Kinesiotape

Szinonimák

Kinesio-, K-Active-, Kinematic-, Chiro-, Pino-, Medi- vagy K-Taping

Meghatározás

A kineziotaping olyan kezelési technika, amelynek során nagyon rugalmas tapadó csíkokat visznek fel a bőrre a különféle hatások elérése érdekében. A kineziotaping kifejezést nem szabad összekeverni az ún szalagkötés ortopédiában használják.

Eredet

Ezt a módszert valamivel több mint harminc évvel ezelőtt fejlesztette ki Kenzo Kase japán csontkovács. A megkönnyebbülés módját kereste fájdalom természetesen gyógyszer nélkül. Ehhez először bőrszínű ragasztócsíkokat használt, amelyeket először szumó versenyzőkön tesztelt, mivel megnövekedett sérülési lehetőségük van.

1987-ben még ezt a módszert alkalmazta kutyájára, egy csivavara, amikor egy sokkal nagyobb kutya megharapta, hogy enyhítse fájdalom. Időközben a kineziotapolás meglehetősen gyakori Németországban, főleg a sportolók körében. Becslések szerint az olimpiai sportolók harminc-negyven százaléka használja a Kinesiotapingot.

Funkció

Állítólag a kinezioterápia enyhíti fájdalom és javítani vér keringés a kezelt területeken. Főleg izomproblémákra irányul, amelyek számos problémát és betegséget okozhatnak. Erre a célra rendkívül rugalmas, több centiméter széles, lélegző és pamut alapú ragasztócsíkokat visznek fel a fájdalmas területek közelében lévő bőrre.

A hatást azzal magyarázzák, hogy a szalagok feszültség alá helyezik a bőrt, és így kissé megemelik a bőr felső rétegeit, emelve a bőr felső rétegeit, és minden mozdulatukkal finoman masszírozva őket. Ennek célja, hogy megkönnyítse és elősegítse vér áramlás és nyirok vízelvezetés, így a sérült régiók jobban elláthatók vérrel, hogy elősegítsék a test saját gyógyulási folyamatát. Ezenkívül a gyulladásos reakció és sérülések esetén a vér vagy a szöveti folyadék duzzanatot és így nyomást gyakorol a bőrrétegek között elhelyezkedő fájdalomreceptorokra.

A rugalmas szalagok csökkentik a receptorokra nehezedő nyomást, ami fájdalomcsillapításhoz vezethet. Ez lehetővé teszi az érintett testrészek ismételt normális mozgatását. Ennek eredményeként kevesebb enyhítő testhelyzet van és fájdalmas görcsök kerülik. A kinezioterápia is nyújt bizonyos stabilitást, irányítja a mozgás irányát és mindenekelőtt elősegíti az izmok érzékelését, a saját rugalmasságát és mobilitását, az ún. proprioception, ami jobb mozgáshoz és az izomtónus (izomfeszültség) javulásához vezethet. Rugalmas tulajdonságai miatt azonban nem korlátozzák a mozgástartományt, így nem merevednek meg vagy úgynevezett kontraktúrák.