Karboxipeptidáz

Meghatározás

A karboxipeptidázok enzimek amelyek hasítják az aminosavakat fehérjék vagy peptidek. Fehérjék különböző aminosavakból álló hosszú láncok. A peptidek aminosavakból is állnak, de rövidebbek.

Az aminosavak bázikus szerkezete mindig ugyanaz. Fontos, hogy létrejöjjön a kapcsolat a szénatom és a nitrogénatom között. Átvitt értelemben ezt el lehet képzelni emberi láncként, a jobb kéz a szénatom, a bal pedig a nitrogénatom.

Tehát a lánc végén az egyik atom szabadon marad mindkét végén. A karboxipeptidázok lebontják az utolsó aminosavat a fehérjék ahol a szénatom szabad marad. Úgynevezett C-terminális végnek hívják. Mivel az enzim csak a végein hasíthat le, exopeptidázként emlegetik. A karboxipeptidázok egyrészt részt vesznek a bevitt táplálék felosztásában, másrészt módosítják az újonnan termelt fehérjéket és funkcionális állapotukba hozzák őket.

Milyen karboxipeptidázok vannak?

A karboxipeptidázok különböző rendszerek szerint oszthatók fel. Az egyik rendszer felosztja a karboxipeptidázokat aszerint, hogy mely aminosavakat hasítják előnyösen. Ebben a rendszerben a karboxipeptidázok több csoportra vannak osztva, amelyeket betűk jelölnek.

A legismertebb csoportok az A és a B csoport. Az A csoport karboxipeptidázai szétválasztják az elágazó szerkezetű aminosavakat és az aromás gyűrűs aminosavakat. Ez a gyűrű egy speciális atom, amely szénatomokból áll és különleges tulajdonságokkal rendelkezik.

A B csoport karboxipeptidázai előnyösen lehasítják a pozitív töltésű aminosavakat. A karboxipeptidázok osztályozásának másik rendszere osztja a enzimek aktív központjuk típusa szerint. Az aktív központ az enzim helyére utal, ahol a reakció lejátszódik.

A karboxipeptidázokban megkülönböztetnek metallo-karboxipeptidázokat, amelyekben az aktív központban egy fémmolekula található, a tiol-karboxi-peptidázokat, az aktív központban a cisztein aminosavval, és a szerin-karboxipeptidázokat, amelyekben a szerin az aktív központban. A különböző aktív központok azonban nem határozzák meg, melyik aminosav hasad le. A szerin-karboxipeptidázok osztálya háromból áll enzimek: tripszin, kimotripszin, elasztáz.

Feladat, funkció és hatás

A különböző karboxipeptidázok feladatai nagyon sokfélék. Míg az először felfedezett karboxipeptidázok szerepet játszanak az emésztésben, a ma ismert karboxipeptidázok többsége fontos más folyamatok szempontjából. Az emésztés során a karboxipeptidázok feladata a fehérjék egyes aminosavakra bontása.

Ez a folyamat nagyon fontos, mert a belek nem szívják fel a fehérjéket, csak az egyes aminosavakat. A karboxipeptidázok nélkülözhetetlenek a különféle fehérjék érési folyamatában. Annak érdekében, hogy a fehérjék termelésüket követően teljesen működőképessé váljanak, különféle módosításokat kell végrehajtani.

Például az egyes aminosavakat a karboxipeptidázok szétválasztják. Ezt a módosítást azonban nemcsak a karboxipeptidázok hajtják végre, hanem más enzimekkel kölcsönhatásban is. Ezenkívül a karboxipeptidázok részt vesznek a különböző peptidek előállításában. Különösen fontos peptid a inzulin. Különböző karboxipeptidázok is részt vesznek a inzulin.