Keresztes szalagsebészet (plasztikai sebészet)

Az elülső vagy a hátsó rész repedése után keresztszalag, különféle kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, például keresztszalag-műtét vagy keresztszalag-műtét telepítése annak érdekében, hogy garantálni lehessen a térdízület és ezáltal a beteg mobilitása. A repedés (szakadás) csak az elülső vagy a hátsó részt érinti keresztszalag valamint mindkét keresztszalag. Statisztikailag az elülső rész szakadása keresztszalag sokkal valószínűbb. Mindkét keresztszalag fő feladata a sípcsont (combcsont) stabilitásának biztosítása a combcsonttal szemben (comb csont). Csak kölcsönhatásban áll a kollaterális szalagokkal, amelyek szintén a térdízület, lehetséges-e rögzíteni az ízületet a varus (íj-láb) és valgus (x-láb) helyzetben. Az anatómiai állapotok miatt egy személy képes enyhe meghosszabbításra (térd meghosszabbításra) és jelentős (hajlítással járó) térdhajlításra, ami azonban a stabilitás fenntartásához keresztszalagok jelenlétét igényli. Ezen szalagok segítségével csökkenthető a sípcsont elmozdulása a combcsonthoz képest, ami ezt követően hatékonyan megakadályozza az alsó láb. Meg kell azonban különböztetnünk, hogy az elülső keresztszalag elsősorban megakadályozza a ventrális transzlációt (a combcsont elmozdulása előre), a hátsó keresztszalag pedig a hátsó transzlációt (a combcsont hátrafelé történő elmozdulását), mivel ez tüneteket eredményez egy törés. Epidemiológiailag a keresztszalag sérülése a leggyakoribb klinikailag releváns sérülés térdízület. A keresztszalag-szakadás eredetének mechanizmusa

  • Az elülső keresztszalag (ACL) károsodása nagyrészt annak köszönhető, hogy hirtelen és hatalmas erővel alkalmazzák az alsó részt láb, amely hajlításban van (hajlított). A hajlítás mellett egyszerre fordul elő forgási mozgás. A hajlítás a maximális erő abszorpció, ami jelentősen növeli a sérülés kockázatát egyidejű forgatás esetén. Különböző sportágakban, különösképpen a labdasportokban, az elülső keresztszalag károsodása külső hatással, anatómiailag-funkcionálisan kedvezőtlen ízületi helyzetben jelentkezik.
  • A síelésnél a repedés elvileg inkább egy akut rotációs mozgás eredménye, amely elváltozást (károsodást) eredményez egy esésben a sípcsont és a combcsont közötti szabálytalan helyzet miatt.
  • A hátsó keresztszalag (ACL) szakadásához általában sokkal erősebb erőre van szükség a keresztszalagon, ami általában csak közlekedési balesetben érhető el. Erőszakos hyperextension eredményezhet a a hátsó keresztszalag szakadása.

Jelzések (alkalmazási területek)

  • A keresztszalagok szakadása
  • A keresztszalagok stressz okozta elváltozásai

Ellenjavallatok

  • A konzervatívok esetében nincs közvetlen ellenjavallat terápia. A műtét ellen terápia a műtét utáni rehabilitáció korlátozott lehetőségéről beszél a fizikai miatt feltétel.
  • Ezenkívül az interligamentáris könnyeket (a keresztszalagok közötti sérült ízületi szerkezet) nem szabad műtéti beavatkozásnak alávetni.
  • A szalagos csonk kopása szintén viszonylagos ellenjavallat.

Az eljárások

Elvileg a keresztszalagok károsodása esetén konzervatív (műtét nélküli) és műtéti terápiás intézkedések is megindíthatók. Különösen fontos a kezelés szempontjából az a tény, hogy a keresztszalag szakadása esetén, ellentétben a kollaterális vagy belső szalagok elváltozásával, hegesedéssel történő gyógyulás nem lehetséges. A test saját gyógyító mechanizmusainak hiánya és a hyalin ízületi degeneratív megjelenésének kockázata porcogó (kopás) növelheti a fájdalmas és mobilitást korlátozó meniszkuláris károsodás kockázatát. A másodlagos károsodás kialakulásának ezt a mechanizmusát különféle vizsgálatok bizonyították. Így terápiás beavatkozás hiányában jelentősen megnő annak valószínűsége, hogy szenvednek az ízületi struktúrák progresszív tönkremenetelétől és a gyakori újbóli sérüléses tünetektől. A terápia a gyógyításra használt egyrészt a beteg kívánságaitól, másrészt a keresztszalag károsodásának képétől függ. Konzervatív kezelési lehetőségek

  • Németországban az orvosok körében uralkodó vélemény az, hogy nem minden szakadt keresztszalagot kell minden körülmények között sebészeti beavatkozással kezelni. Azonban az elváltozás mellett a konzervatív terápiára vonatkozó döntésnek az érintett beteg életkorától és aktivitási viselkedésétől is függenie kell. Egy RCT-tanulmány kimutatta, hogy fizikailag aktív betegeknél a korai műtéti beavatkozás keresztszalag szakadása nem hatékonyabb, mint a rehabilitáció és a késleltetett műtét. Lehetséges, hogy elkerüljük a keresztszalag-műtétek több mint 60% -át.
  • Konzervatív terápiás intézkedéssel a betegek tíz százaléka úgy érzi, hogy a mindennapi élet negatívan érintett.
  • A konzervatív kezelés elsősorban azoknak a betegeknek szól, akiknek elülső keresztszalagja (ACL) szakad egyidejű sérülések nélkül, a megfelelő terápiás lehetőség, feltéve, hogy nincs vágy korlátlan sportterhelésre. A keresztszalagok konzervatív terápia utáni terhelésének következménye a arthrosis (terhelés okozta ízületi károsodás) a műtéten átesett betegekhez képest. Ez a megfigyelés különféle tanulmányok segítségével bizonyítható volt. A műtéti beavatkozás felismerhető előnye, különösen a sportolóknál, viszonylag egyértelműen megállapításra került. Az elsődleges oka a osteoarthritis a gyakori rotációs és hyperextension a térdízület terhelése. Vannak azonban olyan tanulmányok is, amelyek kimutatták, hogy a keresztszalag szakadása nem észlelhető mellékhatások atlétikai inaktív és atlétikai szempontból aktív betegeknél egyaránt.
  • A térdízület stabilitásának növelése rotációs mozgások közben is elengedhetetlen a konzervatív terápia előtt megelőző testedzést végezni.
  • A stabilitás romlása mellett a konzervatív terápia egy másik komplikációval jár. Az átlagosnál gyakrabban, az esetek legfeljebb 30 százalékában panaszkodnak a betegek ízületi folyadékok jelenlétéről.

A műtéti eljárások

Gyógyító válasz technika

  • Ez a terápiás lehetőség egy félkonzervatív ortopédiai eljárást jelent, amelyet a combcsont elülső keresztszalag-szakadása esetén lehet alkalmazni. Az eljárás elve a nem differenciálódott őssejtek felhasználásán alapul, amelyekről azt gondolják, hogy mechanikai hatások esetén tendinocitákká differenciálódnak. feszültség. Ennek az elvnek a kiaknázása érdekében a kísérő sérülést ki kell zárni, vagy annak kezelésével kell kezelni arthroscopy (artroszkópia).
  • Ha ez megtörtént, a csontvelő a keresztszalag területén elhelyezett speciális készítmény segítségével ki lehet tüntetni, így a csontvelő sejtjei felszabadulhatnak, főleg az őssejtek a velőből. A terápiás intézkedés sikerességének megállapításához a kezelőorvosnak a megfelelő szivárgásra kell összpontosítania vér tól csontvelő. Ahhoz, hogy létrejöjjön az őssejtek fejlődéséhez szükséges differenciáló inger, az elülső keresztszalagot be kell helyezni a vér kialakult vérrög, és a térdízületben ki kell hosszabbítani.
  • A körülbelül öt hetes rögzítési fázist követően intenzív súlytartó edzést végeznek a pácienssel. Különböző, különböző tervezésű (módszeres) vizsgálatokban kimutatták, hogy a 80 százalékos sikerarányt viszonylag jónak tartják. Jelenleg az a a hátsó keresztszalag szakadása felülvizsgálják.

Egyéb műtéti eljárások

  • A keresztszalag szakadásának kezelésére szolgáló invazív terápiás eljárás leggyakoribb javallata a térdízület instabilitási tüneteinek visszatérő előfordulása. Az érintett ízület stabilitása azonban fizikai testmozgással javulhat, mivel az izom fejlődése támogatja a szalagos berendezést. Ennek alapján a betegek a keresztszalag szakadása kezdetben két-három hónapig tesztelnie kell, hogy lehet-e észlelhető instabilitás.
  • Sok beteg esetében keresztszalag-műtét szükséges a mobilitás és az attól való mentesség fenntartásához fájdalom ugyanabban az időben. A keresztszalag-műtét egy műtéti eljárás a sérült keresztszalag rekonstrukciójára. A varrási kísérletekkel végzett műtéti beavatkozás nagyon kevés kivételes esetre korlátozódik. Sok esetben kihúzót rögzítenek a lábra. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a szintetikus szalagok alkalmazása az elégtelen eredmények miatt már nem fordul elő.
  • A keresztszalag rekonstrukciója során lehetőség van szalagpótlásra autológ (a test sajátja) vagy xenogén (a testtől idegen) anyagból. Minden rekonstrukciós technika megkísérli a lehető legszorosabban visszaállítani az eredeti keresztszalag jellemzőit, hogy amennyire csak lehetséges, nem mutatkoznak mobilitási korlátozások. A keresztszalagok pontos felépítése azonban az implantátum eredetétől függetlenül nem érhető el. A pontos mozgáshoz a képességre van szükség proprioception, amely lehetővé teszi az ízület helyzetének érzékelését a agy. Emellett a mechanoreceptorokon keresztüli pontos erőszabályozás nem állítható helyre rekonstrukcióval. Ennek alapján egyáltalán nem lehetséges, hogy a keresztszalag rekonstrukciójának jelenlegi műtéti technikája helyreállíthatja a sérülés nélküli szalag minőségét.
  • Elsődleges források a oltás ide tartozik például a patella ín (patella ín), a pes anserinus inak (Latinul: lúdtalp; ezt a nevet adják az ín szerkezetének a belső oldalán alsó láb), és a négyfejű ín (a fent említett inak fontos élettani funkciója van a mozgásban). E három lehetőség bármelyikének felhasználása biztosíthatja a keresztszalag stabil rekonstrukcióját.

Műtét után

Az eljárástól függően a betegnek megfelelő gondot kell fordítania a rekonstruált szalagra. A műtét öltéseit általában két hét múlva lehet eltávolítani. Műtét után fájdalom és a duzzanat nagyon gyakori, ezért fájdalomcsillapító kezelésre van szükség. Ezen túlmenően, a kezelőorvossal konzultálva, a lehető legkorábban el kell kezdeni a rekonstrukcióval kapcsolatos könnyű gyakorlatot. Az edzés csökkentheti a súlyt is, ami később jelentősen csökkentheti az újjáépítés terhelését, és ezáltal meghosszabbíthatja a rekonstrukció tartózkodási idejét.

Lehetséges szövődmények

  • A graft meghibásodása - műtéti hibák, a rekonstrukció meggyógyulásának sikertelensége és a keresztszalag további repedése a graft funkciójának olyan mértékű lecsökkenését eredményezheti, hogy annak helyreállításához újabb műtéti beavatkozásra van szükség.
  • Megújult instabilitás - további trauma vagy helytelen elhelyezés az ízület stabilitásának csökkenését eredményezheti, ami gyakran műtéti korrekciót igényel.
  • Fertőzés - a posztoperatív gyulladás továbbra is komoly probléma az ACL rekonstrukciójában. Ha fertőzést észlelnek, a seb területének közvetlen öntözésére van szükség. A bakteriális fertőzések előfordulásának valószínűsége számos tényezőtől függ, például a preoperatív fekvés időtartamától és az életkortól. A fertőzések messzemenő szövődményeket okozhatnak vezet szepszishez (vér mérgezés).
  • Arthrofibrosis - ez a klinikai kép a kutatás jelenlegi állása szerint egy ritka autoimmun betegséget jellemez, amelyet a térdízület tömegesen csökkent mozgásképessége jellemez.
  • Küklopsz szindróma - ezt a szindrómát jellemzi a kötőszöveti szaporodás a seb területén, ami képes vezet nak nek fájdalom alatt feszültség.
  • Érzéstelenítés - az eljárást a Általános érzéstelenítés vagy előadás után gerinc érzéstelenítés, amely különféle kockázatokat eredményez. Tábornok érzéstelenítés okozhat hányinger (hányinger) és hányás, fogkárosodás, és esetleg szívritmuszavaroktöbbek között. A keringési instabilitás az általános féltett szövődménye is érzéstelenítés. Mindazonáltal, Általános érzéstelenítés kevés komplikációval járó eljárásnak számít. Spinalis érzéstelenítés viszonylag alacsony a szövődmények száma, de ezzel a módszerrel is előfordulhatnak szövődmények. A szövetek, például az idegrostok sérülése vezet az életminőség hosszú távú romlásához.

További megjegyzések

  • Az elülső keresztszalag felszakadásának diagnózisa és rekonstrukciója közötti idő meghatározza a arthrosis arány: hat hónapos intervallum után az arthrosis aránya 11.7% volt; 18 hónap után 21.6%; és 36 hónap után 45.3%.