- Agyi rendellenességek idős korban
- Figyelemhiányos betegségben és / vagy hiperaktivitásban szenvedő gyermekek (ADD /ADHD).
- Gyermekek és felnőttek autizmus spektrum zavar.
- Rehabilitációja agy rendellenességek.
A kognitív feladatokat és a finom motoros igényeket ötvöző képzési programok különösen eredményesnek bizonyultak. Ezenkívül a képzésnek kapcsolódnia kell a mindennapi élethez. Alkalmazkodni kell a beteg mentális képességeihez, de semmiképpen sem szabad alávetni. Céltalan „agy kocogás”És a puszta ismétlés általában hatástalan. Ha a következő feltételek teljesülnek, a kognitív tréning nagyszámú mentális képességet képes megőrizni vagy képezni őket az öregedési folyamat során. Többek között ez a figyelem képességére vonatkozik. Az éberséggyakorlatok segítenek az embereknek jobban megismerni a környezetüket és jobban odafigyelni. A kognitív tréning a memória szintjén gyakorolhatja a legnagyobb hatást a munkamemóriára. Ez a pozitív hatás csak akkor áll fenn hosszú távon, ha a kognitív képzést tartósan végzik. Ez a hatás a enyhe kognitív károsodás. A munkamemória a hosszú távú memória része, amely ideiglenesen tárolja az információkat, és ugyanakkor képes szándékosan, célzottan manipulálni azokat. Ez a személyes ismeretek manipulálásának vagy modulálásának képessége lehetővé teszi az élettapasztalatokon alapuló differenciált terv készítését, a bonyolult helyzetek megoldását és tanulás stratégiák. A pszichológusok a Journal of Cognitive Enhancement folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amely kimutatta, hogy a memóriafeladatok célzott edzése a munkamemória számára pozitív hatással van az új feladatok feldolgozására, különösen akkor, ha ezek hasonlóak a képzési feladatokhoz. Ez azt eredményezte, hogy az edzőcsoport nemcsak a képzési feladatokban, de még a képzetlen átadási feladatokban is javította teljesítményét. Strobach író összefoglalja: „A munkamemória és a kiválasztott feladatok vizsgált területein szisztematikusan megmutathattuk tanulmányunkkal, hogy a kognitív feladatok oktatása pozitív hatással van a hasonló, de néhány eltérő feladat teljesítményére is.”
A kognitív tréning során kitűzött feladatokat időbeli korlátok között kell meghatározni. Így pozitívan befolyásolják az információfeldolgozás sebességét. Emellett ösztönözniük kell a kreativitást (pl. Képlet létrehozása vagy alternatív életfogalom kidolgozása). Ennek eredményeként az alanynak a szokásos csatornákon kívül kell gondolkodnia, és növeli kognitív rugalmasságát. A kreatív, kognitív gondolkodás képessége azokban a feladatokban is javul, amelyekben a mintafelismerés jár. Szellemi alkalmasság attól is függ Egészség magatartásformák, mint pl dohányzás, alkohol fogyasztás, diéta, fizikai alkalmasság, testtömeg és mentális egyensúly. A mérsékelt aerob testmozgás csak 6 hónap elteltével javíthatja az idősebb felnőttek agyi teljesítményét. Javulás volt tapasztalható a végrehajtó funkcióban, amely magában foglalja a mentális rugalmasságot és az önkorrekciót, 5.7% -kal, a nyelvtudást pedig 2.4% -kal.