Kinesthesia: Funkció, feladatok, szerep és betegségek

A kinesztézia a testrészek öntudatlan irányításának és irányításának képessége. Ennek megfelelően a kinesthesia a test mozgásának érzése, a proprioceptív rendszerből kiindulva.

Mi a kinesthesia?

A kinesztézia a testrészek öntudatlan irányításának és irányításának képessége. A proprioceptív rendszerek olyan szenzoros rendszerek, amelyek a mély szomatikus szövetekben - azaz izmokban, ízületekStb propriocepció három szenzoros modalitást tartalmaz: a mozgásérzetet, a helyzetérzetet és az erőérzéket. A kinesthesia az izom - csontreceptorok alapján működik ízületek, izmok és inak. Pontosabban, az izomorsókban a látásszervekben, például a Golgiban inakés érzékelők az ízületben kapszula. A kinesthesia többnyire öntudatlanul fordul elő. Gyakran olyan kifejezéseket használnak, mint a kinesztetikus érzékelés, a kinesztetikus érzék vagy a kinesztetikus szenzoros rendszer, a proprioception általánosságban. Ebben az esetben tehát nemcsak a mozgásérzetet kell érteni, hanem a helyzetérzetet és az erőt is. A kinesztézia kifejezés a két ókori görög „kineō” és „aisthēsis” szóból áll. A „Kineō” a „mozgás”, az „aisthēsis” pedig az „észlelés, szenzáció” kifejezés. Henry Charlton Bastian brit neurológus először az 1800-as években használta a kifejezést a mozgás érzékére és a agy felelős a mozgásérzetért - Kinaesthetic Center. A kinesztetikum kifejezést az ápolásban is használják. A kinesztetika itt egy olyan koncepciót ír le, amellyel a betegek mozgását finoman támogatják.

Funkció és feladat

A proprioreceptorok az izmokban és ízületek regisztrálja az ingereket. Például a Golgi látók regisztrálják az ín feszültségét, és így az izom összehúzódását, mozgását. Gyorsan vezetõ utakon az érzés átkerül a gerincvelő. Itt az inger közvetlenül továbbadható a motoneuronokhoz. Ez lehetővé teszi a gyorsabb reakciót, mivel az ingert nem kell egészen a agy továbbítani a motoros idegsejt csak oda. Így reflex munka. A legtöbb inger azonban a gerjesztés vezetését követi a hátsó zsinór útján keresztül, az anterolaterális rendszer pedig talamikus magokon keresztül az agykéregbe. Az erőérzékelés fontos az úgynevezett erőadagolás vagy a hang finomhangolása szempontjából. Csak akkor, ha proprioception működik-e az izomtónus, a testtartás, a mozgás és az erő adagolása. Így felépülhet a szükséges ellenállás és a megfelelő feszültség. A mozgásérzék fő feladatai a testtartás összehangolás valamint a mozgáskoordináció. A testtartás-vezérlést poszturálisnak is nevezzük összehangolás. Összehangolja, hogy a vállalt testhelyzetek hosszabb ideig tarthatók annak érdekében, hogy azokat a szükséges műveletekhez felhasználhassák. Mozgalom összehangolás megkülönböztethető durva motorikus és finom motorikus készségekből. Ez a megkülönböztetés azonban nem mindig egyértelmű, mivel mindkettő párhuzamosan futhat. Például egy labda dobásakor, amely önmagában inkább durva motoros mozgás, az ujjak finom motoros módon működnek. A mozgáskoordináció a bal és jobb agyfélteke közötti kölcsönhatás fontosságát is megmutatja agy. A test bal és jobb agyféltekéjének mozgása gyakran simán összeolvad. Gyakran a mozgások kontrollálatlanul, szándék és szükség nélkül zajlanak. Ezeket asszociatív mozgásoknak nevezzük. Gyakran fordulnak elő, amikor az ellenkező oldal a test másik oldalán végzett mozgást utánozza. Vagy akkor is, amikor az ember utánozza társának viselkedését. Ezeket tükörmozgásoknak nevezzük. Összefoglalva: a kinesthesia nagyon összetett folyamatokat irányít a testben. Közelebbről megvizsgálva az is kiderül, hogy a várakozásokkal ellentétben nem minden mozgalom van önkéntes ellenőrzés alatt.

Betegség és panasz

A mozgás és a testtartás koordinációjának zavara az ataxia. Az ataxia különböző formái vannak. Ellenőrizetlen, felesleges mozgásokként nyilvánul meg. Ataxia normális izomzat esetén is előfordulhat erő, vagyis amikor nincs bénulás. Az is lehetséges, hogy a testnek csak az egyik fele érintett. Ebben az esetben hemiataxiának hívják. Az okok a központi (CNS), valamint a perifériában rejlenek idegrendszerEzenkívül etiológiájuk, az érintett központi idegrendszeri szegmens és az érintett mozgás alapján osztályozhatók. Az ataxiák okai lehetnek genetikai vagy szerzettek. Betegek hypothyreosis daganatos betegség esetén nagyobb az ataxia kialakulásának kockázata. Hasonlóképpen az ataxia oka lehet alkohol visszaélés vagy más méreganyagok. Az érintett központi idegrendszeri szakasz szerint osztályozva meg lehet különböztetni a kisagy és a gerinc formáját, ebben az esetben sclerosis multiplex különösen gyakran érintettek. Az érintett mozgástól függően meg lehet különböztetni stance ataxia, point ataxia, járási ataxia vagy törzs ataxia között is. A stand ataxia megelőzhető kisagykárosodás vagy a vestibularis szerv betegségei. Ez a test testtartásának instabilitásában és a test ingatásában nyilvánul meg. A mutató és járási ataxia megnyilvánul, ahogy a neve is mutatja, amikor egy tárgyra mutat vagy jár. A csomagtér-ataxia viszont a csomagtartó ülések közbeni imbolygásával nyilvánul meg. Az ataxia kezelése mindig annak okán alapul, ideális esetben foglalkozni kell vele. Ez azonban azt is jelenti, hogy az ataxia számos formája nem gyógyítható meg. Ebben az esetben a terapeuta általában eszközöket vagy készülékeket javasol az ataxia kezelésére. Ezek lehetnek sétabotok vagy speciális támaszok az étkezéshez vagy a beszédhez.