A karyoplazma a sejtmagokban lévő protoplazma neve, amely különösen a elektrolitjában különbözik a citoplazmától koncentráció. A DNS replikációjához és transzkripciójához a karioplazma optimális környezetet biztosít. Diabéteszes betegeknél a glikogén magzárványai jelen lehetnek a karioplazmában.
Mi a karioplazma?
A sejtmagok a citoplazmában helyezkednek el. Ezek eukarióta sejtek kerek alakú organellái. A mag tartalmazza a sejt genetikai anyagát. Az összes magot kettős membrán választja el a citoplazmától. Ezt a kettős mátrixot nevezzük nukleáris buroknak. Ebben a genetikai anyag mint dezoxiribonukleinsav. A nukleáris és a karyo kifejezések a sejtmagokra utalnak. A görög karyon kifejezés magot jelent. A karioplazma tehát a sejtmagok magplazma vagy nukleoplazma. Ez a sejtmag teljes tartalma a sejtburok mögött. A magtartalom fő összetevői a következők kromatin, rostos dekondenzált kromoszómák és a nucleolusok. Így a karioplazma a protoplazma része. Ez a sejtfolyadék, beleértve annak kolloid komponenseit is. A protoplazmát a karioplazma és a citoplazma képezi. A sejt élő része a kívülről bezárt citoplazma sejt membrán. A magmembrán elválasztja a plazma két formáját. A karioplazma elsősorban a citoplazmában különbözik a koncentráció oldott elektrolitok. A kariolimfa strukturálatlan karioplazmának felel meg. Maglének hívják, és a nukleáris mátrix fehérje vázával van tarkítva. A karioplazma nukleáris pórusokon keresztül lép kölcsönhatásba a citoplazmával.
Anatómia és felépítés
A karioplazma főleg tartalmaz víz. Mikroszkóposan fénytelen, festetlen készítményben homogénnek tűnik. Helyenként sötétebb páralecsapódások jelenhetnek meg. Ezek a kondenzációk a magtestek vagy a magok és a szemcsék of kromatin. kromatin a finom kromoszomális fibrillák összecsomósodása és kicsapódása. Bennük a festés után a kromocentrumok nagyobb darabokként láthatók. A kromatin sűrűség a karyoplazmában a sejtaktivitástól függ. A kromatin mindig tartalmaz nukleoproteineket, DNS-t, hisztont fehérjék és nem hiszton fehérjék. A kromoszómakarok csomópontjait centromereknek nevezzük. A könnyebb kromatin régiók megfelelnek a laza kromatinnak. A sötétebb régiók megfelelnek az elektron-sűrűbb kromatin régióknak, ahol a kromatin hajlamos összecsapódni. A karioplazma könnyebb euchromatinja megkülönböztethető az elektron-sűrűbb és sötétebb heterokromatintól. A két terület között zökkenőmentes az átmenet. A fel nem használt DNS hosszabb részei a hiszton heterokromatin-csomóiban csoportosulnak fehérjék. Ezzel szemben a funkcionálisan releváns DNS-szegmensek az euchromatinban rejlenek.
Funkció és feladatok
A sejtmagtól kezdve minden sejt ellenőrzött. Körülbelül a sejtek összes genetikai információja a sejtmag karioplazmájában található. A karioplazma genetikai anyaga csak a sejtosztódás során jelenik meg, és egyébként strukturálatlan formában van. A sejtek összes metabolikus folyamata a karioplazmában zajlik RNS messengeren keresztül molekulák. A karioplazma ideális környezetet biztosít a transzkripció és a replikáció folyamataihoz is. A transzkripció magában foglalja a genetikai információk átvitelét a sejtmagokból az RNS-be. Ez a folyamat a két szál egyikén megy végbe. A DNS-szál mátrix szerepet tölt be. Alapszekvenciái komplementerek az RNS-sel. A transzkripció a sejtmagban történik, a DNS-függő RNS polimerázok katalízisének segítségével. Az eukarióta sejtekben ez egy köztiterméket képez, amelyet hnRNS-nek neveznek. A transzkripció utáni módosítás ezt a köztiterméket mRNS-vé alakítja. Ezekhez a folyamatokhoz a nukleáris plazma megteremti a szükséges környezeti feltételeket. Ugyanez vonatkozik a replikációs folyamatokra, amelyek során a DNS másolata készül. Végül, de nem utolsósorban, a karioplazmának mitotikus jelentősége van. Az úgynevezett működő magban a mitotikus interfázis nem kondenzált és kötegelt formában, valamint az euchromatin hálózatban tartalmazza a felhasználó örökletes információit. Miután a mitózis megkezdődött a magban, a sejt karyoplazmájában a kromatin kondenzációja zajlik le. Így a kromatin ismételten sokszoros spirálban és nagymértékben rendezett formában van jelen, hozamot eredményezve kromoszómák.
Betegségek
A sejtkárosodást gyakran szövettanilag vizsgálják. Ez a vizsgálat lehetővé teszi a károsodás jellegének részletesebb meghatározását. Az érintett sejtmagok magzárványai miatt bekövetkező sejtkárosodás gyakran megfigyelhető ebben az összefüggésben. A zárványok a citoplazma komponenseiből vagy idegen anyagokból állhatnak. A citoplazmatikus magzárványok a leggyakoribb formák. Eredményei lehetnek behatolás a mag burkolatának daganatokban. Néha azonban a citoplazmatikus szerkezetek bekerülnek az újonnan kialakuló leánymagokba a telofázis során. Ez a jelenség például a kolchicin mérgezés. Az ilyen zárványokat általában a karioplazmától nukleáris burokrészek választják el, és degenerációt mutatnak. Ugyanakkor behatolhatnak a karioplazmába is. A cukorbetegeknél tapasztalt glikogén zárványok esetében ez gyakran előfordul. A glikogén kisebb részecskéi valószínűleg behatolnak a citoplazmából a magpórusokon keresztül a karioplazmába, ahol nagy aggregátumokat képeznek. Az is lehetséges azonban, hogy a karioplazma szintetizálja a glikogént, és nagyobb részecskékké polimerizálódik. A fertőzések mellett a magzárványok elsősorban mérgezéssel társulnak. A zárványok súlyos hatással lehetnek a mitózisra. Például, ha az interfázisú mag nyilvánvaló változáson megy keresztül, negatív következményei vannak a sejtekre és az egész szervezetre. Ezekről a kapcsolatokról főként a növekedési rendellenességek összefüggésében beszélünk. A karioplazma a membrán repedése esetén is teljesen el tud menekülni a sejtmagból. Ezt a kapcsolatot használja ki a bőrgyógyászat jegesítési módszere.
