Kiválasztás: Funkció, Feladatok, Szerep és Betegségek

A kiválasztás alatt az orvosok bizonyos anyagcsere-termékek környezetbe jutását jelentik. Kiválasztás nélkül a egyensúly az anyagcserében zavarna és mérgezést okoznának olyan anyagcsere-termékek, mint pl ammónia előfordulhat. Zavart kiválasztódás van jelen például a tárolási betegségek csoportjában.

Mi az ürítés?

A kiválasztás a nemkívánatos vagy használhatatlan metabolitok kiválasztása, mint pl karbamid, a vesén keresztül és hólyag. A kiválasztás az megszüntetése nem kívánt vagy használhatatlan metabolitok. A székletürítés, valamint az oldott alkotórészek kiválasztása és a gáznemű alkotórészek felszabadulása mind a kiválasztás kategóriájába tartozik. A székletürítés során az emészthetetlen élelmiszer-összetevők kiválasztódnak, és a vizeletürítéssel oldott komponensek a vizelettel távoznak a testből. Ennek a kétféle kiválasztódásnak a termékeit együttesen ürüléknek nevezzük. A rektálisan felszabaduló gázok puffadás és a légzőgázok is kiválasztódásnak számítanak. Az emberi szervezetben hat különböző kiválasztási útvonal áll rendelkezésre: a tüdő, a bőr, a vese, a máj, a vastagbélés az emlőmirigy. Szűkebb értelemben azonban csak a székletürítés és puffadás kiválasztódásnak számítanak. A kiválasztás nemcsak az emberi és állati szervezetben, hanem a növényi organizmusban is végbemegy. Rendszerint ez a kiválasztódás speciális utakon megy végbe, és minden olyan anyag kiválasztására utal, amely káros a növényi organizmusra.

Funkció és feladat

A kiválasztás során nagyjából minden anyagcseretermék, amely zavarja a egyensúly metabolizmusa ürül. Az emberi szervezetből elsősorban az összes nitrogén anyagcsere-terméket el kell távolítani ezzel a céllal. Az ember számára kiválasztott termékek tehát elsősorban szilárd, folyékony vagy gáznemű termékek, amelyek tartalmaznak nitrogén és így kidobhatja az anyagcserét egyensúly. Az aminosav-anyagcserében és a nukleinsav-anyagcserében ammónia a legfontosabb salakanyag. A legtöbb állatnál ez ammónia először konvertálódik karbamid or húgysav, mert eredeti formájában az anyag mérgező lenne a szervezetre. Különösen igaz ez a szárazföldi lényekre. Mivel húgysav nehéz feloldódni víz, kristályos anyagként vagy pépes anyagként ürül ki az ürülékkel együtt. nem úgy mint húgysav, karbamid is víz-oldékony és a gerincesek fő kiválasztó terméke. A karbamid felhalmozódása esetén az ozmotikus nyomás megnő a szervezetben. Ezért először nagyobb mennyiségű karbamidot kell feloldani víz. A legtöbb szárazföldi gerinces képes koncentrálni a vizeletet. Az ő máj, a karbamid a karbamid ciklus részeként termelődik, amelyben szén a dioxid fontos szerepet játszik kiindulási anyagként az ammónia mellett. Tól máj, a karbamid eljut a vesékig, és onnan továbbjut a hólyag és elhagyja a testet. Ammónia mellett ammónium és kreatinin szintén kiválasztódási anyagok, és az emberek elsősorban a vizelettel ürülnek ki. A kiválasztást kísérő anyagok általában a víz és a kenőanyagok, amelyek elsősorban az ürülékbe vándorolnak az ürülékbe. Továbbá nitrogén ürítés, ürítés sók az emberi test számára is fontos. Az ozmózis szabályozásához a szervezetnek szelektív kiválasztást kell folytatnia sók és így állítsa be a sót koncentráció. Ez a szelektív kiválasztás elsősorban a vizelettel történik. Kisebb mennyiségben a sók verejtékezés útján is zajlik. Ily módon a test megakadályozza a koncentráció az oldott anyagok túl magas szintje és elfogadható víztartalmat eredményez. Ily módon a kiválasztás számos célt szolgál az emberek számára. Méregtelenítés, az ozmoreguláció és a sav-bázis egyensúly szabályozása a legfontosabb, de az izzadás szempontjából a hőszabályozásban is szerepet játszik az ürítés.

Betegségek és betegségek

Minden kiválasztási utat befolyásolhat a betegség. Például diszfunkció jelen lehet a verejtékmirigyek, ami hyperhidrosis, hypohidrosis, anhidrosis, bromhidrosis vagy chromhidrosis kialakulását eredményezi. A hiperhidrózis a verejtékmirigyek, amely lehet krónikus vagy akut. Agy a betegségek gyakran okoznak ilyen hiperaktivitást. Különösen, ha a túlzott izzadás túlnyomórészt lokális, bizonyos mirigyek beidegződésének károsodása lehet az oka. Anhidrosisban az ellenkező jelenség van jelen. Így a verejtéktermelés nagymértékben csökken az anhidrosisban. Ez a fajta panasz általában tüneti, és így egy bizonyos elsődleges betegség összefüggésében jelentkezik, például kísérő tuberkulózis. Bromhidrosisban a verejték rendellenesen erős szagot nyer, chromhidrosis esetén pedig színt vált. Mindkét megnyilvánulás általában primer betegségekre utal, mint pl szifilisz. A kiválasztó betegségek tárolási betegségként is megjelenhetnek, például in Wilson-kór. Ebben a betegségben a test tárol réz anyagok a szervekben, a máj májcirrózisáig károsodnak. A lizoszomális tárolási betegségek csoportja szintén károsítja az ürülést, és általában enzimatikus hibákkal társul. A húgysavfelesleg viszont a köszvény, például. Ugyanolyan jól, mind vese, máj- és bélbetegségek lehet vezet a kiválasztási panaszokra. Hasonlóképpen, tüneti kiválasztó diszfunkció gyakran fordul elő a idegrendszer, az idegrendszer diszregulációja miatt.